Írjunk a megadott szavakkal verset! (A megadott szavak egy hétig érvényesek.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2024. július 22. 04:24

kihasít, szokássá, harangtorony, szabályozott, mentőöv, vakmerő, lenge, teljék, meghagyom, akarod

Rituálé

Látod ez a nyár is
vakmerő zuhanórepülésben
kihasít belőlem egy darabot,
izzó csóvája a légben
kereng, szabályozott
nem lesz már sosem.

Kezembe képzelt kezedet
szorítom, s elkapom
a hold ledobott mentőövét,
szokássá vált rituálém
lenge selymű alkalom.
Teljék az éj – meghagyom

vadnak, marasztalónak,
álmodó harangtoronyban
felzengő harangszónak.
Bőrömre lehelt mesék
-ha akarod- életre lelnek,
lángol a csillagok glóriája,
benne égnek el szerelmek.

cim100nincs502024. július 20. 14:57

Az élet valamit mindig kihasít
egy szót egy percet ami hamis
szokássá vált minden napjaiban
Ő maga sűrűn lódít

harangtorony víz hangot kiállt
vigyázz! Vigyázz! vigyázz!
szabályozott időben rád talál
hallgasd, figyel rá

messze a mentőöv ,türelemmel várd
az évek lépteid csodálják
vakmerő ettől még ne légy
sok lépcsőfok hátra van még

meghagyom neked a lenge gondolatot
megcsíp megkarmol ha nem gondolkozol
segítek, nyújtom feléd a kezem
de csak akkor, ha őszintén akarod.

Rozella2024. július 18. 13:32

Újabb szavakat hoztam. Ez most 11 szó, a szokásos 10 helyett, de rátok bízom,... hagyd ki, amelyiket akarod :)

kihasít, szokássá, harangtorony, szabályozott, mentőöv, vakmerő, lenge, megcsíp, teljék, meghagyom, akarod

kevelin2024. július 13. 03:58

hordalék, paroláz, csepereg, dobszó, tündértánc, lakatlan, hamvas, szilaj, vitalitás, rózsanyíláskor

"Szilaj àgyútüz közt" dobszó pergett

hazánkért már sokan elestek

hősők hamvas fiatalok öregek

Szerencse a fönök most paroláz

Talán megússzuk ezt a csatát

És majd mikor az eső csepereg

Bordó rózsa nyilásakor

fiaink szívében háború helyett

Majd tündèrtánc lakol

Pardon

De lakatlan szívembe

Törtènelem hordaléka gyülemlett

Nem hiányzik a csata szilaj vitalitás

Végre bèke legyen már

cim100nincs502024. július 8. 18:46

A szó fáradt cseppként csepereg
elhagyva szívet és tudatot
hiába paroláz bátran a lélekkel
nem szereti amit visszakapott

rózsanyíláskor szólánc táncol
feledve ígéretet mely olcsó
szilaj emlékezés ideget borzol
a test már nem tombol

hordalék csak csak a gondolat
hát vigye a sebes ár
dobszó kísérje útját
ne tartsa fel semmilyen gát

lakatlan tudatház néma marad
felveri majd a bűnhalmaz s a gaz
vitalitás mi egykor volt
már csak feketébe öltözött hold

hamvas szó már nem lesz
elhal, mind öreg fa gyökere
tündértánc talán még lesz egyszer
akkor majd a szó mondatokká cseperedhet.

Rozella2024. május 20. 17:13

hordalék, paroláz, csepereg, dobszó, tündértánc, lakatlan, hamvas, szilaj, vitalitás, rózsanyíláskor

A felejtés hordaléka

Mert soha nem is volt lakatlan,
szilaj vitalitás kövült hordaléka
rakódott mély halálkanyonokba,
falaikon nincs semmi szokatlan.

Rózsanyíláskor még fel-felszikráz,
a tündértáncot igéző éteri dobszó,
de hamvas csenddé lényegül a szó,
amikor az ember Istennel paroláz.

Cseperegve hull alá az ég könnye,
csillagszem pásztáz kies földi tájon.
Elfordul lassan, s csak hogy ne fájjon,
sápadt fényét ott felejti mindörökre.

