Janow a versedről...
Ha Tóth Árpád megtehette, hogy több, mint 10 évig nem írt verset, talán te is megbocsátod, hogy én se leszek gyors. Más: nem vagyok szakértő, csak lelkes műkedvelő. Ergo: véleményem nem mérvadó szakmailag. Ha valaki vonz egy gyári munkás meglátása, itt a
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
janow2011. augusztus 29. 19:39:51
Kalmpali: Köztes terek
Az első két sor botladozásain túllépve irtó jó. Kis kritikusi rosszmájúsággal mehetnék a hatodikig is... De csak fel köll valahogy vezetni a tartalmat. A mesterkéletlen modernsége fogott meg. ''a fényszennyeződés felett fut a Tejút. '' Ez nagyon odaver! Erre az egy gondolatra érdemes verset építeni.
Gratula és melózzál szorgalmasan az ilyen verskezdeményeken, megéri. Hatalmas ötleteid vannak.
kalimpali2011. augusztus 29. 19:09:50
Igazad van... Most ebben élem ki magam. Jobb híján.
Köztes terek
Szűk, telefonfülke magány.
Üveglapok. A kirakatüvegek
csillogása nem világít meg mindent.
Smink, festék nélkül
mutatja magát a város.
-csak a nők arcáról olvad a festék-
Az éjszaka nőit nézem:
röhögő, csapzott királylányok
csupa vágy, csupa tűz menetét.
Ki váltja meg őket, engem?
A tündérek mind elvéreznek bizonyosságomban.
Tudom, hogy te más vagy,
ahogy azt is tudom, hogy a
fényszennyeződés felett fut a Tejút.
Szemeim hunyorognak,
a köztéri lámpák
fénykörén túli teret fürkészik.
Így hunyorog a szívem is:
a köztes terekben
sejt-kutat téged.
janow2011. augusztus 29. 19:02:13
Furfang: Álmosan…
Hogy írjam,. hogy meg ne bántsalak... Számomra kopogós, dobolós, falvédős. Tartalmában sem hoz újat, izgalmasat.
janow2011. augusztus 29. 18:58:34
marakod: Születés és elmúlás
Nem biztos, hogy sikeresen ötvözted az újszülött és a vajúdó anya nézőpontját. Versötletnek elsőrangú még mindig a szüéás-születés misztériuma, gyönyöre , kínja, de mindezt versbe -jó versbe foglalni nagyon nehéz.
Amit itt értékelni tudok, az inkább a szándék, mint a kivitel.
Jöhet a kőzápor, de nem vagyok híve a megadott szavad verseknek. Megpróbáltam én is, de... jó nem sült ki belőle.
janow2011. augusztus 29. 18:52:04
Kalimpali:
Érdekes ez a szabadvers kísérlet tőled, mert eddig inkább kötött formákat hoztál. A béklyó hajigálást azonban nem egyszerre mindenütt kéne kezdeni. Előbb versforma lazítás, aztán ha ez már csont nélküli, akkor érdemes kísérletezni a nyelvtan borogatásával. Egy költő nagyon is jól teszi, ha a grammatika szabályait áthágja, mert a szabályok másra sem méltóak, mint a megszegésre. A hangvétel egészséges, fiatalos, de nem mindenütt mentes a közhelyektől. Pl ''kékek, mint a Balaton''
Más: Nem tudom, hogy csak én érzem-e így, de a végén valahogy nem lenne muszáj nevesíteni Andit.
janow2011. augusztus 29. 18:36:33
Forgacs, egészségedre. Részemről semmi sértődés, nyugodtan, továbbra is, de ha megfeszülök, sem látok színvonalat.
furfang2011. augusztus 29. 18:34:14
Álmosan…
Álmatag szemeim kiszáradt medrében
Bujkál a fáradtság, jó mélyen lapul…
Nem látom a lapot, amelyre nemrégen
Írtam a sorokat lankadatlanul…
Roskadó polcomról arcomba mosolyog
Rég használt szemcseppem fehér kupakja
Levéve helyéről csak arra gondolok;
Mindenki alszik, nincs aki beadja.
Így aztán gyáva mód aludni indultam
Nyújtottam kezem a kapcsoló felé
S lépteim közben a megszokott ritmusban
Raktam le lábam a kulcstartóm elé…
Rangjához nem méltón terült el a földön
A tőled kapott fényképes ajándék…
S Arcodat meglátva suttogta egy ösztön:
„Vedd csak fel onnét, eltörik, nem játék”…
Felvettem, eltettem, baja ott nem eshet
Én pedig leültem székembe vissza
S azóta itt ülök terajtad merengve
Gyönyörű két szemed mily szép és tiszta.
Két képet tartok a kezeimben rólad,
S nem kell a szemcsepp sem, már tisztán látok
Szerelmes könnyeim táplálnak folyókat
S hiányod váj nekik szemembe árkot.
janow2011. augusztus 29. 18:32:39
Valóban, lehet hogy egy más kezdés megteszi, amit kell
janow2011. augusztus 29. 18:29:21
letra: fél
No, most meg egy újabb központozásos rejtély(merénylet). Itt most vannak mondatkezdő nagybetűk, de nincsenek mondatzáró írásjelek. A csupa kisbetűs szedést el tudom fogadni központozás nélkül, de az ilyen hibrid megoldásokkal nem nagyon tudok mit kezdeni. Ha csupa kisbetű, írásjel nélkül, aszondom magamban, hogy többféle értelmezés lehetséges, a költő szabadságot ad nekem. De ilyenkor nem értem, gondol-e az olvasóra a költő, vagy csak a saját ''művészi '' szabadságára. Ezt már Für Janónál is jeleztem...
A tartalmat eléggé sekélyesnek találom, még akkor is, ha a felvillantott zsidó-goj kultúrális szembenállás még esetleg hordozhat némi izgalmat bárkinek manapság. Én nem tartozom ezek közzé.
Sok jó verset olvastam tőled, ez most nem fogott meg.
marakod2011. augusztus 25. 21:06:24
Szintén megadott szavakból
Születés és elmúlás
Anyai sóhaj -mézteli óhaj
madárként szállni - át tű fokán...
Feszülő hasfal - belül a magzat
rúgva a múltat - kutat most újat
kis rést - hol a jövőbe lát;
fordul a tengely - rést üt a lelken
rideg fény szemembe vág...
Eltorzult képek, fájdalom, félek -
hol van a bíbor varázs?
Valakin fekszem,emelem fejem-
melegen tekintesz rám.
Szemedben féltés, megannyi érzés
karolj míg lehet, anyám...
Tejfehér ködben párolog minden -
oszlik a múló világ -
sietős élet, ősökhöz térek -
kövess, vagy eressz tovább...
Pocsék a cím, de ez általában igaz a verseimre. Néhány megjegyzésedre az előző vershez: Talán igazad van, de én nem ódzkodom a közhelyestől, elcsépelttől. Van, hogy fontosnak tartom a rímeket, máskor nem érdekelnek, a tartalom a lényeg. A remény-fény már ott marad, mert számomra a remény=a fénnyel az alagút végén. Persze ez sincs kőbe vésve, lehet később meggondolom magam. A nyíló megadott szó volt, valahogy be kellett illeszteni, nem volt más ötletem, ráadásul szerintem a jégverte búzatáblákon talpon maradó pipacsok tényleg olyanok, mint a sírra tett virágok: feleslegesek és elkeserítőek. Hogy tudd, mire reagáltam, ide másoltam soraidat. Köszönöm a figyelmed. Mari
Nem kéne mindent a virágokra kihegyezni. Vöröset, szürkét,stb. a REMÉNY-FÉNY KÖZHELYRÍMET IS FELVÁLTANÁM VALAMIVEL. pL.'''TÖRT ÜVEG TEKINTETEM''..
kalimpali2011. augusztus 25. 16:57:37
Minden változik
Minden változik.
