Építő jellegű vers és dalszöveg kritika

Denn2023. november 10. 12:39

@negyvenkilenc:
Köszönöm a részletes elemzést... A versek végére szoktam hagyni a lényeget, ami a dalszövegeknél a refrén. Ez esetben a kérdés 8 milliárd emberhez szól, mert kíváncsi lennék, hányan áldoznák fel magukat az emberiségért? A Gyűlölet fája mindenkiben van ott van,de szerencsére csak apró csemetefa és nem is növekszik. Ám sajnos vannak, akikben már hatalmas nőtt. Az emberi önfeláldozásból jönne létre ez a fejsze, s így nem Isten tenne csodát,hanem mi. Persze az egész csak képletesen értendő, a vers lényege, hogy össze kéne fogni végre jövőnk érdekében.

lilapetunia(offtopic)2023. november 9. 20:27

@Denn: @negyvenkilenc:
Nekem tetszik negyvenkilenc elemzése, de ennél a sornál elakadtam:
"Bár tudjuk a megoldás
Pontosan mi volna."
Diderot mondta egyszer, azt hiszem, hogy követelhetik tölem, hogy keressem az igazságot, de azt nem, hogy meg is találjam.
Ennek alapján én úgy gondolom, hogy verset írhatunk akkor is, ha nem tudjuk a megoldást -- megoldásokat --, de a kép, amit látunk megszólalásra késztet, például azért, mert elborzasztó.
A mai helyzetet nézve is, úgy vélem, sok mindenre igaz, hogy nincsenek könnyü, kalapból elörángatható megoldások -- a "fejsze", az eröszak soha sehol nem ad életet, tartós megoldást.
 :)

negyvenkilenc(offtopic)2023. november 9. 19:47

@Denn: Kedves Dénes! A versed dalként tudnám elképzelni, s úgy mindjárt nem gond, hogy kicsit hullámzik a szótagszám. A vers első fele számomra arról szól, hogy van egy
nagy- nagy probléma, égig ér a gyűlölet, s kiderül kivülről hiába várjuk a segítséget, így mintegy "a cél szentesíti az eszközt" alapon, na meg "segíts magadon az Isten is megsegít" bölcsességét szem előtt tartva magunkhoz ragadhatnánk a kezdeményezést. Mikor már kezdem beleélni magam, hogy én leszek a hős, a csillógó, éles, kemény "fejsze" kiderül, még nagyobb a baj, összefogásra lenne szükség. Ez kicsit megzavar, de az összefogás eszméje előremutató, ahogy a figyelmeztetés is, ne hallgassunk a kishitűségre. Itt beúszik a képbe, hogy már régóta ettől szenvedünk, legnagyobb ellenségeink saját magunk vagyunk. Ez is egy nagyon jó felismerés, de aztán egy gyors lezárás jön, ismét a gyülölet leküzdése kerül előtérbe, ismét egyszemélyesre redukálva a kérdést.
A fő motívum, a gyűlölet fája számomra így kissé homályos marad. Legyőzni magamban legyőzhetem a gyűlöletet, de más gyűlöletét hogyan? Miféle fejszének kéne lennem?
A balsorsos utalás szerint a saját hozzáállásunkkal van gond. De ha megszünne a nagy probléma, a gyűlölködés, ez hogyan oldaná meg az erőtlenségünkből következő önsorsrontásunk?
Van egyfajta mozgosító erő a dalban, főként ha az utolsó versszak cseng vissza a fülemben, de számomra nem teljesen világos mi ellen is mozgósít.
Nem vagyok túl jó verselemzésben, ha valamit félreértettem, vagy túlságosan szó szerint vettem, kérlek bocsásd meg.

Denn2023. november 9. 15:34

Úgy gondolom ahhoz nem kell "művészeti szakembernek" lenni, hogy valaki leírja érzéseit, kritikáját egy verssel, dalszöveggel kapcsolatban. Amivel persze lehet nem egyet érteni, vagy pedig megfogadni a tanácsot, és ezzel fejlődni, jobb költővé válni.

Tehát javaslom fejlesszük egymást jó értelemben, így elsőként felteszek én egy sajnos nagyon is aktuális versemet. Tudom, a soronkénti szótagszám és a ritmus nincs rendben, főleg szövegi kritikára gondolok...

Tudjuk mi vár,
ha vesztésre áll a játszma,
Hisz mi lesz,ha már
égig ér a Gyűlölet fája?

Mindhiába várjuk,
hogy Isten csodát tenne,
Ha nincs más megoldás,
lennél e a Fejsze?

Egyetlen nagy csapás,
S a fa bevégzi végre,
A megoldás adott,
Csak összefogni kéne.

Ragadjuk meg a fejszét,
Minél többen végre,
A Kishitűség kígyó,
S nem szűnik sziszegése.

Körbefonná a lelkeket
Akár napról-napra,
Nem igaz, hogy a nagy pofont,
Nekünk a Balsors adja.

Önmagunkat pofozzuk fel
Évszázadok óta,
Bár tudjuk a megoldás
Pontosan mi volna.

De egyre csak növekszik
A Gyűlölet fája,
Lennél e a fejsze,
Mely egy nap kivágja?

Denn2023. november 9. 15:33

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.