Gyermekszáj - humoros elszólások gyűjteménye

kosa2022. május 16. 17:08

nem tudom, hogy mennyire elszólás -habár..."gyermekszáj".

kosa2022. május 16. 17:06


Gergő úgyis kiszabadit.

Tanító néni szeretnék lenni!
Ő nagyon szép és okos.
- Két lábon járó lexikon -
bömböli anyukám,
de a lakbérrel mindig adós.
Én úgyis tanító néni leszek!
- Ha nem hagyod abba,
az asztal lábához kötlek -
üvölti apukám.

Támadt egy ötletem:
megmondom Gergőnek,
hogy szabadítson ki!
- Egy nagy fűrésszel
elfűrészelem a kötelet -
súgja a fülembe.
Sok spenótot evett,
biztos sikerül neki.

Edeke2022. május 14. 05:12

Nem elszólás, de...
Mondtam a fiamnak , hogy ideje kijönni a kádból. Azt felelte: Nem, mert majd, ha Édesanya mondja.
Kérdeztem: És ha én mondom miért nem?
Mert Édesanya jobban tudja, mert ő hamarabb volt felnőtt, hiszen ő szült engem is, meg téged is.....

Lehet néha gyerekesen viselkedem?

csillogo(offtopic)2022. március 31. 12:07

@Pera76: ez a Bogaras sztori 😜 jó volt🙈
@Foldes123: ez kemény lehetett... szerencse, hogy életben maradtak nem lett maradandó baj....

Foldes1232022. március 31. 07:08

Nem túl vicces de bennem nyomot hagyott egy életen át. Nejem és a fiam bringa balesetet szenvedett. Gyerek a kisülésen Befogott az első fék és fejre álltak. Csúnya baleset lett Nejem pár pillanatra eszméletét is vesztette. Gyerek arca tiszta vér Szemfoga befordult. Kórház elsősegély. Gyerek tiltakozott a kezelés alatt erősen. Menjünk haza majd otthon apa megcsinálja megragasztja Apa mindent meg tud csinálni. Már közel két méter az én "kicsikém" bár csak 15. De elhomályosul a szemem ha erre gondolok...A gyerekeink mindenható Isten-ként tekintenek ránk egy bizonyos életszakaszukban.

Titta(offtopic)2022. március 30. 00:16

A 70-es évek közepén még nem nagyon lehetett itthon márciusban epret kapni, mi Horvátországba ugrottuk át itt a határmellet könnyű volt mert havonta kis útlevéllel, 3-szor lehetett ,menni...Szerettük volna a gyerekeket meglepni Húsvétra. Ami sikerült is..Ebéd után a gyerekeknek adtunk a gyümőlcsből.Társasházan laktunk az akkor 2 és fél éves kislányom, amint balamarkol az eperbe, rohant ki a folyosóra a szomszéd Jancsika látva a szép piros ""valamit`""ordítani kezdett,hogy ő is akar olyant,Bíbia én is akarok-akarok!! a kicsikém rögtön rohant be hogy a ritka kincset elosztogassa. az apja mondja neki, hogy, adjál a Jancsinak is nehogy elvesse a borúját!amikor ezt meghallottam, tudtam,hogy ezt nem kellett volna!mert szélvészkisasszonynak több se kellett, apja fel sem ocsúdott, már hallja vissza nagy hanggal a lányát hogy Jancsika itt van nehogy elvesd a borjúdat,
mondanom sem kell,hogy a szomszéd gyerek anyja nagyon megharagudott...

Molnar-Jolan2022. március 1. 20:50

Saját történet: utazunk apuval a vonaton. Én olyan 4-5 éves lehettem, hangosan megjegyeztem, hogy mekkora orra van a szemben ülő bácsinak. Erre apu súgva mondta, hogy nem illik ilyet mondani másokról. Majd megbeszéljük, ha már hazaértünk. Erre én visszasúgtam, de úgy, hogy minden szót érteni lehetett, és közelről rámutattam a bácsira: Jó, apu, majd otthon beszélgetünk a bácsi orráról!