Van-e még tiszta oldal?
-odafordítanám az arcom-
Neked is háttal állok.
Szemeid kékek, mint a Balaton,
csak én süllyedek egyre, kő,
amit beledobtam.
Van, ami megmaradt:
a jóleső fáradtság, a munka
öröme, a gyerekek kacagása
és a szik, ami felnevelt.
Ugyanaz maradt.
Nem lett üresebb a buszon a tömeg,
sem keményebbek a vállak, amik löknek.
Újra érzem a vaspor szagát,
az inak hevületét, a muszájt,
hogy a görcsökig menjek.
Nyugtalan vagyok, mint a tócsák
gyűrűi, koponyámból nem tudok
elszaladni. Lennék példa –előtted-,
hogy lásd, amit tudok, vállaimon
tartom nehéz kupoláit a vágynak.
Amit eddig vittem, eldobnám.
-érted, magamért-
A kényszerek mások.
Az egyedülség nehéz ácskapcsokkal
fogja össze az augusztusi
éjszakát. Éber vagyok, fáradt,
pupillám kútjaira boruló, nehéz
vaslemez az álom.
A kényszerek mások.
Elalvás előtt ma este is azt
fogom suttogni végül:
Andi.
dome742011. augusztus 25. 09:30:49
Janow, köszönöm az értékelést! Igen, asszem értem. Nekem is volt bajom ezzel a szöveggel, csak nem tudtam megfogalmazni magamnak, mi nem jó (már ha nem az). És igen, rátapintottál a lényegre - hiába, egy külső szemlélő máshogyan látja a szöveget, mint a szerző -, az első sor bibis. Az utolsót viszont megvédem, szerintem annál jobbat oda nem tudnék írni, ráadásul az ötös jambus miatt ritmikailag is egyben van. De lehet, hogy ez csak engem érdekel, én viszont ilyen hüje vagyok: a versritmus sokszor felülír más megfontolást. Ja, és keretezni nem akartam, ez csak így alakult, de az eleje átírásával szerintem a dolgok a helyükre billenthetők. Most akkor ez az én házi feladatom. Jó kis házit adtál, köszi :)
dp.
forgacs2011. augusztus 24. 23:49:32
Szia Janow!
Nem szeretném ha félre értenéd e szösszenetet és ha a moderálásod nélkül rögtön megjelenne fel sem tenném, és nem is személyeskedés, és az előző levelem tartalmát fenntartom, de az oroszlán jegyem ezt csinálta. A piszok macskáját meg nem tudom kordába tartani. Mivel az imént íródott és valószínűsítem a teljesen korrekt kommented hatására, úgy gondoltam neked címzem. A cicát már lerendeztem, a mondanivalójával nem értek egyet, és ha viccnek is szar, többet nem háborgatlak.
olyan fogfájást kívánok néked
amilyen kritikát dobáltál felém
és ha tehetném, hogy a szádba benézzek
hadd lássam lakását e szapora penésznek
vagy lássam, hogy az ínyedbe vagyok szálka
és ezért ítéltél rothadásra,
te. sárga.
Egy személyes Emillel is beérem titkosítva. A címén még filozok :)
Üdv
forgacs2011. augusztus 24. 21:42:26
Kösz Janow!
Az első mondatod tudatosságot feltételez. Ha így írtam volna, valószínű nem túráztatom meg nálad.
De mivel egy bő negyedóra alatt szültem és a szótagszámok korrigálás nélkül ültek, már azt hittem ügyes. A második mondatoddal egyetértek, de hogy teljesen magamévá tegyem többet kellene tőlük olvasnom. Rajta leszek. Az értékelésed tükrében visszaolvasva, a ténymegállapítás teljesen nyilvánvaló: lelkes a kis bicebóca, de mit keres a sprinter pályán? :( Viszont ha a címet rémálommá változtatom, az egész frankóbbá válhat :) Vagy nem. Mindenesetre köszönöm az értékelést. Nem akarlak ijesztgetni, de ha van rá lehetőség még jönnék.
