Hogyan kell verset elemezni?

Beszélgetés a verselemzésről - példák, javaslatok, tudnivalók.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csp012018. április 20. 13:25

@Ametist: A verset lehet és kell elemezni. Persze, az is egy lehetőség, hogy engedjük önmagában hatni.
A verset lehet érezni, de lehet és kell tudni is.

csp012018. április 19. 16:36

Az is kehet, hogy az értelem, a vers és minden egyéb művészi alkotás értelme: a mű maga és a befogadó (olvasó, hallgató, néző) kapcsolata. Találkozásukból születik.
Bár én ezt nem valószínűsítem

csp012018. április 19. 16:34

Minden értelem ott lapul a versben, ki-ki természete és pillanatnyi állapota szerint találja meg valamelyik értelmet.

csp012018. április 19. 16:32

@designo: Magát értelmezze: így is lehet mondani. Vagy: a vers értelmezteti, értelmeztesse magát velünk.

designo2018. április 16. 16:44

Megette a fene, hagyjátok a verset, hogy saját magát "értelmezze".

csp012018. április 16. 14:39

A verselemzés: kitalálni, hogy mit akar a vers. Röviden ennyi. Nem a szerző, nem a kritikus, nem a (laikus) olvasó. Csupáncsak a vers.
És nem: mit várnak el tőle. Ő mit akar. +mit tud.

designo2018. április 8. 14:03

@Ametist: jól mondod, támogatom.

Ametist2018. április 7. 07:11

Soha nem szerettem a vers-elemzést... a verset érezni kell, akár a zenét. Vagy megpendít valamit a lelkedben vagy nem. Amúgy ugyanazt a verset többféleképpen elemezték, értelmezték tanult emberek... akkor kinek kell hinni? Szerintem a belső megérzésnek.

csp012018. április 6. 14:46

@Kiara86: Igen, ez a pozitivista felfogás. Megtalálandó a mű mondanivalója, amit a szerző üzenni kíván vele. Az és csak az a mű értelme.
Valószínűbb, hogy a szerzőtől teljesen független olvasói értelmezések is éppúgy a mű teljes értékű jelentései mint amit a szerző ki akar(t) fejezni, ami őt írásra ösztönözte. Nincs igaz és hamis értelmezés.

berenyi.klara2018. március 13. 12:29

@Kandabula: Most találtam rá erre a kincsre, az elemzésedre.
Majdnem tökéletes, bár úgy gondolom, hogy a szöveg balladás elhallgatásait a hermeneutikai jóindulat hathatós segítségével értelmes egésszé próbálod kerekíteni.

Attila_the_hun(offtopic)2018. március 12. 21:00

Én LR03-as ceruzaelemet szoktam hozzá használni.  :)

domezsuzsa2018. március 12. 20:40

Érdemes a címből és az évszámból kiindulni. A cím lehet sokatmondó, közömbös, jelképes, ellentétes értelmű a tartalommal, lényegre törő stb., az évszám pedig eligazít bennünket a korban, jelzi, hogy mikor keletkezett a mű. Milyen hatást tett rád? Miért? Tudsz-e valamit a vers keletkezési körülményeiről? Kik voltak a költő kortársai? A költő mely verse foglalkozik még ezzel a témával? Miért fontos a kérdésfeltevése? Kinek a versét, gondolatát juttatja eszünkbe?

Kandabula2017. június 7. 11:25

@iliesrenata: sajnos nem az enyém. Az interneten találtam, szerzője ismeretlen (előttem legalábbis).

iliesrenata(offtopic)2017. június 7. 09:47

@Kandabula profi elemzes.  :D

Kandabula2017. június 6. 21:49

Így is lehet:
Verselemzés

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

A vers szerkezetileg egyértelműen két részre osztható. Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletből is kiderül: AABB.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általános igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit és ezzel tudatja velünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is az elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók. A két első sor önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle, se farka), ahol is a „füle” szó magas-hangrendűsége is éles ellentétben áll a „farka” szó mély hangrendűségével, a „tarka” szó pedig önmagában hordozza a legerősebb oppozíciót, amennyiben egyszerre fehér és fekete. Ennyi ellentét nem lehet véletlen és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki bár „tarka”, vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát és ezt vetíti elénk – nagyon találóan – egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: „megyünk”. Az egész verset átszövő kettősség itt is megmutatkozik. Hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, ő már képtelen szeretteinek eltartására, így el kell menniük egy másik világba, „ahol tejet kapni”, másfelől itt buggyan elő a költő mélységes társadalomkritikája is.
De a lényeg: „Boci boci tarka/ Se füle se farka” azt jelenti, hogy az élet sokszínű, de semmi értelme.
No.

Kiara862017. június 6. 20:24

@Pera76: Igen,azt hiszem,hogy ez a kulcsmondat:"Tőled kértek olyan tudást,amit tanítottak,tőlem is."Én nagyon szerettem a verselemzést,érdekelt a költők élete,sokszor jártam könyvtárba is,hogy még mélyebbre ássam magam a témában.Nem gondolom,hogy egyik "módi"jobb vagy rosszabb lenne,mint a másik,egyszerűen több nézőpontból is meg lehet közelíteni egy verset.Azért nekünk is használni kellett a fantáziánkat!😊

Pera762017. június 6. 19:11

@Marie_Marel: Egyetértek, bár számít-e?  :)

Pera762017. június 6. 19:10

@Kiara86: Mi úgy elemeztünk anno, hogy az adott versre koncentrálva, szabadon, saját szavainkkal, saját meglátásunkkal, nem a költő életrajzi körülményein volt a lényeg, sőt, én a születési dátumokat, életrajzi bláblákat nem is tanultam meg...
És amikor érettségiztem a sulinkban az összes érettségiző közül a legnagyobb jegyet kaptam. (Nálunk a szórás nagy: 1-10-ig osztályoznak, és ez nagy szó volt akkor. Most is az.)
Nem hiszem, hogy a lelkesedésedet osztályozták, ahogy nekem sem.
Tőled kértek olyan tudást, amit tanítottak, tőlem is.
Most a kisebb fiamnak nem kell gondolkozni, az van, mit a tanárnő mond, X vers, Y költő: a költő így élt, ezt és ezt gondolta a versben, ezért írta, ennyi. Mondhatom, hogy használja a fantáziáját, elemezze a verset úgy, ahogy gondolja, azt mondja: nem lehet.
Én boldog vagyok, hogy úgy tanítottak, ahogy, és nem vagyok boldog attól, hogy a mostani világ milyen gyermekeket termel.

Kiara862017. június 6. 16:18

@Marie_Marel: Akkor én nagyon rossz suliba járhattam!Irodalom érettségin is volt verselemzés.Ötösre érettségiztem belőle!😊😊Lehet,hogy a lelkesedésemet díjazták!😕😊

Marie_Marel2017. június 6. 12:07

@Kiara86:
"Kerüljük a vers életrajzi szempontú értelmezését, mert vakvágányra vezethet minket! Ha a költő életrajzából indulunk ki, fennáll a veszélye annak, hogy leszűkítjük a mű jelentését, esetleg félreértjük a mű szimbolikáját. Az igazán jó vers az életrajz nélkül is hordoz jelentést, ha megértéséhez kellenek az életrajzi adatok, akkor a költőnek nem sikerült az egyéni élményt egyetemes szintre emelni. Az életrajz ismerete természetesen árnyalhatja a mű üzenetét, de ha az életrajzi vonatkozások szövegszerűen nem jelennek meg a versben, akkor fölösleges utalni rájuk, hacsak nincs jelentésmódosító szerepük."

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom