Ajánló: Vers (A világirodalom klasszikusainak gyöngyszemei, magyar, külföldi)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pfbea2019. július 29. 14:05

Szilágyi György: Pilla trilla

Tested lehet talpig pőre,
Csak pilládnak lennék őre.
Engem pillád ejtett túszul,
Minden sejtem arra uszul.
Selymes pillád, ó a pillád,
Felhevülök pajzán rajzán.
A köldököd nem hoz lázba,
De a pillád az bíz ajz ám.
Bármily gyönyörű a hasad,
Szívem érte meg nem hasad.
Lelkem mint bús varjú kepeszt,
Mert pilládért a kín epeszt.
Megcsodálom csábos csípőd,
Lenyűgöz az árnyas ágyék.
De a pillád csak a pillád
Az amire vadul vágyék.
Ó ha egyszer azt mondanád,
Merszemért bár sújtson villám.
Jer hozzám te pilla barát,
Simogasd meg győztes pillám.
A te pillád felfűt engem,
Akárcsak a radiátor.
Megküzdenék érte menten,
Mint egy elszánt gladiátor.
Hogy közelről lássam pillád,
Amint örömkönnyben ázik.
Becézgetném, babusgatnám,
S betakarnám, hogyha fázik.
Ilyen pillát ritkán látni,
Körülvéve a boával,
Csak a hívó szóra várok,
Nyugdíjazott oboával.
Dús pilládról álmodozva,
Kortyolgatok hűs boromból.
Szinte hallom amint pillád,
Mint egy cica úgy dorombol.
S tán azért, mert borom lőrés,
Hiszem azt, hogy mint egy lőrés,
Buja pillád úgy sötétlik felém,
Akár egy sötét lik.
Csendes öböl, göndör öled,
Lennék benne pajkos öleb.
Lehet kocsid, telked, villád,
Nekem nem kell csak a pillád.
Virág vagy te bíborszirmú,
Melegágyban nyíló virág.
S számomra a pilla körül
Forog ma is még a világ.

M.Laurens2019. május 27. 10:29

Guillaume Apollinaire
BÚCSÚ

Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod

(Vas István fordítása)

Seelensplitter2019. május 26. 22:26

Baka István

Pügmalión

Tündének

1

Lépj ki a kőből! Fogynak napjaim;
Már nem tudok nagyon sokáig várni.
Légy a gyönyör, de légy akár a kín, -
Légy, Galateia, bárki és akármi!

Hány csigamászta hajnal nyers szaga,
Hány bódító, már fonnyadt, nyári rózsa,
Hány vad szüret cefréje, mustja a
Parfűmöd, s hány tél zúzmarája, hója.

És mindegy már, hogy én faragtalak,
Vagy engem formázott fehér kezed;
Te kőből, én agyagból - hús leszek

S leszel. Csak kölcsön kaptuk e világot,
Nem lényeges hát: én álmodtalak,
Vagy egykor engem álmodott meg álmod,

2

Hogy befogadj, s én öledbe hatolva,
Megértsem végre, hogy a végtelen
Hogy férhet el ily forró, szűk helyen,
S hogy csak a van a létünk, nem a volna,

S bár a valódi megdőlhet, - soha
Szép kebleid iker-Olümposza...
Ó, Galateia, alkoss újra engem!
Márványerekként átszínezze testem

Véred, s imádj, akár nimfái Pánt!
Vagy nyalogass el, mint a marcipánt,
Olvasszon kéjesen magába lényed:

Zsémbes-szerelmes-édes-árva éned;
Magam fölé ültetlek megalázva, -
Csak néha szállj velem alá a lázba,

3

Mely megteremtett akkor téged is!
Szerelmem húsa és márványa is
Te vagy, kiért agyagként omlanék,
Lennék korok szemétdombján cserép,

Lerágott csont, mit Krónosz eldobott,
Szilaj faun csalódott fallosza,
Mely nimfaölbe nem jutott soha;
Te mégis olykor megvigasztalod.

S oly mindegy lenne, hogy ki kit teremtett;
Legszívesebben rád hagynám: te voltál.
Ki volt előbb - az áldozó? az oltár? -,

Kit érdekel? Fogadd lángját tüzemnek!
Hidd el, szivem kevéssel is beéri:
S nincs vágya más - csak égni, égni, égni.

(1994)

pfbea2019. május 7. 11:36

Megállapítást nyert

Kovács bácsi szerint
tegnap megállapítást nyert,
hogy én vagyok a legokosabb
gyerek a lépcsőházban.

Mivel más gyerek nincs,
én nyertem a megállapítást.

pfbea(offtopic)2019. május 7. 11:32

@Edeke: asszem felfedeztünk egy gyöngyszemgyártó kisiparost

Edeke2019. május 7. 10:58

@pfbea: nem, Kiss Otto

pfbea(offtopic)2019. május 7. 08:28

@Edeke: ezt te írtad?