Edeke2024. május 20. 07:34

Szerelmed, mit úgy hordanék,
Mint bús folyó, min a hordalék,
A szenny, a szemét, csak paroláz,
Mint kikent- kifent dámán a máz,
Mit eső sem mos, ha csepereg,
Így nem látszanak a tündérszemek.
Hallik már a sámándobszó,
Éjsötétet szertefosztó,
És ezernyi szoknya- ránc,
Perdül- fordul, tündértánc.
A kalitka ma lakatlan,
Hisz ajtaja, már lakatlan,
Orcád rózsás szépség, hamvas,
Ajkad csókja szirupragacs.
Szerelmünk, vad csikó, szilaj,
Elkerül mi bánat, mi baj,
Boldogság van ez nem vitás,
Esztelenség, vitalitás,
Mint rózsanyíláskor a rét,
Szeretnélek szerteszét

GKinga2024. május 19. 21:18

hordalék, paroláz, csepereg, dobszó, tündértánc, lakatlan, hamvas, szilaj, vitalitás, rózsanyíláskor

Szilaj dobszó pereg, pereg,
Lovas alatt feszül a nyereg.
Vágtat a lovas, arca bíbor,
Lányt kérni rózsanyíláskor.

Igent mond apja, ez nem vitás,
Érződik a vitalitás,
Erősen dobog a pár szíve,
Ez biz` a szerelem míve...

Sok vendég vígan paroláz,
Lagzi készül, nászpár, vigyázz!
Lejt a menyecske, tündértánc
Az, s hamvas bőrén nincsen ránc.

Csepereg az idő, fárad
A násznép, és napfény árad
A pár szívében, hordalék
Sok boldog pillanat, ma még

Ketten vannak, de maholnap
Jön a gólya! Hát hangolnak
Gyermek várásra, lakatlan
Nem lesz a gyermekszoba! Van

Már lakója, kicsi lányka,
Ölében anyja dajkálja,
És összemosolyog a pár:
Rájuk de sok boldog óra vár!

GKinga2024. május 19. 20:24

üdv, hoztam új szavakat:
hordalék, paroláz, csepereg, dobszó, tündértánc, lakatlan, hamvas, szilaj, vitalitás, rózsanyíláskor

HMMarta2024. május 14. 16:17

virágok, gyémánthidak, rejtőzik, gyönge, sugaraink, lámpák, arc, harangjai, küszöbe, nyissuk

Nyílnak tavasszal is már a nyári virágok,
korábban csendülnek kikelet harangjai,
Nap nem rejtőzik el túlságosan sokáig,
mint gyémánthidak, vezetnek langy nyalábjai.

Szemeinket nyissuk természet szépségére,
ne forduljon el soha tőle emberi arc,
csak gyönge lámpák nem lehetnek sugaraink,
az alkalmazkodás küszöbe ne legyen harc.

Rozella2024. május 14. 15:54

virágok, gyémánthidak, rejtőzik, gyönge, sugaraink, lámpák, arc, harangjai, küszöbe, nyissuk

Nem tudni

Túlpartig hajoló gyémánthidak
fesztelen fényén még átkel a nap,
húzza gyönge sugaraink, s ha kiapad,
csak csillaglámpák világítanak.

Felcsendül virágok harangja,
két világ közé zengve ékelődik,
ott sötét álarc mögé rejtőzik,
mégis olyan ismerős a hangja…

Nem lesz semmi más figyelmeztetés:
’Vigyázat, lépcső! Ez itt a lét küszöbe,
amott már késő, az a halál fojtó köde’; És…
nem tudni, hogy a szemünket nyissuk,

avagy örökre épp most csukjuk be.

cim100nincs502024. május 5. 18:35

Nyissuk fel szemünket
ébren ébernek kell lenni
harangjai lelkünknek
tisztán kell zenélni

hiába a virágok
ha az illat semmis
gyönge a szó
tartalom nélkül

rejtőzik a tudat
pirulva bujdos
lámpák csak ott világítanak
ahol értelmes a szó

gyémánthidak nem csillognak
mattot kaptak a fények
rejtőzködik a mosoly
híd alatt eloson

sugaraink, félve bújnak
emberrel nem paroláznak
lámpák félénken pislognak
hol találjuk a helyes utat?

küszöbe a létnek közeleg
ébresztő emberek!
arc, ne sápadjon
becsüljük meg e-hont.