Üdvözlettel: Péter
letra2011. augusztus 24. 19:07:06
Köszönöm.Márk.
Fél
Láthatom hogy rorschachot húz a nyár
az öltözött hátakra s közben úgy vagyok
mint lágy xanax, kihullok és visszaraksz
majd előveszel megint A kocsiúton félig
szívom a cigimet Inkább ez lehetek én
ahogy időm felét kitölti az álmodozás
Járok persze poharazni és a hangszert
is előveszem Látom lehetek gyermek
még De szépen ettem az ünnepléskor
de szépen ettem a disznót (pedig most
a menórát is kitettük) anya mégis meg-
jegyezte hogy ott sem vagyok Félthet
mint amikor szőnyeg felett ügyeskedünk
a hamuval Olyankor figyelünk arra ami
máskor ott sincs Ez az egészség ez a
feléig égett cigaretta Én félek nem csak
a hamuval lenni most Igen ismerem a
tanácsokat s tudom minden hasznos ha
akarom Voltam rosszul ettől-attól disznó
hústól altatótól Itt nem erről van szó Te
tudod melyik kezednek kell jobban a másik?
Arról is húztam határt hogy hol kezdődik
a rémület mit ér a pánik Nem vagyok rosszul
Félig vagyok nélküled
janow2011. augusztus 24. 18:26:32
Für Janó:Ha meg nem sértelek:
Ezt a tartalmat már több köteten átrágtad. Az egy dolog, hogy engem minden érdekel, amit írsz. De haányan vagyunk így még ezzel?
Javaslom, hogy válogass a blogodban, mert ott a szaros pelenkától az fullextrás alkoholista apa sportszeletéig van minden, ami költészetre méltó.
Legutóbbi versed is költészet, csak tőled ez már többbször megvót...
janow2011. augusztus 24. 18:18:52
Mindenkinek köszönöm a türelmét, aki elhozta nekem a versét
Külön megtiszteltetésnek vettem.
Elnézést a késlekedésért!
janow2011. augusztus 24. 18:15:15
Csuti: Hát ez az!!
Nem gond, ha a ( vélt)menedék igazából nem menedék. Csak akkor annak kell nevezni, ami. Sőt! Izgalmas költői feladat ezt megtenni. Átváltoztatni a menedéket mássá. Rommá, sivataggá, stb.
Másrészt jó az a vers, csak megérdemel némi agyalást.
janow2011. augusztus 24. 18:09:31
Dome74:
Nagyon jó, de az eleje valahogy... Tehát: ha egy versben van egy ütős kezdés, meg egy ugyanilyaen zárás, közzé szinte bármit írhatsz, mert kitart a hatás. Illetve mire elfogyna, a zárlat haooza újból.
Lényeg: ha az eleje jó, szinte el se lehet rontani. Sőt ! ha az egész egy rotyi8, de van egy jó zárás, elfejti az ember, milyen gyenge az eleje.
A te versed egy ritka ''állatfajta'': Az első és utoklsó sorok köztb királyság, és pont ott lapos, ahunn nagyon nem kéne.
Összességéb en gratula, mert szép, friss hangvétel.. De ha valami nem kóser, ráadásul keretez is, az dögrovásra ítéli egy vers legszebb részeit is.
Hangsúlyozom: nagyon tetszett. csak a keret...
janow2011. augusztus 24. 17:54:20
forgacs:
tiszteletre méltó, hogy ''tudós'' irodalmárok által kihalásra ítélt ütemhangsúlyos formakincsünkhöz mertél nyúlni. És most jön a ''de'' :-)
Ez a formakincs méltóbb arra, mint hogy - előző költőnkhöz hasonlóan -
olcsóságokba öltöztesd. Nyomassad a katarzishoz vezető képeket! Kevés itt a ténymegállapítás! Az még nem költészet. Orrbarúgás minimum! Nagyjából ahogy az utolsó strófádban írtad. Az frankó.