Ajánló: Szeretném hogy elolvasd megjelent versem. Nem kötelező, csak szeretném...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

judit.szego2017. június 24. 11:04

Szegő Judit: Szerelmet álmodtam

1111112017. június 23. 14:42

Pocsai Piroska: Tavasz

petruchio2017. június 21. 19:13

Tiszai P Imre: Zárt ajtók

pete572017. június 18. 19:57

Pete Margit: Volt folt, nincs folt!
Nem csak gyerekeknek!

Kiara862017. június 18. 14:59

@M.Laurens: Én is átéltem hasonlót tavaly márciusban.Egy hónap kórház,ebből három hét intenzív osztály.Szívműtét után vérmérgezés,élet-halál között.Szemben feküdt velem egy férfi,altatásban,lélegeztető gépen.Beszélgetett a lelkünk...Megrázó élmény volt...Erről született Szívem című versem.Szeretettel ajánlom.😊

Kiara862017. június 18. 00:37

Szakály Viktória:Csillagok
Köszönöm,ha elolvasod és értékeled!😊

Liza_Theatre2017. június 17. 18:46

Liza Theatre: Kedvesem

Demonboy202017. június 17. 14:43

Grósz Dávid: Szerelem első látásra

M.Laurens2017. június 15. 20:50

M. Laurens: ÉN KOMOR VÁROSOM
Köszönöm szépen, ha rám szánod az idődet!
/ Miklós /

petruchio2017. június 10. 23:53

Tiszai P Imre: Möbius-szalagon sétálva

Kandabula2017. június 10. 19:47

Nem szoktam kérni, de most igen:
Kandabula: Apám és anyám

1111112017. június 9. 14:28

Pocsai Piroska: Újra együtt...

Feri952017. június 9. 12:05

Dezsőfi Ferenc: Vége

Kiara862017. június 7. 12:12

Szakály Viktória :Szívem
Köszönöm,ha elolvasod!😊

Kandabula2017. június 6. 20:01

@Demonboy20: elolvastam. Kedves vers. Ütemproblémáim voltak.

Demonboy202017. június 6. 19:54

Grósz Dávid: Testvéri szeretet

Abraks_Anna2017. június 6. 13:36

Skarba Adrianna: Emlékezés

evuskakowal2017. június 6. 02:21

Evuskakowal: Egy pillanat az élet

evuskakowal2017. június 6. 02:21

Evuskakowal: Egy törött ablaküveg

Edeke2017. június 5. 21:35

Lény Ede: Isten, áldd meg a Magyart...
Pár ajánló szó a vers elé: Bizonyára sokatokat meglepett az általam kevésbé művelt versforma, amit ezúttal teljes egészébe a tartalomnak rendeltem alá. Maga a vers alapja 15-évig várt a mostani megjelenésre, amikorra úgy éreztem, át tudom adni nektek. Mint a legtöbb versem esetében, ennek az írásnak is a hiteles hangját a megélt valóság adja. 15-éve a kardiológiai osztályon feküdtem, gépekre kötve, mozdulatlanul és némán. Csak a szemem és a fülem volt éber.(bár ne lett volna). A szemben lévő ágyon egy idős bácsi végső, és hangos agóniájának voltam magatehetetlen tanúja. Vele együtt éltem át az élet és halál közötti határon való küzdelmét, amit végül örökre elvesztett. 15-éven át a fülemben volt a hangja, és éreztem a tehetetlenséget, hogy le és bekötözve a gépekre, még-csak szólni sem tudtam, hogy nincs egyedül a küzdelmében. Akkor döbbentem rá, hogy nagy valószínűséggel az eljövendő sorsomat látom. Évekig éltem a döbbenettel a lelkemben. Most megosztottam veletek...
Ennek semmi köze a versemhez, MLaurenstől loptam, de, ha tetszett akkor olvassátok el az ő versét is. Gondoljatok bele: Ti jártok a legjobban! Tu, in van!!
M. Laurens: EGZALTÁLT PROFILAKTIKUS HUMÁNUM