M.Elisa2022. március 1. 09:55

Bizony az öregeknek is vannak gyerekes elszólásaik.
Az érmelléken élt sok-sok évvel ezelőtt egy bácsi, aki rengeteget mesélt, persze mindent kiszínezve, első világháborús élményeiről, többek között arról, hogy ő személyesen találkozott "Szita" királynéval.

Pera762022. március 1. 09:34

És ez ugyan nem gyerekszáj, de itt is elfér.
A falunkban Bogár melléknévvel is élnek, épp az egyik Bogár férfi is temetésen volt. Szókimondó, vehemes emver volt. A sírt kiásták, elég szűkre és a koporsó sehogy se fért be oda... Az asszony jajveszékelt a sírnál - ezelőtt hangosan vannyogtak, hogy más lássa, hallja, hogy siratják a holtat...
- Jaj, jaj. Elment az uram, mi lesz vélem egyedül! Temessetök engöm es melléje!
Bogár bácsi nagy hangosan: - Hova az anyád pi.ájába turakodsz, ez se fér belé!
A krónika szerint, Gergő pap bácsink a misekönyvet a szája elé tette, ne lássák annyira, hogy ő is röhögött.

Pera762022. március 1. 09:25

Másik unokatesóm fia kiskorában sokat ministrált a templomban.
Kérdezték tőle: - Attila, te pap leszel, ha nagy leszel?
Attila válasza: - Esetleg pápa.
Az új papunk hadarós volt. Attila tesója Nóra a misén elöl ült és a csendben hangosan ezt jegyezte meg:
- Milyen pap ez, semmit se lehet érteni, menjen vissza, ahonnan jött.
Az unokatesóm azt se tudta mellette, hogy sírjon vagy röhögjön.

Pera762022. március 1. 07:58

Egyik unokatesóm kisfiai:
Névnap náluk. A kisfiú szomjas, elmegy pohárért. Anyukája kérdi: Honnan hoztad a poharat?
A mosodából. (A mosogatógépből.)
Virrasztás, temető, gyertyagyújtás, dédinél vagyunk.
Mondom a kissebbnek: - Te Áron, mekkora szép nagy szempillád van!
- Mózi, a nagyobb: - Leégessük!
Nálunk vannak, apjuk szereli a lerem, hazafut szerszámokért. A fiúcskák itt maradtak velem. Amikor visszajő az apuka, kérdi tőlem: - Erika, jól viselkedtél-e? 🙂
Erre a kicsi fiú: - Na, apuka megint szerepel!
Ballagási ebéd, étterem. Épp eszünk. Egy idős bácsi táncol egyedül a másik asztal vendégeiből.
Mózi ujjal rámutat és vigyorog: - Az a bácsi olyan, mint Mister Bean!

Molnar-Jolan2022. február 28. 23:10

Gyerekkori tévedések (Csepelyi Adrienn gyűjtése)

„Azt hittem, hogy a vízilabdában a kapusnak van lépcsője, és azon állhat, amíg a többieknek úszni kell” (Judit).

„Nem értettem, miért kap 22 ember csak egy labdát. Mi az óvodában többet kaptunk” (Klára).

„Holland vendégek jöttek hozzánk több mint húsz éve, csakhogy anyu másnapra várta őket. A reggeli romjai fölött apu bejelentette, hogy mindjárt itt vannak a hollandok. Anyu pánikba esett, így hollandok, úgy hollandok, mire a kb. kétéves, segítőkész lányom, aki a nagy rémület miatt valami bogaraknak képzelte őket: »Ne aggódj, mama, majd én eltaposom őket!«” (Viktória).

„Biztos voltam benne, hogy az intimbetét valami olyasmi, ami a balettozáshoz kell, mert egy balerina volt a reklámban” (Zsófia).

