Miért is írunk verseket?

Törölt tag2010. március 22. 19:04:41

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. március 22. 16:41:50

Törölt hozzászólás.

Attila_the_hun2010. március 22. 16:38:52

Hogy mi a honlap? Szerintem országunk térképe. Hát nem? Hát de! Hon lap  :)))

Attila_the_hun2010. március 22. 16:37:37

Majd leírom egyszer magában a versben. Addig gondolkodom rajta.  :)

Vallejo2010. március 22. 12:15:47

Mi az a honlap?

Törölt tag2010. március 22. 11:31:51

Törölt hozzászólás.

designo2010. március 22. 11:30:11

Azért, mert hajlamosak vagyunk elhinni néha, hogy tudunk verset írni :)

Diacska2010. március 22. 01:39:58

Közöd?

Törölt tag2010. március 22. 00:49:31

Törölt hozzászólás.

janow2010. március 21. 22:11:43

Mert ott vannak a fejemben és amíg ki nem írom onnan, nem hagynak békét.

janow2010. március 21. 22:09:46

Mert még senki sem mondta, hogy nem kéne.

mazsu2010. március 21. 18:48:33

Vallejo!

Köszönöm!
Tartottam tőle, hogy vallomásom túl intimre sikeredett.
Pontosítok az az ősz csak a kezdet volt, 3 év kellett hozzá, hogy túléljem, helyesebben úgy éljek, hogy nem kiáltom hiányát naponta annak, amit a sors elém vetett és elmart előlem, előlünk!

Vip2010. március 21. 17:51:38

Azt hittem, tovább meg bírom állni, hogy ne írjak. A trauma, amit lelkileg elszenvedtem nemrégiben, azt hittem ''kiveszi'' a tollat a kezemből.
De tudom, pont az írás az, ami segít átlendülni a nehéz időszakokon. Van aki másfajta művészetekben, vagy egyéb módon adja ki magából a felgyülemlett feszültséget... Én így tudom csak.
Bár az írói vénám még nincs teljesen kifejlődve, de érzem, szükségem van rá, hogy írjak. Nektek, magamnak és majd azoknak, akik ide tévednek közénk...

Vallejo2010. március 21. 17:46:57

Jó. hogy itt vagy Márta!

mazsu2010. március 20. 17:59:19

Egészen fiatalon 20-25 évesen sokat dúdoltam, írtam fejben sorokat, nem írtam le sosem.
2003 őszén őrült érzelmi katarzisokat éltem meg -verseim idáig ''pihentek'', nem régen szántam rá magam, hogy kivetem magamból, hátha a múzsámon kívül másnak is jelent valamit. /Két-három közvetlen barátomon senki sem tudta, hogy írok, senki sem ismerte verseimet./
''Sajnos'' nagyon nehezen tudok elvonatkoztatni a szerelem, szenvedély ihletétől.
A vers olyan, mint egy erotikus érintés felpezsdít, körülölel. Zenét hallgatva sokszor rám tör a vágy, hogy írjak, de nem gyakran szánom rá magam.
Itt a Dunát nézve többször nekirugaszkodtam, hogy megosztom veletek a fénymozaikká széttörő, homogén egészé összeálló Dunát, a kis kompot, s hajót, ahogy tépi a szél zászlaját. Eddig nem tudtam ''lefotózni'' ezt naponta sokszor megcsodált gyönyörűséget.
És más fájdalmas történéseket sem- lassan egy éve lesz, hogy egy hét alatt elvesztettem szüleimet. Remélem egyszer erről is tudok írni, majd, ha nem szorít már ennyire...

moonlight132010. március 20. 17:37:45

nekem nagyon jóérzés verseket írni,szeretem magamból rímben kiadni az érzéseim,vágyaim,gondoltataim és (néha) hülyeségeim  :)

Monisa2010. március 13. 22:09:49

Érzéseket és gondolatokat írok ki magamból...megnyugtat, változtat...és ez jó!

purzsasattila2010. március 12. 20:04:33

Csak úgy jön, nem tudom irányítani.

designo2010. március 12. 19:43:53

Semmi lényeges dolgot nem írunk.
A természetben van a csoda.
A mi munkánk por és hamu, elenyészik...

Attila_the_hun2010. március 12. 19:40:10

Semmiképpen sem célból, inkább okból