1-10-ig hány ponton áll a versem? (Papp Für János szubjektív pontozása)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

furjanos	2012-01-08 18:11:24
na, ejnye :)
Limmike	2012-01-08 18:11:16
9,7 ?
furjanos	2012-01-08 18:11:11
v437313: 7 pont
v437313	2012-01-08 18:10:36
Mindig kell egy egy barát - Igazgyöngy mit kaphatsz, Kagylóba zárt titok mit adhatsz. Dobd messzi tengerbe, Hogy a rossz el ne vegye! Zárd szívedbe titkod rejtélyét, Mi ott él a tenger mélyén. Mert ez csak a tied, S azé kit igazán szeretsz. S ki igazán megbecsül, Magába zárja rejtekül. Magába azt az érzést, Mit soha máskor nem kértél. Egyszer kívántál igazat, Ő általa megkaptad. Igaz barát vagy oldalán, Te sem feleded soha már. Könny hullik szemedből, Ha nincs melletted ő. Közös képnél mosolygás, Egymás nélkül búslakodás. -
furjanos	2012-01-08 18:10:31
PostMan: 9 pont
PostMan	2012-01-08 18:09:41
A tehetnéd zajai keringenek fejemben, Ahogy szél a levelet felkapja Úgy indultam jobbra, miközben balra mentem. S mit tettem elhalt, mint visszhang, Múltam fakó mása jelenem Az utat mindegyre próbálva, Beteljesítve be semmit sem fejeztem. Szavam az időkön döngne végig, Pusztítva formálna kedvemre mindent, Ehelyett gyönge leheletként fénylik A parázs, melynek lángolni kéne itt bent. Tudatomra ébredek, újra és újra, Mindegyre terveket görgetek gömbbé, S mikor tökélybe fúlva, sarktalan lettek, Kezemből kicsúszva váltak közönnyé.
furjanos	2012-01-08 18:09:36
marakod: 9 pont
marakod	2012-01-08 18:08:56
Ezt a verset az írjunk a megadott szavakkal c topikba írtam Merengő gyász Már ernyős virágait nyitja hantodon a bodza, de kék szemem még rohanó könnyeimnek fogja. Lassul az idő, pöfékel nem robog - foltozott zsákjában vonszol egy új napot. Kisarjad egy vágykép szikkadt koponyámból: felserdült gyermekem esküvőjét látom... - Nem áldozat többé, ragyogjon a mosoly - de egy részeg sofőr átzúg álmaimon... ((sarjad, serdül, áldoz, kék, rohan, lassul, pöfékel, zsák, bodza, folt) A vers nem saját tapasztalat)
furjanos	2012-01-08 18:08:42
az jó lesz :)
Germain	2012-01-08 18:08:28
Köszönöm János, megtisztelő! :) Tesztelem a Magyar Parnasszuson is.
furjanos	2012-01-08 18:07:42
remek letra: 10 pont
letra	2012-01-08 18:07:09
Köszönöm.Márk A billenés precizitása I Ennek neveltek - a vastaps és a morál melyben számadás van - egy szűz derekán tóba esni új ruhában Mosni és etetni testet Megremegni csendben bárhol a szeretők előtti első pucérságtól Mozdulni hogy kövek nézzék Eldadogni titkot másnak Ki ígér annak szó a mérték Ki bízik annak gödröt ásnak De egymagam mit érne halni elmélkedni mennyen poklon? Az öleb is lihegve várja hogy valakinél kézhez szokjon II Behív és kínál a rend altat saját vánkosán így érzem mi örök s addig Pont jó rám a rabruhám
furjanos	2011-12-25 07:06:42
legyen :)
Limmike	2011-12-25 07:06:27
Nem lehetne 9,6 ?
furjanos	2011-12-25 07:05:43
Germain: 8 pont
Germain	2011-12-25 07:04:38
Valahol mindig süt a Nap Most tél van és hideg és hó és halál, hol a holló is fehér, és párt sosem talál, hol tar ágak karcolják a Hold fagyott arcát, hol Isten szemlesütve féli a kudarcát. Most képzelj el egy tájat, hová mindig visszavágytál, amit éberen álmodva már annyiszor láttál, egy elfeledt világnak szép felhomályló képét, mely nem létezik máshol, melyet nem ismer térkép. Egy réten álmodozol, hűs sziklák padlatán, elbódít a mediterrán ó-nyári délután, háttérben a tenger azúrkéket rajzol, Isteneknek szelleme száll az Olimposzról. Alattad falvacska sziesztáját tartja, s egy ligetnyi kabóca Pán sípját csalja, s melletted a fűben álmodik kedvesed, álmodik, de fagyról, fátyolos hát szemed. Mert kép lennétek képben, tükör a tükörben, de míg egyikőtök alszik, a másikotok ébren, két világban éltek, egymást nem ismerve, de vágytok a másikra, akár egy Istenre. Ébresztened kéne … de még jársz az Istenekkel, mert elvarázsolt minden, mert azúrkék a tenger, de azon túl egy ország…hát indulnod kell talán, mert ott tél van és hideg és hó és halál.
furjanos	2011-12-21 20:33:31
Limmike: 9.5 pont
Limmike	2011-12-21 20:32:35
A hely a kijárat egyre csak szűkül körből zsugorodik egy pontba ezzel egyidejűleg itt bent lüktetve tágulnak a falak gömbbé formálódtak mint én már nem keresek menedéket a sarkok rég ívbe feszültek minden működő képtelen eltűntek szögek betűk jelek a kapu hiba az időben gömbömnek pupillája az - átjáró egy másik helyre lassan közelít az örök világosság ami bevarrja
furjanos	2011-12-21 20:29:48
thorus234: 10 pont remek
thorus234	2011-12-21 20:28:08
Ugyanúgy hirtelen mozdulattal beleszeretett. mint amikor ügyetlen emberek főzés közben beleesnek a konyhakésbe. persze semmi sem változott meg igazán, ugyanúgy látta a pocsolyákban ugráló delfineket, hajnalonként ugyanúgy igazította magába a cigaretták szálkás füstjét pont annak az éjjeli lámpának fésülte ki a fényét minden este a szagok is ugyanazok maradtak a kamrában penészedő verseké pinceszag ami a mellkasából áradt a lefagyasztott sóhajtások (tudta hogy azokra bármikor szükség lehet) a sebeket ugyanúgy ürítette ki homlokából a konyhaasztalra, és csodálta őket órákig éjjeliszekrénye is ugyanaz maradt, tele limlommal, kavicsokkal, patakokkal, volt benne néhány utalás, pontok mondatok végéről, pár összegyűrt önterv-rajz, diagnózis, egy aszpirin. szóval csak a szokásos. a tengerekben még mindig nem hitt. Talán még annyi, hogy azóta többet főzött.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... 139

Következő oldal