Ajánló... (Írók, költők, művészek születésének vagy halálának (kerek) évfordulója évében.)

Tad(offtopic)2017. november 16. 14:02

Fenébe, innen is hiányzik mindene létrehozójának.  :( Fura.

Törölt tag2014. november 27. 20:12

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. február 27. 23:20

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2013. szeptember 15. 20:55

Ma 90 éve született Fejes Endre.

http://www.pim.hu/object.95D8F90E-827C-4 3A0-8960-A38344C1D736.ivy

Számomra a legfeledhetetlenebb műve a Jó estét nyár, jó estét szerelem, amiből kiváló film készült.

I. rész

II. rész

Törölt tag2013. április 12. 20:29

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 31. 13:56

Törölt hozzászólás.

bakonyiili2012. október 21. 18:53

Kedves Társaim!
József Attila /sokunk kedvenc költője/ 1937. dec. 03-án, 75 éve hunyt el!
Javaslatomhoz támogatásotokat kérem! Írjunk egy-egy tetszőlegesen választott versére átiratot! Ha jó ötletnek tartjátok, vágjunk bele! Hirdessük meg! Várom válaszotokat: bakonyiili

Törölt tag2012. április 8. 02:48

Törölt hozzászólás.

Ernest2012. április 8. 02:31

Nyirő József hamvainak hazatérése

Nagyszerdán Budapestre érkeztek Madridból Nyirő József erdélyi író földi maradványai. Innen a csíksomlyói zarándokvonattal viszik a fehér fémkoporsót Erdélybe, és Pünkösd vasárnapján – az író szellemi végrendelete szerint – Székelyudvarhelyen helyezik örök nyugalomra.

Amint arról korábbi írásunkban is olvashattak: május 24-én reggel a Nyugati pályaudvarról indul az erre az alkalomra kialakított Nyirő emlékkocsival együtt a Boldogasszony Zarándokvonat. Nyirő József hamvai pünkösd szombatján érkeznek meg a zarándokvonattal Csíkszeredába. Innen díszkísérettel viszik a Hargitán Székelyudvarhelyre, ahol pünkösd vasárnapján ünnepélyesen újratemetik a székely írót.

Nyirő József (1889, Székelyzsombor – 1953, Madrid) a Jézusfaragó ember, az Uz Bence és számos más mű szerzője, a „székely apostol”, ahogy madridi sírfeliratán állt, 1945-ben távozott külföldre. Az Isten igájában című regényéből ismerjük drámáját. Teológiai doktorátusa után 1912-ben pappá szentelték, 1919-ben elhagyta a papságot és megnősült. Élete végén „kiengesztelődött az egyházzal”.

Minderről bővebben tájékoztat Rónai Zoltán, Madridban élt író a magyar jezsuiták világnézeti, lelkiségi és kulturális on-line folyóiratában, a Távlatokban 1996. februárjában (27. szám) megjelent, A Megfeszített és a Próféta című írása:

„A mélyen vallásos fiatalember igazi hivatás nélkül lett pap. Mint Isten igájában című, hatásos, önéletrajzi regényében írja: 'Csak én tolakodtam be a szent falak közé, feláldozva magamat, hogy beteg édesanyámat tudjam eltartani, három testvéremet felnevelni.' Hónapok telnek belső vívódásokkal, és 1912-ben a papszenteléskor is arra gondol: a Mindenszentek litániája végéig még felállhat és elmehet. De nem teszi meg, s kijelenti: 'Pap lettem, állom.' Volt káplán, hittanár, tábori lelkész és plébános, 1919-ben azonban lelki válságok és csalódások után kilépett és megházasodott.

A regény szerint Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök így búcsúzott tőle: 'Nem tehetek semmit érted, de megértelek. (...) Még csak arra kérlek, hogy ne bántsd a jó anyát, ki tizenkét esztendeig gondoskodott rólad.' 'Viszont szabad nekem is azt kérni, hogy engem se bántsanak, nem az egyház, hanem annak a szolgái, kik sokszor azt hiszik, hogy ők az egyház’ – szólt a válasz.

Molnár lett, majd újságíró, sikeres író, országgyűlési képviselő, végül az emigráció tekintélyes tagja. Lelkére azonban súlyosan nehezedett, hogy 'az egyház bünteti', és 'kegyeiben nem részesülhet'.

Helyzete rendezésére, felmentésére spanyolországi tartózkodása alatt, tehát 1950 áprilisa után került sor. A dátumot és a részleteket nem tudjuk; Kada Lajos érsek sem találta nyomát 'az akkori időkben ilyen ügyekben illetékes Hittani Kongregáció levéltárában'. Az indítékot valószínűleg az akkor Madridban élő piarista Megyer József adta, s az ő közvetítésével talán szerepet játszott rendfőnöke, Tomek Vince is.

Azt sem tudjuk, mikor járult megint a szentségekhez. Megtette kórházba szállítása előtt, 1953 szeptemberében, de korábban, húsvét után is. 'Egy szomorú délután' református felesége 'titkolt félelemmel és megrendüléssel' mondja: 'Holnap meglátogatja egy franciskánus páter...' (Juhász Vince volt.) 'Meg kellene gyónnia és áldoznia...' Szelíden ránéz, és lecsuklik a feje: 'Tudok mindent, és már többé nem tervezgetek, fantáziálok, hogy itt a szép tavasz és majd a nyár, a napfény meghozza az egészséget...'

