De mi ebből a tanulság?

negyvenkilenc(offtopic)2023. május 22. 21:40

Wanida Suwan nem gondolt rám, pedig Tibor vagyok. Lehet, mégis kapzsi egy kicsit.

Edeke2023. május 22. 20:35

Szia Tizedes Tibor!

Nyelvfordítóval írok neked.
Kerestem valakit ilyen vezetéknévvel, Tibor. így amikor megláttam a profilodat a Facebookon, úgy döntöttem, hogy hozzáadlak és megírom neked ezt az üzenetet, hogy megtudd, hogyan segíthetünk egymásnak a legjobban. Mrs. Vanida Suwan vagyok, a Siam Commercial Bank (SC :S banki tisztviselője itt Bangkokban, Thaiföldön. Azt hiszem, Isten azt kívánja, hogy most találkozzam veled. Egy fontos üzleti megbeszélésem van, amelyet szeretnék megosztani Önnel, és úgy gondolom, hogy érdekelni fogja Önt, mivel ez összefügg az Ön vezetéknevével/állampolgárságával, és hasznot húz belőle.

Egy néhai Mr. Allen Tibor , az Ön országának állampolgára, aki itt, Bangkokban aranyüzletekkel foglalkozott, 2011-ben 108 naptári hónapra lekötött betétet tartott a bankomnál, melynek értéke 5 500 000 US$ (ötmillió ötszáz amerikai dollár) volt a esedékesség napján. erre a letétre tavaly volt. Sajnos Allen Tibor a halálos áldozatok között volt a 2019. március 19-i halálos balesetben, amely Thaiföld északi régiójában, Lamphun tartomány közelében történt, miközben üzleti úton volt.

A bankvezetésem még nem tudott a haláláról, én tudtam erről, mert én voltam a számlavezetője. Nem említette a következő rokonokat/örökösöket a számla megnyitásakor, és nem volt házas, és nem találtak hozzátartozót sem. Múlt héten a banki vezetőségem megbeszélést tartott a bankellenőrzés céljából, hogy feljegyezzék a nyugvó és elhagyott betétszámlákat. Tudom, hogy ez meg fog történni, és ezért keresem a megoldást a helyzet kezelésére, mert ha a bankigazgatóm véletlenül felfedezi a halálát, a bank átirányítja a pénzeszközöket a vezető igazgatóik számára. Szóval nem akarom, hogy ilyesmi történjen. Ezért örültem, amikor megláttam az adataidat.

Most kérem az együttműködését, hogy Önt a számla következő rokonaként/örököseként mutassam be, mivel azonos vezetékneve és állampolgársága van vele, és a banki központom az én segítségemen keresztül kiadja Önnek a számlát. Nincs kockázat; a tranzakciót olyan törvényes megállapodás alapján hajtják végre, amely megvédi Önt a jogsértéstől. Jobb, ha követeljük a pénzt, mint hagyjuk, hogy a bankigazgatók eltereljék és megosszák egymással. Nem vagyok kapzsi ember, ezért azt javaslom, hogy osszuk meg az alapokat, 50/50%-ban Ön és én. Mondja el nekem ezzel kapcsolatos véleményét, és kérem, kezelje bizalmasan ezeket az információkat. További részletekkel szolgálok, amint megkapom sürgős válaszát az alábbi személyes e-mail címemen.

E-mail: vanidasuwan624@gmail.com

Elnézést a fordítási hibákért.
Üdvözlettel

Üdvözlettel
Vanida Suwan.
VálaszTovább

Edeke2023. május 15. 21:55

Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10 dollárért.
A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.
Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a beígért 10 dollárt. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20 dollárt ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek és újra elmentek majmokat fogni.
A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25 dollárra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.
Erre a férfi közölte, hogy 50 dollárt ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.
Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek azt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek.
Eladom nektek darabját 35 dollárért, és amikor emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50 dollárért."
A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.
Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.
Isten hozott a Wall Streeten.....

orpheus35352023. május 14. 14:54

@Edeke: Rég nem hallottam a Pákóról.

Edeke2023. május 14. 12:34

@Törölt tag: @czwery: @orpheus3535:
Ahogy a híres afrikai-magyar énekes mondta volt: Ady, de a Didit!

Törölt tag2023. május 14. 09:03

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2023. május 14. 09:00

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2023. május 14. 08:57

Törölt hozzászólás.

czwery2023. május 14. 08:50

@orpheus3535:
Egészen elképesztő, ahogyan több mint 100 évvel ezelőtt írt Ady versek tűpontosan rezonálnak a mai társadalommal és tökéletesen aktuálisak. Emiatt is szeretem annyira a költőt.

orpheus35352023. május 14. 08:29

Ady felismerte, hogy ebben az életben kell tenni s nem várni kell a földöntúlit, mint valami jobbat a valóhoz képest; hogy életünk rendezése szabad jogunk s nem szabad függni egy eszmére épülő rendszertő úgy, hogy ő mondja meg, mi a jó vagy a rossz bármi is legyen a zászlaján, akár az Isten is.

Edeke2023. május 14. 08:22

Ady Endre:
A PAPOK ISTENE

Én véreim, búsak, szegények,
Tudom én azt, hogy kell az ének,
Kell a zsoltár, kell a fohász,
Kell a hit, de ne higgyetek
Soha a papok istenének.

Tőle jött minden kénes átkunk,
Sok meg nem hallott imádságunk,
Földi poklunk, ős kárhozás,
Szolga-voltunk, szegény sorunk
És hogy mi még mindig csak - várunk.

Ne dőljünk a szent Kába-kőre,
Várjon égi csodát a dőre.
Nekünk az élet a malaszt,
A mi üdvünk a változás,
A mi imánk: mindig előre.

Én véreim, búsak, szegények,
Tudom én azt, hogy kell az ének,
Kell a zsoltár, kell a fohász,
Kell a hit, de ne higgyetek
Soha a papok istenének.

Népszava, 1907. április 24.

Edeke2023. április 21. 21:30

Egy hatalmas hajó motorja lerobbant, és senki sem tudta megjavítani, ezért felvettek egy több mint 40 éves tapasztalattal rendelkező gépészeti #mérnököt.

Nagyon alaposan átvizsgálta a motort, tetőtől talpig. Miután mindent látott, a mérnök kipakolta a táskát és kihúzott egy kis kalapácsot.

Finoman ütött valamit. Hamarosan újra életre kelt a motor. Motor javítva!

7 nappal később a mérnök említette, hogy a hatalmas hajó javításának teljes költsége 20,000 dollár volt a hajótulajdonosnak.

′′ Micsoda?!" mondta a tulajdonos.
′′ Szinte semmit sem tettél. Adj nekünk egy részletes számlát."

A válasz egyszerű:
Kalapáccsal: 2 dollár
Tudd, hol kell kopogtatni, és mennyit kell kopogtatni: 19,998 $

Fontos értékelni az ember szaktudását és tapasztalatát... mert ezek a küzdelmek, kísérletek, sőt könnyek eredményei.

Ha 30 perc alatt elvégzem a munkát, az azért van, mert 20 évet töltöttem azzal, hogy megtanultam, hogyan kell ezt csinálni 30 perc alatt. Az évekért tartozol nekem, nem a percekért.

Edeke2023. április 19. 08:17

Szív:
Meg kellene mondanom neki mit érzek.

Agy:
Ne csinálj magadból bolondot!

Alkohol:
Üzenet elküldve

Edeke(offtopic)2023. április 17. 18:02

@Perzsi.: hmm, az nem egyszerü

Perzsi.2023. április 17. 16:01

@Edeke: Alapvetően igaz, ám a gyakorlat sokszor mást mutat. Pl: a lépcsőházunkban a felettem lakóknak volt( van) egy Down szindrómás lányuk. Kamasz. Éjjel tologatta a bútorokat. Hónapokon át. Annyira legyengültem, kimerültem a kialvatlanságtól, hogy angina pectorissal vitt kórházba a mentő. Hiába volt a szép szó, a kérés. Nekik nem számított. Nekik ne szóljon senki, mert ők a betegség miatt kiváltságosak. Eüsként nagyobb a tűrőképességem, főként a betegek iránt.De a 18 hónap tűrés az egészségem rovására ment. Aztán úgy alakult, kb másfél éve elköltöztek. Kellett a lakás az egyik tulajnak.( 2 nő a tulaj). Aki beköltözött, szintén tesz az együttélés szabályaira. 15 hónapja kitört náluk az ablaküveg, utcára néző. Azóta is úgy van. A szilánkokat ma, ( ma!) seperte fel a ház hátsó frontjáról egy másik szomszéd. A fiúgyermek a motorral éjjel, hajnalban a ház tövében áll meg, ott berregteti. Ha ő nem alszik, más se aludhasson. A közös költség pedig nőttön nő. 1-2 család miatt.( A randalírozó ukrán albérlőket hála az égnek kitette egy másik tulaj, de jött helyettük más antiszociális család) Mi ebből a tanulság? ( kérhetsz megértést, nem kapsz. Könyöröghetsz, de te fizetsz. Pénzt, nyugalmat, egészséget.Bocsi a panaszáradatért, de jó lenne, ha a te példád mindenhol bevállna. Csak sajnos nem így van. Itt Chicago van.

Edeke2023. április 17. 14:54

Volt egy gazda, aki kiváló minőségű kukoricát termesztett.
Minden évben elnyerte a legjobb termesztett kukorica díját. Egyik évben egy riporter interjút készített vele, és megtudott valami érdekeset arról, hogyan termeszti őket.
A riporter felfedezte, hogy a gazda megosztja magját a szomszédaival. „Miért osztod meg a legjobb vetőmagjaidat a szomszédaiddal, amikor minden évben a kukoricái versenyeznek a tiéddel?” – kérdezte a riporter.
- Miért uram - válaszolt a gazda -, nem tudta? A szél felszedi a virágport az érő kukoricáról, és tábláról táblára kavargatja. Ha a szomszédaim gyengébb minőségű kukoricát termesztenek, a keresztbeporzás folyamatosan rontja a kukoricám minőségét. Ha jó kukoricát akarok termeszteni, segítenem kell a szomszédaimnak, hogy jó kukoricát neveljenek.
Így van ez a mi életünkkel is. Azoknak, akik értelmesen és jól akarnak élni, segíteniük kell mások életét gazdagítani, mert az élet értékét azon életeken mérik, amelyeket érint, és azoknak, akik úgy döntenek, hogy boldogok lesznek, segíteniük kell másoknak boldogságot találniuk, mert mindenki jóléte össze van kötve mindenki jólétével.

Perzsi.2023. április 15. 11:28

@Edeke: Ez nagyon jó, és szerintem igaz is.

Edeke2023. április 15. 06:01

Az orvosi egyetemen a professzor odafordult egy diákhoz, és megkérdezte:
- Hány vesénk van?
- Négy - válaszolta a diák.
- Négy? - replikázott az arrogáns professzor, aki azok közé tartozik, akik élvezettel tapossák el a diákok hibáit. - Hozz egy bála füvet, mert van egy szamár a teremben - parancsolta a tanár a segédjének.
- És egy csésze kávét nekem - mondta a megkérdezett tanuló a tanársegédnek.
A tanár dühös lett és kitette a tanulót az osztályból. A diák egyébként Aparicio Torelly Aporelly (1895-1971) humorista volt, akit inkább "Itararé bárójaként" ismertek.
Mielőtt a tanuló elhagyta a termet, így javította ki a dühös tanárt: - Azt kérdezte, hány "vesénk" van. Nekünk négy van: kettő az enyém és kettő az öné. A "nekünk van" kifejezés ugyanis többes szám. Jó étvágyat a bálához!
Az élet sokkal több megértést igényel, mint tudást. Néha az emberek, amikor egy kicsit több tudással rendelkeznek (vagy azt gondolják, hogy rendelkeznek), úgy érzik, hogy joguk van másokat lebecsülni.

Zotyo19662023. április 6. 11:12

@Edeke:
Na ezt „lopom”.

Edeke2023. április 6. 07:14

"Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt.
Egyszer csak megszólalt az indián:
- Hallok egy tücsköt.
- Az nem lehet! - mondta a barátja.
- Ekkora zajban, hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
-Biztos vagyok benne. Hallottam egy tücsköt - mondta az indián.
- Ez őrültség! - mondta újra a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt.
Az ágak között tényleg megtalálta a tücsköt. A barátja álla leesett:
- Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van.
- Nem! - válaszolt az indián.
- Az én fülem semmiben sem különbözik a tiedtől. A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban.
- Ez lehetetlen, én sose hallanék meg egy tücsköt ilyen zajban.
- Nem, nem lehetetlen! -hitetlenkedett tovább a barátja.
- Az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb Neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette azokat.
Harminc méteres körzetben minden fej megfordult, a körülöttük tolongó járókelők közül többen megtorpantak, még azok is, akik néhány lépéssel arrébb voltak már, és kíváncsian keresték szemükkel a járdán az érméket.
- Érted már? - kérdezte az indián a barátját.
- Ennek a pénzdarabnak a csörrenése sem hangosabb, mint egy tücsök ciripelése. A fehér emberek füle ezt mégis meghallotta.
Tudod, az ember mindig azt hallja meg, amire megtanult figyelni."
(Ismeretlen szerző)