Elköszönés

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Secret322019. október 10. 07:49

@AndrejMlotko: elolvastam...
Köszönöm a segítő támogatásotok.
Maradok.
Emberi közösség van itt, hogy is mondhatnék le róla.
Köszönöm,
szeretettel ölelek mindenkit.
Jó versírást kívánok mindnyájatoknak.

AndrejMlotko2019. október 9. 21:33

@Secret32 Mielőtt tényleg eltűnnél, nem ismerlek, nem tudom ki vagy de ezt olvasd el kérlek, a blog leírásában van egy idézet Müller Pétertől. Ott a lényeg. Itt a link: https://blog.poet.hu/-Callypso

Secret322019. október 9. 20:30

Őrizlek

Magamban őrizlek
nélküled létezésben
téblábolok csak nézem
az életet nem érzem
a reggel mozdulatát
eltűnt kávé illatát
nézem remegő kezem
nem értem mire való
ujjaim közül
cigarettám hamuja
hullik a földre
elvesztett hittel
nem lehet imádkozni
nem tudok beszélni
semmiről senkivel .

Te érted mit érzek
nem sírok nem kérek
Te vársz égi síneken
sikítva fékező vonatban
az utolsó kocsiban
az utolsó ajtóban.

Secret322019. október 9. 20:30

Bűvölő

Repítő szédítő szelídítő
átölelő követelő becéző
bűvölő akaró varázsló
felkavaró szelíd szépség
féltés őrültség gyengédség
pofonok szereleméhség
mosolyok könnyek
csendszavak hallgatása
lélek fakadása
vágya ajándéka ölelő
szerelembűvölő.

Secret322019. október 9. 20:29

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Secret322019. október 9. 14:23

@Rozella: Drága Rozella,
köszönöm, megértem amit írtál, de nem máshová szeretnék én menni.
Nem tudok én írni, ezért lépek ki innen, s mindenhonnan.
Hálás vagyok az eddigi szeretetért.

Rozella2019. október 9. 12:48

Sajnálom, bár azt hiszem értelek. Annyit mondanék, hogy máshol sem jobb...sőt! Sokan elmentek már innen... Ő is, aztán sokszor vissza is jöttek... Egy ilyen oldalon szerintem senki, aki írt ide, ír, vagy írni fog, nem lehet kívülálló... Itt (is) a többség érzékeny, ez is természetes... de te döntesz.

Secret322019. október 9. 11:43

Kedves Poet, kedves emberek, kik itt írnak a lelkükből,
szívükből, leírják versekbe szedve a gondolataikat.
Köszönöm az itt eltöltött időt. Véletlen cseppentem én ide, s itt az ideje távoznom.
Köszönöm a biztató kedves szavakat.
Szeretettel kívánok jó versírást, beszélgetéseket, egymással törődést.
Én ma elköszönök, mert igazából csak miatta voltam itt, semmi tehetségem a versíráshoz.
Köszönöm az egész Poet családnak.
Kívülállóként olvasni fogom a megszületett műveket
Isten legyen velük, s velem.