Ünnepeink - versben

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

1946222018. április 27. 10:12

Anyák napi verseket, mikor lehet beküldeni? kérdezem Tisztelettel.

iliesrenata2016. április 10. 20:19

Kedves Poet Társak! lenne egy ötletem április 11-e alkalmából: mivel József Attila születésnapja, ezért azt találtam ki, hogy ezen a napon beküldhetnénk József Attila vers átiratokat ,szóval József Attila versek picit átírva, belecsempészve, a saját stílusunkat, és az ezen a napon beküldött átiratok, soron kívül kerülhetnének elbírálás alá. Mit szóltok??

Zsuzsa03022016. március 26. 20:46

@Foldes123: Nagyon szép vers ! Tényleg egy szó javításával mennyivel értékesebb lett. Gyönyörű !!!! :)

oroszlan172016. március 9. 10:34

Március 8-án küldtem be verset az alkalomra " Nőnapi haikuk csokorban" címen. Nem tudom mi oka van, hogy nem jelent meg akkor. Most 400 vers előtt várakozna, ha nem töröltem volna. Akkor már rég elveszti aktualitását.

Üdvözlettel: Ica

Törölt tag2016. február 14. 10:15

Törölt hozzászólás.

domezsuzsa2015. november 14. 21:28

@Marie_Marel: Nagyon megható, szép vers. Olvastam már, de jelezni szeretném, hogy újraolvasva is nagyon tetszik.
Ötéves voltam én is 56-ban, kakaóról, csokoládéról én sem hallottam, a mézes kenyér nálunk vízbe mártott, megcukrozott kenyérszelet volt (ha éppen lehetett cukrot kapni). Sok régi emléket idézett fel a versed bennem. Köszönet érte.

Zsuzsi

Marie_Marel2015. október 23. 18:08

Jobbágy Károly: A RÁDIÓ MELLETT

Rólunk beszélnek minden nyelven
sikong az éter és csodál:
„Dávid harcol Góliát ellen."
Népmilliók aggódva nézik,
hányan indulnak halni még?
S küldi a nép ifjú vitézit.
Fiatalok, még alig éltek
s füttyőngő golyók hangja közt
támadnak neki a pribéknek.
Nem akartunk híresek lenni,
ilyen áron meg semmiképp,
hisz' bánatunk már végtelennyi,
de nekünk mindig az jutott,
hogy a világ minket csodáljon
s fiaink kapják a golyót:
Kint ágyú szól, gyors lövés pattan,
a falról Petőfi figyel,
ahogy járkálok egymagamban.
Így járkált ő is átkozódva
„Európa újra csendes..."
csak minket húz a sors karóba,
csak minket öl száz év után is
ugyanaz, aki hajdan ölt;
hogy hányan hullunk? - sose számít.
M á s o k csodálják bátorságunk
mi meg naponta meghalunk,
dzsida, s golyó veri át hátunk,
de megmutatjuk a világnak,
hogy mikor mindenki lapul
s csak a "rádiók kiabálnak,
mint akinek már mindenképpen
minden mindegy, hát Életet
adunk Szabadságért cserébe.
És ha a Sors minket így büntet,
mert hogy tűrtünk tíz éven át,
felmutatjuk véres fejünket,
s tudjuk, hogy mindent megbocsát.

Budapest, 1956. október 29.
Irodalmi Újság, 1956. november 2.

Marie_Marel2015. október 23. 11:04

Marie Marel: Kakaóillatú béke

Valódi, holland, mondják: csodajó...
- suttogta tétován édesapám.
Közben senki sem nézett reám.
(Én nem tudtam mi a kakaó.)
Anyám forgatta a díszes dobozt.
- Mi feláldozzuk az életünket!
Ezzel szúrják ki a szemünket! -
majd valami érthetetlent motyogott.
- Csokoládé, tejpor... mi nem kéne,
mit kezdjek vele? Mi lesz ebédre? -
(Lopva rám néztek: fülig csokisan
azt hittem, minden rendben van.)
Apám lassan, csendesen átölelte:
- Vége - suttogta - Látod, hogy vége...

Így tört ránk ötvenhatban a béke.

Marie_Marel2015. október 23. 07:48

Marie Marel: Kergesd el a tankokat

De jó, hogy hazaértél, Apu!
Nézd, Anyu sír,
pedig csak apró kavicsok
fütyültek el az orrom előtt,
csapódtak a falba.
Igaz, a konyhaablak betört.
Anyu elkapta a karom és magához rántott
- nézd, kékül a helye - átölelt és sírt.
Apu, vigasztald meg!
Te erős vagy,
kergesd el a tankokat!
Lestem őket, a kapu résein,
zúgva, morogva mentek,
sokan, nagyon sokan.
Kati, a babám, fél egyedül...
otthon felejtettük,
mikor átjöttünk ide.
A pince mélyén unatkozom nélküle.
Nem látom az eget,
rossz a levegő és Anyu sír.
Apu, vigasztald meg!