M.Laurens2019. május 6. 22:00

François Villon balladái Faludy György átköltésében:

BÚCSÚ

Nem: látjátok, nem hiába firkálok,
mert ha ezt a verset ki nem gondolom,
fölöttem folyna már régen az árok,
s csalán nőtt volna már a gyomromon.
Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak,
az urak előtt ne fogd be a pofádat.

Edeke(offtopic)2019. május 6. 21:22

@pfbea: (köszi, nem is ismertem az illetőt)

ANYUKÁM
SZÉP
Anyukám csodaszép asszony,
apukám hozezért passzol.
Ha megyek vele én, látnak
,
nem
adom soha őt másnak.
Anyukám csodaszép asszony,
apuhoz csakis ő passzol.
Egyedül vagyok én gyermek

asziszem, valahol nyertek

Pera762019. május 6. 17:14

@pfbea: 😃

pfbea2019. május 6. 16:35

Kiss Ottó
Mikulásos, villamosos

Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok,

villamoson sok az utas: emberek és állatok.

Beszálláskor berregtetnek, becsukják az ajtókat,

látom, ahogy a vezető meghúzza a hajtókart.

Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok,

villamoson sok az utas: emberek és állatok.

Ott egy róka, bajsza deres, itt egy zsiráf, kétméteres,

ott egy zebra, itt egy kanyar, hopp, egy bácsi hátrahanyal!

Ott egy lepke, itt egy hinta, ott egy gólya, és itt mintha

a bácsiban egy üveg bor, a nénin meg kölniminta.

Itt egy delfin, ott egy bálna, szeme papír, amúgy látna

– én is látnám, ha a medve leülne, vagy arrébb állna.

Villamoson jó utazni, ülhetek és állhatok,

villamoson sok az utas: emberek és állatok.

Megint jönnek, berregtetnek, mindjárt itt az indulás,

felszállt kettő Mikulás is, szerencsém van, nem vitás.

Erre jönnek, mutatják, hogy ők ma itt az ellenőrök,

ezen aztán, mint a tinta, vagy még jobban elkenődök.

pfbea2019. április 22. 10:59

Sikoltó homály
(Írta: Laár András verse)

Fejemben odabenn
Felsikolt a homály:
Jaj, jaj, ki vagyok én?
Sötét borzadály?
Egy darab buta mákony?
Csalás és tévedés?
Egy bálám szamara?
Nyáladzó bégetés?

És van-e vajon szagom?
És ha van, büdös-e?
Na, jó, és ha büdös,
Kicsit, vagy nagyon-e?
Mennyi súlyos kérdés!
Van válasz mindenre?
Ha világossá válik,
S eloszlik a homály,
Én még megmaradok?
Vagy én is eloszlom már?

Edeke2019. április 21. 21:05

laboda2019. március 17. 21:47

@Edeke: Kicsi Hang nagyot szól!Kösz, hogy megmutattad.

Edeke2019. március 16. 08:04

laboda2019. március 14. 20:24

BABITS MIHÁLY
PETŐFI KOSZORÚI
1923
"Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?"

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja, hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bujik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.

Óh, vannak koszoruk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméink ellensége rádob
emlékére-kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos füzérbe görbítve-légy szabad
virág szabad földön:
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"

Avagy virág vagy te?...légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét aki elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!

csp01(offtopic)2019. március 3. 16:25

@szegenyferenc: Olvastam műfordítás formájában is.

Törölt tag2019. február 25. 17:56

Törölt hozzászólás.

szegenyferenc(offtopic)2019. február 11. 19:55

@csp01:

Egy hevenyészett fordítással azért megpróbálkozom:

Josef Hora
Munkás madonna

Ha ott lehetnél, nedves falra látnál,
melynek penészes padlatára szült az asszony,
s ágyára férfi jött.

Tömjén füstölt a tűzhelyen,
korábban borsófőzelék,
tíz gyerek, éhes, árva mind,
úgy lesik, mintha ritka
manna főne rajta.

Madonna! Törődött testeden
az áldomást megitta már
egy részeg úr -
s Te úgy lehelted rá: szerelmem!,
azóta keres rád szebb imát.

Három király nem kerülte házad,
gyermekedben nem hihettek ők,
ajándék a rossz tarisznya mélyén,
arany, kenőcs, tömjén
rád vigyorgott,
s tovább álltak gazdagabb
vidékre ők is.

Betlehem,
hiába vagy Te legnagyobb,
ha nincs arasznyi hit vagy
rendületlen érzés:
Öledben fárad már a léha Jézus,
és ha életében harminc évet élt,
úgy hal százszoros halált,
hogy ki keresztre tette,
az vetélt.

Amit nekünk hagyott, az marad.

Törölt tag2019. február 11. 19:46

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom