Helyesírás - Hírek, cikkek, kérdések és válaszok

Marie_Marel2013. november 7. 15:06

Találtam egy remek cikket, szeretettel ajánlom fgyelmetekbe.

Áldd-öld-hozd-küld-toldd-told

2010. február 18.

Gyakran vannak problémák abból, hogy vajon egy vagy két d kell-e egy ige végére. Arra gondoltam, elmagyarázom. A helyzet az, hogy borzasztóan egyszerű.

Ezek az igék felszólítások. Hozd ide, told meg, emeld föl. Csak egyvalakinek lehet mondani (mert ha több embernek mondjuk, akkor hozzátok, toljátok), és csak olyannak, akit tegezünk. Röviden nevezhetjük te csináld módnak, ami nem egy nyelvészeti szakkifejezés, de éppen azért.

A szabály: a felszólító módot csak egy d jelöli. Mindig. Ha féláron adják, akkor is csak egyet használunk belőle.

Viszont vannak igék szép számmal, amik önmagukban d-re végződnek. Összeszedtem őket, tessék a listájuk:

ad akad áld alvad apad árad bágyad biggyed borzad bököd csikland csügged dagad dermed duzzad dülled ébred éled enged eped ered erjed ernyed esd fakad fárad fecskend fed fedd feled fittyed fogad fold fonnyad forrad föd förmed fullad fülled gebed gennyed gerjed görbed görnyed guvad gyullad halad hamvad hasad heged hervad higgad hord horgad horpad ijed imád izzad kémked képed kérd kezd kókad korhad kornyad köpköd kushad küld küzd lábad lankad lappad lázad lohad lottyad löttyed lyukad mállad marad mélyed mered mond nyuvad okád old olvad öklend örvend pilled pirkad porhad porlad poshad puffad pukkad püffed ragad reked reped réved riad rohad roskad rothad sápad sarjad senyved serked sikkad sorvad suvad süllyed süpped száguld szakad szalad szárad szed széled szenved szid szikkad szörnyed szunnyad tagad támad tapad tapod terjed tesped téved tikkad told töpped tud véd vénhed vigad virrad zsibbad

Azt hiszem, az utolsó ige jól mutatja, mit érzünk ennyi ige után, de azért érdekes lista. Nekem eddig föl se tűnt, hogy a -d végű igéknek milyen nagy hányada jelent valami negatív dolgot.

Isten ments persze ezt a listát megtanulni. Aki tud magyarul, egyből tudja, hogy egy ige -d-re végződik-e vagy sem, csak nem a te csináld módba kell tenni őket, hanem valami másba. Tessék négy ige: küldd, vágd, mondd, lásd. Tegyük őket valami más módba: küldöm, vágjátok, mondanak, látom. Kettőben még mindig van d, megjelöltem őket zölddel, ezek tehát -d végű igék, vagyis te csináld módban kapnak egy plusz d-t, az összesen kettő: küldd el a levelet, mondd meg a telefonszámodat.

A másik két igében nincsen d, ha más módban állnak, ezek tehát nem -d végű igék. Vagyis te csináld módban kapnak egy d-t, az összesen egy: vágd el a szalagot, lásd a mellékelt ábrán.

Akad egy-két ravaszdi eset. Van a listában egy ige, ami már önmagában is két d-vel van, a fedd, egy ritka ige, azt jelenti, korhol, leszid. Egy d-vel fed, vagyis betakar. Természetesen ez utóbbi te csináld módban megkapja a második d-t, a fedd viszont nem kap harmadikat, tehát egyformák lesznek: befedem a lábast, megfeddem a gyereket – fedd be a lábast, fedd meg a gyereket. Ezt a két igét ebben a módban nem lehet megkülönböztetni, csak a szövegkörnyezetből; ugyanúgy, ahogy önmagában a fogadról se derül ki, hogy ige vagy főnév, egy lóra fogad valaki a versenyen vagy almába mélyeszted a fogad.

Speciális csoportot képeznek a -t végű igék, amiket másképpen ragozunk, de ezekre is érvényes, hogy csak egy d-t kapnak: állít – állítsd, akaszt – akaszd, lát – lásd.

Akkor megfejthetjük a cikk címét. Hat igéből áll, különböző mennyiségű d-kkel. Lássuk.

Áldd. Mivel két d-je van, ez nyilván az áldani ige te csináld módja, áldd meg a mi kenyerünket.

Öld. Ennek csak egy d-je van, ez tehát az ölni ige te csináld módja, öld meg az ellenséget.

Hozd. Ez logikusan a hozni ige te csináld módja, hozd ide a labdát.

Küld. Ennek is csak egy d-je van, de ez nem lehet a külni ige te csináld módja, mert ilyen ige nem létezik. Ez egy kijelentő módú ige, levelet küld.

Toldd. Mivel két d-je van, ez a toldani ige te csináld módja, toldd meg egy lépéssel.

Told. Ennek csak egy d-je van, tehát lehet a tolni ige te csináld módja, told meg a kocsimat, de lehet a toldani ige kijelentő módja is, hozzátold egy métert.