Kergesd el a tankokat!

http://7torony.hu/pictures/41078.jpg

Foldes1232014. május 11. 09:38

Most hogy visszalapoztam azokba a régi időkbe találtam egy gyönyörű verset. S mivel még nem túl rég volt az Édesanyák napja megosztanám veletek.

Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, Te Édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél?
Kis béka-testem, akkor még nedves; véresen.
Üvöltve sírtam, s Hozzád tapadtam éhesen.

Még fájt a Világ,
zörej hasított, szúrt a Fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú Remény.
Az első arc, első hang, az első Lélek.
Átöleltél, Te voltál nekem az Élet!

Emlékszel?
Először Néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom- manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam,
szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn Hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.

Felnőtt lettem, Tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit Tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya simogass meg!
Legyek újra megint gyermek.
Ölelj át ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!

Foldes1232014. május 11. 09:29

@zotyika8: Ez egész egyszerűen nem igaz. Emlékezz Joginira a buddhista nőre. Nem egy verset írtam neki mikor verselve párbajoztunk.

Ó Jogini, érzem a lelked reszket!

Mondd el kérlek mi bánt?
Mi ez a bús, örvény?
És ez a jeges láng?
Könnyel írott törvény.
Mi az mi dús pillád,
függönyét lezárja?
Szavad izzó jégcsap,
mitől eszkimó is fázna.
Te mint hű buddhista
nirvánába léphetsz.
És ezer szenvedést
darabokra téphetsz.

Foldes1232014. május 11. 09:24

@jusziko: Neked bármikor szívesen.

jusziko2014. május 10. 22:21

KÖSZÖNÖM!!!

Törölt tag2014. május 9. 15:59

Törölt hozzászólás.

Foldes1232014. május 9. 08:54

Bocsánat de kőkemény mentoraim és kritikusaim szerint beleöltem a virágot a vízbe, ennek okán picit módosítok a versemen.

Jusziko a cseresznyéskertben.

Ébred a természet, gyökér ereikkel
Életet kutatnak, ébredező fáink.
Megrészegült dongók, szállnak a szelekkel
Apró méh lábain új életet szállít
Ezüstfácán rikolt, felröppen a réten
Ablakomon beleng a tavasz illata
Aranykorong izzik, aranysárga égen
Forr, ezer lávaként az élet csillaga
Sárkányos kimonód kötözd meg Jusziko
Yamato földjén a tavasz tündér játszik
Nézd, hogy csillan-villan szélben a kerti tó
Cseresznye virága zafírkékjén látszik.

Foldes1232014. május 7. 19:55

Mivel ma megnyertem egy bírósági tárgyalást ami 25 éve ült a nyakamon, kissé könnyebb lett a lelkem nem nyomja kőhalom.:0) Szóval szeretnék írni egy verset. A múltkor írtam egy költőnő társnak egy kis szösszenetet és Ő annyira örült neki, hogy én annyira örültem az örömének hogy akkor most én írok neki egy hosszabbat, hasonló témában. Bocs mindenkitől a személyeskedésért. Ünnep! A japánoknál a cseresznyevirágzás nagyon nagy ünnep. Írok egyet gyorsan, nehogy elvirágozzék!

Jusziko a cseresznyéskertben.

gosivali2014. május 3. 21:06

Anyák napjára

Gősi Vali
Angyalszárnyakon

Volt idő, hogy nem múltak az évek,
ólomlábon járt a délelőtt,
csak a mama sürgött nagy serényen
a vászonnal fedett asztal körött.

Az égre nyúló diófa tövében
a fehér abrosz lenge táncra kél,
visszatérő álomként az éjben
kovászt érlel, és dagaszt szegény.

Körbejárja angyalként az asztalt,
áthajol az alvó lombokon,
mazsolával hinti meg a rétest,

megcsókol, én visszacsókolom...
Édes illat, könnyű szellő ébreszt,
és elsuhan ő angyalszárnyakon.

Colletus2012. december 24. 16:55

Kányádi Sándor:

Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törődhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak

Marie_Marel2012. december 24. 15:29

Marie Marel
Ünnep van, eljövendő

Megint közeleg az az este.
Várom, cseppet se repesve.
Várom, csendben és erősen,
csak egy kicsit eszelősen.
Lehalkítalak magamban,
- ott leszel a mosolyomban -
felveszem ünnepi arcom,
szüneteltetem a harcom.
Körbevesz megint a család,
ürítem magányom poharát:
Rád.

2008. december 19.

Edmond2012. december 24. 15:13

Karácsonyi versike

Itt van mára is egy metszet
Lájkolhatod hogyha tetszett,
Témája így a karácsony,
Mikuláskor volt virgácsom!

Szóljon hát most szépen csengő,
Házakat halkan belengő.
Kívánok hát most én néked,
Karácsonyi szép emléket!

Ünnepeljünk vígan komám,
Sült malac lesz a lakomám!
Ne rúgjunk be hogyha lehet,
Boldog Karácsonyt most Neked !

Edmond J. Lawrence

Következő

12 3