Rögtönzések

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

wolveren2024. március 15. 08:05

A magyar nemzet egységessége

Magyar föld szívében egység lakozik,
Történelem által megkötött nemzet, hagyományokkal, amelyek irányítanak.
A megpróbáltatásokon és diadalokon keresztül egyként állunk,
Lelkünk összefonódik, ragyog, mint a nap.

A Kárpátok csúcsaitól a folyó vizekig
Magyar nemzet egysége, ragyogó ragyogás.
Nyelvünk visszhangjain keresztül a büszkeség szimfóniája,
Egy kötelék, amely szakadatlan, egy láng, amely el nem rejtőzik.

Őseink táncában gyökereink mélyre nyúlnak,
Rugalmasság kárpitja, megtartását ígéri.
Szívünkben bátorsággal, szemünkben álmokkal
a Magyar nemzet egysége, soha el nem haló jelzőfény.

Emeljük fel tehát hangunkat kórusban és dalban,
Ünnepeljük örökségünket, ahová mindannyian tartozunk.
Mert a magyar szívek egységében találjuk meg erőnket,
az egység örökségét, amely bármeddig elmegy.

2024.március 15.

raitano2024. március 15. 08:00

Nemzeti hősök és emlékezés

Magyarország szívében, ahol az emlékek fekszenek,
Állj a nemzeti hősök ég felé nyúlva.
Örökre kőbe vésett bátorságuk és áldozatvállalásuk,
örökkévalóságuk és becsületük ismert.

Tiszteljük azokat, akik vitézül és erővel harcoltak,
Lelkük él a legsötétebb éjszakában is.
Csatákon és diadalokon keresztül derekasan helytálltak,
Bátorságuk és erejük mindenkit lelkesített.

Nevük elhalványulhat, de tetteik megmaradnak,
vitézségük története örökké tiszta.
Olyan nehéz szívvel emlékezünk áldozatukra,
örökségük megingathatatlanul és szilárdan él.

Nemzeti hősök, nem vagy elfeledve,
Szívünkben, elménkben örökre bevésődött.
Áhítattal és hálával hajtunk fejet,
A hősök előtt, akik harcoltak, az utolsó leheletig.

2024.március 15.

wolveren2024. március 14. 17:11

A csendben található meg a legtöbb válasz

A csendben válaszok születnek,
ahol csend uralkodik, hang nélkül.
Egy szent hely, ahol az igazság lakozik,
a csend mélyén, ahol elrejtőzik.

A bölcsesség suttogása szelíden árad,
Nyugodt suttogásokon át, amelyek
tisztaságot és lelki békét adnak,
Aki keres, megtalál.

Az élet viharának káoszában
a belső nyugalom igaz és meleg.
Nincs szükség szavakra ebben az elvonulásban,
csak jól figyelj, és találkozni fogsz

A vigasztalással, amelyre vágytál,
A vigasztalással, amely megnyugtatja a szívet és az elmét.
Mert a csendben minden világos,
És a válaszok akkor jönnek, ha közeledünk.

Ápoljuk hát ezt az értékes teret,
Öleljük át a csendet, az ölelését.
Mert a csendben ott rejlik vezetőnk,
Belül fényesen ragyogó jelzőfény.

Bár az idő múlhat és az évszakok változnak,
a csend továbbra is megmarad.
Lelkünk szentélye
Gyógyulni és növekedni, ahogy a sötétség leszáll.

Nyugodj hát békében, drága néma barátom,
ahol minden kezdetnek van vége.
Örökké dédelgetni fogunk,
ahogy megnyugvást találunk a parton.

2024.március 14.

raitano2024. március 14. 17:04

Küzdelem és béke váltakozik az életben

Az életben küzdelem és béke fonódik össze,
Káosz tánca, nyugalom egymás mellett.
A nehézségeken keresztül azt keressük, ami meghatározatlan,
hogy megtaláljuk az egyensúlyt, ahol a szívünk lakik.

A csata éjjel-nappal dúl,
Mert minden győzelem vereséget hoz.
Mégis a sötétben fény ragyog,
a remény csillogása, amely teljessé tesz bennünket.