„Gyerekként sokat jártunk anyukámmal az egyetlen helyi áruházba, ahol a sötét lépcsőfordulóban volt egy aprócska zug, benne ült egy furcsa néni. Ez önmagában még nem volt ijesztő, de ki volt rá írva hogy: »Szemfelszedés«. Amikor elmentünk mellette, én mindig gondosan befogtam az enyémet, nehogy elguruljanak” (Annamária).

„Én gyerekként nem értettem, miért olyan nehéz dolog nyerni a lottón. Megnézed a lottósorsolást, megjátszod a kihúzott számokat, és kész!” (Csilla)

„A kislányomat ovis korában kereszteltük. De ő már előre rettegett ettől, többször mondta, hogy ő semmiképpen nem akarja. Mint kiderült, összekeverte a keresztre feszítéssel” (Ágnes).

A templomban ülve tizenéves koromig úgy hallottam, hogy »Uzsonna a magasságban«. Több értelme van, mint a hozsannának, nem?” (Adrienn)

„Kiskoromban megkérdezték, hogy kérek-e cukorborsólevest. Én meg nem értettem, hogy lehet cukorból sólevest csinálni” (Anna).

„Amikor hallottam, hogy »munkát, kenyeret!«, akkor úgy értettem, hogy »bundás kenyeret!«, és ezzel teljesen egyetértettem, hiszen a bundás kenyér nagyon finom, hát persze hogy kiabálnak érte!” (Éva)

„Örök életre megmaradó törés, hogy az iskolaotthon nem azt jelenti hogy iskola, otthon. Sőt, konkrétan tovább kellett suliban maradnom #drama” (András).

„Igazgató: úgy képzeltem el, ő végigsétál a felsorakozott gyerekek előtt, és megigazítja a hajukat, ruhájukat.

Hangverseny: Azt hittem, az emberek elmennek ide, és versenyeznek, ki tud hangosabban kiabálni” (Erika).

„Úttörő. Nem tudtam ép ésszel felfogni, hogy van, aki azon dolgozik, hogy legyen út és járda, aztán jön valaki, aki lerombolja és tönkreteszi más munkáját. Töri az utat, amivel más egy csomót dolgozott” (Réka).

„Öcsém jön haza a suliból, Shakespeare-t veszik, és meséli, hogy kötelező olvasmány a Vízkereszt, vagy bármi más, amit akarnak” (Antonia).

„Gyerekkoromban a felnőttek a Kossuth Rádiót hallgatták, és volt az a bizonyos Játék és muzsika tíz percben műsor. Mindig pont akkor szólt, amikor én ebédeltem, tehát kénytelen voltam hallgatni. És hát nem értettem, hogy egy magyar rádióban egy komolyzenei műsornak miért adnak SZLOVÁK címet, hogy KINYERMA???

„Úúúristen, óvodáskoromban azt hittem, hogy ha Halász Judit-bakelitet hallgatunk, akkor mindig szólnak neki, hogy jöjjön énekelni, és biztosan mennyire unhatja már!” (Judit)

„Azt gondoltam gyerekként, hogy ha a filmekben meghal egy szereplő, az biztosan egy halálra ítélt bűnöző volt a börtönből. Mert hát ennyi színészt ugye, nem ölhetnek meg” (Krisztina).

„A filmek elején mindig felsorolták a színészeket és közvetlenül utána a szinkronhangjukat. Kicsi koromban azt gondoltam, hogy ilyenkor az angol neveket fordítják magyarra, hogy mindenki értse, vagyis, mondjuk, Robert Redford magyarul azt jelenti, Szakácsi Sándor, vagy például Julianne Moore nevét magyarul Spilák Klárának kell mondani” (Fanny).

„A Mátra mellett lakunk, a környékünkről sokan jártak Liszkóba dolgozni. Én azt gondoltam, hogy az egy diszkó… Furcsálltam is, hogy viszonylag öregek is állandóan oda jártak.

