Írjunk verset soronként (8-as szótagszám, AABB)

Zoeeeeeeeeeeeee2020. június 8. 19:14

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán.
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, sokat ér,
Mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek, mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink most már mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét,
De a macin nincsen vészfék,
beleszaladt a fullánkba,
nagyot csapott a mancsával

Nagyot jajdult fájdalmában
És elindult a kórházba.
Három mancsán ment a medve

Három mancsán ment a medve
nem volt semmihez se kedve,
különösen, mikor látta
a méh is eljött a kórházba.

Pedig igen szép nap volt,
S az inge színe pont passzolt,
A kórház faláéval,
Fancsali képek vágva,

Bement a hatalmas ajtón
Bejelentkezett a recepción,
Kapott egy szép, napos szobát,
Hol szívét tovább búsíthatá.

Haragos volt, bizony, a méhre,
De éhes volt is egy kis mézre,
Az ablakon éhesen nézett ki,
A szép tájat így, borúsan szemléli.

A nap narancsszín fényt vetett,
Pihék szálltak a fényben,
Méz illata szállt a szélben,
A felhők vándorútra kélnek,

Virágszirmok a zöld fűben,
Madárcsicsergés a fülben,
Por illata nagy orrában,
Sötét szemei csillogának.

Megnyugtató a vidék,
Lefesteni való tájkép,
Csak a mackó nem az,
A Gondolata kusza.

A szoba hamarosan feldúlt,
A nővérke pedig feldúlt.
A mackó így tért vissza,
A jó, otthonos barlangjába.

Vele ment a méh,
De végül békét köték
A méhecske és mackó,
A többi már nem passzol...

Kandabula2017. május 31. 19:10

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán.
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, sokat ér,
Mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek, mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink most már mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét,
De a macin nincsen vészfék,
beleszaladt a fullánkba,
nagyot csapott a mancsával

Nagyot jajdult fájdalmában
És elindult a kórházba.
Három mancsán ment a medve

Három mancsán ment a medve
nem volt semmihez se kedve,
különösen, mikor látta
a méh is eljött a kórházba.

Törölt tag2017. május 31. 17:51

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2017. május 27. 18:00

Törölt hozzászólás.

Kiara862017. május 27. 16:10

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán.
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, sokat ér,
Mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek, mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink most már mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét,
De a macin nincsen vészfék,
beleszaladt a fullánkba,
nagyot csapott a mancsával

Nagyot jajdult fájdalmában

DJ2017. május 26. 21:36

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán.
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, sokat ér,
Mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek, mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink most már mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét,
De a macin nincsen vészfék,
beleszaladt a fullánkba,
nagyot csapott a mancsával

dreaming582017. május 1. 23:52

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke
nem maradt egy csepp reménye
Egy csepp, hidd el, sokat ér
Mint éhinségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek, mendegélenek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink mostmár mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét
De a macin nincsen vészfék,
beleszaladt a fullánkba

Törölt tag2017. május 1. 22:35

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. május 1. 22:27

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke
nem maradt egy csepp reménye
Egy csepp, hidd el, sokat ér
Mint éhinségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat .

Együtt mennek, mendegélenek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink mostmár mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet
Álmában egy méhet kerget.

Mert a méh védi a mézét

Törölt tag2017. május 1. 22:12

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. május 1. 22:07

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke
nem maradt egy csepp reménye
Egy csepp, hidd el, sokat ér
Mint éhinségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat .

Együtt mennek, mendegélenek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink mostmár mélyen durmol
Álmodik egy hosszú útról.
Horkant közben egyet-egyet

Törölt tag2017. május 1. 22:03

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. május 1. 20:05

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke
nem maradt egy csepp reménye
Egy csepp, hidd el, sokat ér
Mint éhinségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat .

Együtt mennek, mendegélenek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Macink mostmár mélyen durmol

Orsikaaaaaaa2017. május 1. 13:57

Elindul e vers az útján,
bánatosam, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke
nem maradt egy csepp reménye
Egy csepp, hidd el, sokat ér
Mint éhinségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad
Kíséri egy vidám csapat .

Együtt mennek, mendegélenek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
Mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak a szűk barlanghoz
Benézett ott megdermedve
Vonat dörgött, nem a medve...

"Jé, egy vonat"-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze
Erdő szélén szedret szedte
Maszatos az egész arca
Mert a szedret mind befalta.

Törölt tag2017. május 1. 01:55

Törölt hozzászólás.

JohanAlexander2017. április 30. 16:56

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt, egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, oly sokat ér,
mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad,
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek,mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak egy szűk barlanghoz.
Benézett ott megdermedve,
Vonat dörgött, nem a medve...

``Jé,egy vonat!``-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze,
erdő szélén szedret szedte

dreaming582017. április 29. 18:26

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt, egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, oly sokat ér,
mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad,
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek,mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak egy szűk barlanghoz.
Benézett ott megdermedve,
Vonat dörgött, nem a medve...

``Jé,egy vonat!``-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

Eközben egy medve messze

JohanAlexander2017. április 29. 18:00

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt, egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, oly sokat ér,
mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad,
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek,mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak egy szűk barlanghoz.
Benézett ott megdermedve,
Vonat dörgött, nem a medve...

``Jé,egy vonat!``-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről,
Sikerül e? Majd csak eldől.

dreaming582017. április 29. 16:33

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt, egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, oly sokat ér,
mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad,
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek,mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak egy szűk barlanghoz.
Benézett ott megdermedve,
Vonat dörgött, nem a medve...

``Jé,egy vonat!``-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.
Futni kéne a sínekről

LexAndrew122013. május 31. 12:59

Elindul e vers az útján,
bánatosan, a szűk utcán
Szíve vajon miért fáj úgy?
A lelke miért üres kút?

Bánatosan megy szegényke,
nem maradt, egy csepp reménye.
Egy csepp, hidd el, oly sokat ér,
mint éhínségben a kenyér.

Összeszedi magát a vers,
Bár természete kicsit nyers,
Ahogy útján lassan halad,
Kíséri egy vidám csapat.

Együtt mennek,mendegélnek,
Életükről szól az ének.
Ének lett a vers barátja,
mint gomb kerül a kabátra.

A hűs szél most nagy vihart hoz,
Eljutnak egy szűk barlanghoz.
Benézett ott megdermedve,
Vonat dörgött, nem a medve...

''Jé,egy vonat!''-csodálkozott,
Míg a vonat masírozott.