Bár a háború elfáraszt minket az utunk során,
a harcon keresztül tanulunk meg növekedni.
És minden nap csendes pillanataiban
megtaláljuk az erőt, hogy szembenézzünk azzal, amit nem ismerünk.

Vállaljuk hát ezt a dualista sorsot,
A küzdelem és béke tesz minket naggyá.

2024.március 14.

negyvenkilenc2024. március 10. 20:29

Bárha jössz is tavasz, kedvem oly komor,
eged mi rámfeszül ezüst drótszita,
miből finomszeműn szállong a szomor
pernyéje, a sötét melankólia.

Mivé gyérült már bennem a jómodor,
oly kopott lett, mint egy bádog glória,
min az elmúlás lassú pókja molyol,
s a fénymadrának nincs miről szólnia.

Bomolj virág, faágon bodros kis tincs,
bomolj és kacagj a fénybe mint pimasz
gyermek, ki komor merengőt felneszel.

Lágyságodtól megpattan a bilincs,
rezdülő kis szellőd rügybontó vigasz,
ki nevetni hall, már nem vesztegel.

Rdi2024. március 2. 19:25

Putin úrnak

Ő hazájáért
halt meg, érted a hazád
fog elpusztulni.

Perzsi.2024. február 24. 14:10

Átcikáz a fájdalom a testemen,
ráül egy idegpályára,
vadul röhög a berögzült félelmen,
s jegyet vált rabszolgagályára.

orpheus35352024. február 19. 18:40

Bár télbe hullt a barna, tompa nép,
tavasz sugárra zöldell szerteszét.

orpheus35352024. február 19. 18:28

Nem ér az semmit, ha szép, ha jó a vers,
ha szerzője kevés az olvasónak,
s ha okos vagy művelt az is épp ilyen,
senkit se izgat, ha benne kevés vagy.

orpheus35352024. február 19. 18:20

A jó tett elindítója
lehet nemes gondolat,
mégis hiába volt a tett,
ha nem adtad át magad.

negyvenkilenc(offtopic)2024. február 18. 18:15

@Rozella: 🌼

Rozella2024. február 18. 15:16

Gyűrődések vasalója a tavasz,
jégráncokat olvaszt a bőrön át,
lámpafény leng, ismert útszakasz
hazáig visz már, csillagfényen át.

negyvenkilenc2024. február 18. 14:21

Fák árnya ing az esti lámpafényben,
szélringatta álom, dermedt, meztelen,
mint fa rostja vágyom lenni egészen,
tükrös érctalp mereng gyűrött ingemen.

Perzsi.2024. február 13. 14:02

Nem tudhatod, hogy a mát követi e holnap,
de ha belül szól egy felemelő szólam,
a félelmet hátrahagyva bátran mész előre,
s nem gondolsz a félelmetes, fagyos jövőre.

Perzsi.(offtopic)2024. február 5. 21:18

@Rdi: Igazad van.

Lemmike2024. február 5. 19:17

Sóvárgás
Ízetlen a barack a számban,
A Nap, mintha fogytában,
Édes forrás mellett szomjazom,
A szélviharban meg se moccanok.

Rdi(offtopic)2024. február 5. 18:14

@Perzsi.: Nem tudhatod mára sajnos, hogy mit és mikor ír az algoritmus.

Perzsi.2024. február 2. 15:36

Üzenet a túlvilágról

Vérig sértettél, mikor azt mondtad, fogjam be a szám,
eszedbe sem jutott, hogy egy csókkal belém fojtsd a szót,
most, hogy örökre elnémultam, fizetnél a vámnál,
néked csak könnyes álmaid súghatnak vígasztalót.

Perzsi.2024. február 1. 12:23

Unottan vizslatja egy algoritmus a hírfolyamokat,
ha lenne lelke, néha beírna, különféle dolgokat,
pl: szia bébi, hogy s mint tellik ma a napod,
na szakadj le rólam te dög, míg szépen mondom!

Jakab1642024. január 28. 15:34

Talán egy látomás,talán egy flash.
De Ő maga a megtestesült valóság.
Rágódom,mélyen elgondolkodom,miért
Miért nem szólítottam meg?
Búsulni kár, elmúlt, lidércként jött, lidércként távozott
A mesebeli lány.