LAttilaD

Forrás:

http://lattilad.org/f/?x=entry:entry1002 18-022909

Marie_Marel2013. március 9. 09:33

A toldalékolásnál lemaradt egy fontos dolog:

Változik a számok toldalékolása is. Eddig csak úgy írhattuk azt, hogy elsején, hogy 1-jén, viszont ezentúl az 1-én is helyes lesz. E mellett az elsejei nyomán az elsej(e)i írható lesz 1-j(e)i és 1-(e)i alakban is.

Marie_Marel2013. március 9. 09:31

Nem értem a kérdést. Más más jelentésű szavak. Nincs etimológiai kapcsolat köztük.
Folyik- a folyó.
Fejik - a tehenet.
Hajas-a fejbőr.
Hájas - a mázsás disznó.
Hályogos - lehet a szem.

Törölt tag2013. március 8. 18:35

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2013. március 8. 14:56

Kiemelve a fontosabb változásokat a cikkből:
1. Kötőjelek

Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak.
alumínium-megmunkálás ill. alumínummegmunkálás

A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó.

Mariann-nal

2. Kisbetű, nagybetű...
A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül.

Mozik és a vendéglátóipari egységek neveit lehet nagybetűvel írni: Odeon Mozi, Holló Söröző

Sőt, a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

3. Toldalékolás

a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is.

A jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű.

4. Rövidítések és egyebek
A római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem).

Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz.

Az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

baramara2013. március 8. 11:35

Köszi, érdekes cikkek!  :)

SemperAugustus2013. március 8. 11:26

http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az -uj-helyesirasi-szabalyzatban

na, tizedszerre csak sikerül..

Marie_Marel2013. március 8. 11:22

Igen.
Hozd ide azt a cikket.

SemperAugustus2013. március 8. 11:18

egy része megváltozik most.

Marie_Marel2013. március 8. 10:59

A tíz leggyakoribb helyesírási hiba

A magyar helyesírásnak is megvannak a maga nehézségei. Az eduline oktatási hírportál tanárok segítségével összegyűjtötte a tíz leggyakoribb helyesírási hibát. Mi pedig megkíséreljük elmagyarázni, hogy a szabályzatból hogyan következik a helyes írásmód.

http://www.nyest.hu/hirek/a-tiz-leggyako ribb-helyesirasi-hiba

Magyar helyesírási nehézségekről már többször írtunk olvasóinknak. Legutóbb például arról értekeztünk, hogyan befolyásolja az angol helyesírás a magyart – az angol nyelvre optimalizált helyesírás-ellenőrzők, a gyakran angolosan leírt szavak révén. És ugyan tudjuk, hogy nincs olyan nehéz dolgunk a helyesírás terén, mint például pont az angoloknak, azért a magyar helyesírásnak is megvannak a maga mumusai.
Az eduline nemrégiben magyartanárok segítségével összeállított a leggyakoribb helyesírási hibák tízes listáját. Az általuk megkérdezett középiskolai tanárok szerint az összetett szavak, a dátumok és a földrajzi nevek helyesírása tartozik a legnehezebbek közé, a listában azonban nemcsak ezekhez a típusokhoz tartozó alakok vannak, hanem magánhangzó-hosszúság, összeolvadás és j–ly kérdés is. Az alábbiakban a tíz leggyakoribb hibát, illetve a helyes alak írásmódját magyarázzuk el. (Mindig megadjuk hivatkozásként A magyar helyesírás szabályaiban (AkH.) szereplő szabály számát.)

1. helyes: Árpád híd – helytelen: Árpád-híd

A problémakör a földrajzi nevek helyesírása; a helyzetet megnehezíti, ha több tagból áll a földrajzi név. Ebben az esetben általában csak két lehetőség van: a különírás és a kötőjeles írásmód. Az akadémiai helyesírási szabályzat szerint a természetes földrajzi képződmények neveit (tó, folyó, hegység stb.) kötőjellel, a közterületek neveit pedig külön írjuk. Így a híd utótag ugyanabba a típusba tartozik, mint az utca, a tér és a megye. A hidak között kivételt képez a Lánchíd, amit egybeírunk, mert – szól a magyarázat – ez a hídnak a típusára utal, és az vált önállóan tulajdonévvé, a híd teljes neve: Széchenyi lánchíd. (L. Akh. 182.)

2. helyes: április 1-jén – helytelen: április 1-én

Klasszikus probléma a dátumok helyesírása is; különösen gyakori az elsejével kapcsolatos bonyodalom. Két buktatója van a dolognak. Az egyik az, hogy a dátumok esetében nem teszünk pontot a toldalékolt sorszámnév után, tehát:
2012. április 2.
de:
2012. április 2-án és nem 2012. április 2.-án
A másik, hogy az elseje alak rendhagyó: nem azt mondjuk, hogy egyedike (ahogyan van másodika, harmadika, negyedike stb.), hanem azt mondjuk: elseje. Ezért kell másképp toldalékolni a számos alakban is, így kerül bele az elseje -j-je, ami az -én toldalékkal együtt: -jén-ként kapcsolódik a számhoz. (L. AkH. 296.)

3. helyes: időjárás-jelentés – helytelen: időjárásjelentés

Az időjárás-jelentés szó tipikus példája annak, amikor könnyű eldönteni, hogy ez összetétel egybe- vagy különírandó. A hat szótagos szabály érvényesül itt: a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel írjuk a két fő összetételi tag határán. Ennek is van azonban több buktatója. Az egyik az, hogy mit jelent a hat szótagnál hosszabb? – Azt, hogy hat szótagúig egybe lehet írni, hét szótagtól külön. A második buktató az, hogy ez kizárólag a kettőnél több tagból álló összetételekre vonatkozik; a kéttagúak lehetnek akármilyen hosszúak, egybeírjuk őket. A harmadik buktató pedig a tagolás. Szerencsére az idő + járás + jelentés összetételben ez nem kérdéses, biztosan nem idő-járásjelentés, hanem időjárás-jelentés. (L. AkH. 138.)

4. helyes: higgy – helytelen: higyj

Ennek a szóalaknak a helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve jöhet szóba mint vezérlő fáklya. Lássuk a szóelemzést! A hisz igének sokféle tőváltozata van: hit, hiszem, hittem, hinni fogom, hinném, higgyem. Már ebből a sorból is látható, hogy nincs gy-re végződő alak csak a felszólító módban; a tövekben közös a hi- alak. A hisz nem olyan tehát, mint a hagy ige, amelynek esetében több alakban is megjelenik: hagyom, hagytam, hagyni fogom, hagynám, hagyjam. Tehát valójában a szóelemzés ugyanúgy segít, ahogyan a kiejtés. (Ld. AkH. 43.)

5. helyes: húsvét – helytelen: Húsvét

Külön szabály szerint az ünnepeket és a nevezetes napokat kisbetűvel kezdjük. Így a karácsony, a húsvét, az anyák napja stb. mind-mind kisbetűvel kezdődnek. Megtévesztő lehet, hogy a különböző köszöntésekben, üdvözlő kártyákon sokszor nagybetűvel szerepelnek ezek a szavak. (L. AkH. 145.)

6. helyes: nyitva tartás – helytelen: nyitvatartás

Az egybe-különírásnak ez már egy nehezebb esete. Itt ugyanis arról van szó, hogy a szerkezet szinte állandósult ebben a a formájában, a két tagja nem visel külön hangsúlyt, tehát ez az alak fonológiailag összetételként viselkedik. Azonban a szerkezetnek nincs speciális jelentése, mint pl. a tűzrőlpattant szó esetében, ahol az összetétel jelentése más, mint a tűzről pattant szószerkezet jelentése. (L. AkH. 95.)

7. helyes: kulturális – helytelen: kultúrális

A hiba forrása könnyen megtalálható: a kultúra hosszú ú, a kulturális alakban azonban az ú lerövidül. Kiejtés alapján nehéz eldönti: hosszan és röviden ejtve is hallható. Így nincs jobb ötletünk: meg kell jegyezni.

8. helyes: muszáj – helytelen: muszály

Az ly és a j helyesírási megkülönböztetésen nincs sok magyaráznivaló: jobb híján ezt is meg kell jegyeznünk, hogy melyik szót milyen j-vel írjuk, ugyanis a hangzásuk alapján – a köznyelvben – nem tudunk különbséget tenni. A muszáj esete azért kritikus, mert különösen gyakori az ly-os írásmód. A Google keresőjébe ly-nal gépelve a szót, 607 ezer találatot kapunk, ami jóllehet jóval kevesebb, mint a közel négymillió találatot adó helyes alak, mégis rengeteg.

9. helyes: New York-i – helytelen: new yorki

Szintén a földrajzi nevek témaköréhez kapcsolódó, igen nehéz példa. Ebben az esetben a tulajdonnév több tagból áll, és ezeket az alapformában külön írjuk: New York. A helyesírási probléma az, hogy az -i melléknévképző megváltoztatja-e a nagy kezdőbetűt. Ebben az esetben, amikor az alapalak is kéttagú és a magyarban is megtartjuk az idegen nyelvű írásformát: nem, és ilyenkor kötőjellel kapcsoljuk hozzá a képzőt. (L. AkH. 217.)

10. helyes: összevissza – helytelen: össze-vissza

Ezekkel az úgynevezett mellérendelő szókapcsolatokkal kapcsolatosan egy fő szabályt érdemes megjegyezni. Ha az összetételi tagokat külön toldalékoljuk, akkor kötőjellel írjuk a kapcsolatot: süt-főz, sütöttem-főztem. Ha azonban a tagokat csak az összetétel végén toldalékoljuk, akkor egybeírjuk: búbánat, búbánatot. Az összevissza alakot persze nehezen tudjuk toldalékolni, de azért lehet ilyen mondatot alkotni:
Kérek egy önéletrajzot, de egy rendeset küldj, ne egy olyan összevisszát!
Mindezek alapján tehát az összevissza szoros összetételnek minősül és egybeírjuk. (L. AkH. 100.)