Utolsó írását, betegsége történetét 1953 augusztusában vetette papírra. A clevelandi Katolikus Magyarok Vasárnapjánál jelent meg, majd a Kopjafák új, amerikai kiadásának befejező, XXII. fejezeteként. Imával végződik, az őt segítő honfitársakról emlékezik meg, s a hontalan magyaroktól vár el 'egy kurta, futó Miatyánkot'. De beszél 'görnyedt, fatigás (légszomjas), hasig dagadt, félig fojtott, rozoga, szerencsétlen' testéről is, és arra kéri az Urat: 'Csináld azt és úgy, ahogy Te jónak látod!'

Évekkel korábban, az Íme az emberek! végszavaiban még azt kérte: 'Uram, ne legyen nehéz, és ne tartson soká!...''' – szerepel Rónai Zoltán Távlatok-beli írásában.

2012-04-06 Forrás: Magyar Kurír

Ernest2012. február 10. 13:35

Bocsi, az utsó előtti sort valahogyan eltörtem.

Itt az életrajzi könyvnek a borítója:
Taxner-Tóth Ernő : Dickens világa
http://api.ning.com/files/wcsIjKn8py6QN9 kJoyH7hLGV4V*qA7F6a6qWrkI1JLMkTourUTE5aW P78AmFPuHxMipG3vb8OO1yeFhmQCqo2DzHTY2rp2 Js/TaxnerDickensvilga.jpg

Ernest2012. február 10. 13:09

Köszönjük a kiegészítéseket kedves Szima!

Igen. 1843-ban ketten is lefordították a Twist Oliver-t, Gondol Dániel-é 3 részben, míg Gálszécsy Ödön-é 2 részben jelent meg Pesten.
Akiket érdekel jobban Dickens élete, ajánlom Taxner-Tóth Ernő írását, az Írók világa sorozatban jelent meg a könyv 1972-ben, az Európa könyvkiadó által. Nagyon részletes információ van az életéről, munkásságáról a könyvben.
Megjegyzem, én Dickens gyűjtő (is) vagyok, az összes magyarul kiadott regénye megvan a ''könyvtáramban'', vannak elég régi kiadások is, így félve őrzött kincsem az Ódon ritkaságok boltja 1913-as kiadása - Szent István társulat -, amelyet se előtte, se utána nem jelentettek meg magyar nyelven - eléggé érthetetlen, mert az egyik legszebb regénye - vagy a Karácsonyi történetei, amely 9 kisregényből áll - Gutenberg könyvkiadó - vagy a Twist Olivér 1904-es díszes 1 kötetes Révai kiadásban, fent említett Gondol Dániel fordításával, és így tovább...
Éva felsorolásában van a zárójeles (Our Mutual Friend), nos, ez a Közös barátunk regénye, remélem, megjelenik már magyar fordítással, az angol filmsorozat által amelyet a Duna tévé 1-2 éve
sugárzott, talán van remény. A Lazi könyvkiadó, mostanában szépen jelenteti meg, nagy klasszikusok elfelejtett - méltánytalanul - műveit.
Őrni

Törölt tag2012. február 9. 21:41

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2012. február 9. 12:43

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2012. február 8. 23:40

Törölt hozzászólás.

Ernest2012. február 8. 23:39

Klassz, hogy idetetted! Ő a Főfő kedvencem! Köszönöm!  :)

Törölt tag2012. február 8. 23:36

Törölt hozzászólás.

Ernest2012. február 8. 23:27

78 éve, 1934–ben elhunyt Móra Ferenc magyar író (* 1879).

Szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.

Művei :

Rab ember fiai (Budapest, 1909)
Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
Filkó meg én (Budapest, 1915)
Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
A festő halála (regény, Budapest, 1921, később Négy apának egy leánya címmel jelent meg)
Georgikon (Budapest, 1925)
Nádihegedű (Budapest, 1927)
Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
Beszélgetés a ferde toronnyal (Budapest, 1927)
Véreim (Budapest, 1927)
Sokféle (Budapest, 1927)
Egy cár, akit várnak (Budapest, 1930)
Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (önéletrajzi regény, Budapest, 1934)
Utazás a föld alatti Magyarországon (Budapest, 1935)
Parasztjaim (Budapest, 1935)
Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
Napok, holdak elmúlt csillagok (Budapest, 1935);
Titulász bankója (Történelmi elbeszélések, mesék)
Az Aranyszőrű bárány
A cinege cipője
Az égbelátó
Hannibál föltámasztása
A hatrongyosi kakasok
Hol volt, hol nem volt
Zengő ABC
Írások Csókáról

Ernest2012. február 8. 23:16

46 éve, 1966-ban elhunyt Rideg Sándor Kossuth-díjas magyar író (* 1903).

1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége: élénk mesélőkedve és szocialista szemlélettől áthatott eredeti humora.

Művei :

Indul a bakterház (1943)
Urak országában (elbeszélés, 1945)
Tűzpróba (regény, 1949)
A tükrösszívű huszár (elbeszélés, 1950)
Sámson (regény, 1951)
Daruszegi vasárnapok (regény, 1953)
Tizenkét lépcsőfok (kisregény, 1954)
Históriás idők (elbeszélés, 1955)
Csongrádi hun király (elbeszélés, 1957)
A szegény ember és az ördög (mese, 1957)
Kristóf rózsafái (regény, 1960)
Lelkek szakadékai között (elbeszélés, 1963)
Hűvös csillagok alatt (elbeszélés, 1965)
Az érchangú kakas (elbeszélés, 1978)

Törölt tag2012. február 1. 17:39

Törölt hozzászólás.

Ernest2012. február 1. 13:33

Jóóó! Köszönöm a meghívást, nagyon szívesen!  :)
Őrni