Ja és azt is hittem, hogy Pestnek teteje van! Vonattal mentünk a Keletibe, onnan általában metróztunk, ezeknek mind volt teteje” (Szani).

„Azt hittem, hogy Nagyban egy település, ahol van egy híres piac” (Györgyi).

„Gyerekkoromban vidéken sokszor sétáltunk a városi nagy park mellett. A park melletti főútnál egy közlekedési táblán egy felfelé mutató nyíllal együtt Galambok felirat szerepelt. Gondoltam, milyen kedves a figyelemfelhívás, miszerint kiírják, itt madarak élnek. Kellett pár év, mire egy kiránduláson rájöttem, hogy Galambok egy zalai település, és a nyíl nem az ég felé mutat, hanem az odavezető utat jelzi” (Szilvia).

„Szentül hittem, hogy a Mexikói út végén ott van Mexikó. De konkrétan elképzeltem, hogy ha végigmennék rajta, csupa poncsós-sombrerós ember várna, és biztos mindig jó meleg van” (Fruzsina).

„Engem a matiné előadás gondolkodtatott el. Egyértelmű volt számomra, hogy bizonyos Mati úr felesége, Matiné szervezi ezeket” (Éva).

„Fogy. Ár: mindig azt hittem, hogy valami olcsóbb lett, fogyott az ára” (Mercédesz).

„Kifőzde. Azt hittem, hogy a mosodához hasonlóan odaviszem a nyers alapanyagokat, megfőzöm magamnak, majd hazaviszem megenni. Nem nagyon értettem, hogy mire jó ez, de gondoltam, biztos van, akinek otthon nincs konyhája, és nem tud máshogy főzni” (Fruzsina).

„Fiam elsős volt, amikor egy vásárlás során rémülten szaladt hozzám: »Nézd anya, mit árulnak!« A gyümölcspulthoz vezetett. »Halálos narancs!« (A hálós helyett)” (Mónika).

„Nem értettem, a gyümölcsöt miért kell »folyóvízben« lemosni. Hát a folyó vize sem tiszta!” (Eva)

Molnar-Jolan2021. október 31. 09:07

A netről egy kisdiák elszólása:
"Iparkodjék, ne legyen ám
Tojásszürkében az anyám."

M.Elisa(offtopic)2021. október 8. 08:36

@Edeke: 50 alattiak közt is van ilyen jócskán

Edeke(offtopic)2021. október 8. 05:03

@M.Elisa: nahát, ez pont így van 50 felett is. Sajnos a bujaságból, mulyaság lesz...

M.Elisa2021. október 7. 23:03

Két kicsi a katekizmust tanulta anno, a hét fő bűnt sorolták, s mikor a bujasághoz érnek, a kisebbik kijavítja a nagyobbikat: "Mulyaság, te!"

Pera762021. október 7. 20:22

Mai sztori.
Én: A vallásban a gyónás a baj... és...
A kisebbem: A vallásban csak a vallás a baj.

szolgalo(offtopic)2021. október 4. 19:34

Kislányommal a buszmegállóban várakoztunk. Előttünk egy teherautón disznókat szállítottak. Lányom kérdezte.
Hova viszik ezeket,?
Levágni - feleltem.
Ugye azért,hogy rövidebbek legyenek?

feheryndigo2021. október 4. 13:30

A lányom hazajött az iskolából és mesélte, hogy az osztályfőnök (testnevelés tanár) az egész osztályt megbüntette:
- Hogy büntetett meg titeket?-kérdeztem
- Úgy, hogy egész órán vigyázz állásban kellett ülni.

Pera762021. október 1. 20:49

A könyveink nézegettük a polcon, olvasgattuk a címeket. Gilgames került sorra. Valamiért kértem a nagyobbat, hogy olvassa el. (Kezdő angolos volt úgy 9 évesen kb.)
- Gillgémsz! - betűzte boldogan.