DJ2024. május 3. 16:09

Új szavak: virágok, gyémánthidak, rejtőzik, gyönge, sugaraink, lámpák, arc, harangjai, küszöbe, nyissuk

DJ2024. május 3. 15:53

örök sebek

kerek erdőn
varjú károg
a fa kérgén
öreg hárson

sebzett szívbe
vésett körök
elmúlt korok
jele örök

erős karok
kurta lábak
jártak erre
vágtak fába

kérek minden
eberkölyköt
kórokozót
és szennyezőt

hogy ne vágjon
élő fába
ha szerelmes
is belássa

kábultan vagy
józan ésszel
hogy barátunk
a természet

kerek, karok, körök, károg, kábul, kérek, kurta, kéreg, kórok, korok

kevelin2024. április 17. 08:49

Kétkedés

Tèves úton jár az eszem botlazódó suta

Csuda

Tanácsot kérek tőle mondja hogy nem kapható

Nincs eladó

Én megèrtem ès nincs reményem tőle

Kurta kies tájon nem jeladó

csak úgy van

Töröm fejem kerek alfába kábul

Igenis van az a híres mondás nincs

Maradás ès van lemaradás

Keresem az ösvényt mely mutatja

Az írányt

Hol elègedett vagyok minden kerek

Na az kell nekem

Nagy egèszben piciny körök nekem is

léteznek

kárognak a varjak keresd csak keresd

dreaming582024. március 16. 15:31

kerek, karok, körök, károg, kábul, kérek, kurta, kéreg, kórok, korok

~vágyálom~

kerek korok álma kábul
kurta perc repít a mábul
az illatos fényes nincsbe
ringat álmom minden kincse

ágról varjú álmot károg
kérek tőle boldogságot
kurta szóval csak azt mondja
maradjak csak az álmomba`

ne bántsanak durva kórok
vastag kéreg már lefoszlott
körök fognak körbe-körbe
ölelő karok örökre

Rozella(offtopic)2024. március 15. 17:57

@raitano: @wolveren: Lehet itt "duplázni", de ÍGY nem érdemes, mondhatni, nem tisztességes. Előbb-utóbb úgyis kiderül, hogy két nevet használsz egyszerre. Túl sok az árulkodó jel, de lelked rajta, csak nem értem, miért kell ez?? Van egy tippem, de ezt egyelőre megtartom magamnak.

raitano2024. március 15. 15:58

Az éjszaka csendjében
gyászolom az időnek elveszett szavakat.
Kerek, karok, körök, károg,
Elfújta a szél komor harangszó.

Suttogásuk egyszer betöltötte szívemet,
Mint egy dallam édes és derűs.
De most némán és hidegen hevernek,
hagynak emlékezni arra, ami volt.

Kábul, kérek, kurta, kéreg,
Echoes of a distant past.
Vágyom, hogy újra halljam a hangjukat,
hogy érezzem jelenlétüket, ami nem tarthat fenn.

Kórok, korok, hova tűntél?
Itt hagyni teljesen egyedül.
Az emlékek elhalványulnak, mint a füst a szellőben,
Ahogy sírok a szavak után örökké ismeretlenül.

Ó, mennyire hiányzik a gyengéd érintésed,
a melegséged, amely egykor egészbe burkolt.
Most már csak porként szétszórt emlékeim vannak,
egy soha meg nem öregedő szerelem suttogása.

Így búcsút tőletek, kedves barátaim,
akik elvesztek az idő kegyetlen ölelésének árnyékában,
mindig magammal viszlek benneteket,
amíg újra találkozunk egy másik helyen.

2024.március 15.

wolveren2024. március 15. 15:56

Az éj csendjében gyászolunk
Kerekért és karokért, örökre elment
Élénk színeik most, de emlék
a történelem homályába veszve

Körök és károg egykor betöltötte a levegőt
Most csend uralkodik, üres kétségbeesés
Elment a daluk, ami egykor hozott öröm
Üresen hagyva bennünket

Kábul és kérek bevetésére, visszatéréséért könyörögünk
, hogy visszahozza azt a fényt, amely most égni látszik
Hiányod olyan mély űrt hagy
Szívünkben egy sebet, amely nem tud begyógyulni vagy megtartani

Kurtát és kéreget, az erő szimbólumait
Most elfeledve fekszenek néma hosszúságukban
Egykor bölcsességükért és kegyelmükért tisztelve
Most elveszve az időben, nyomtalanul

Kórok és korok, a régi oszlopok Hagyatékod
kimondatlan marad.
Szeretettel és bánattal emlékezünk rád
Ahogy minden bizonytalan holnap elé nézünk

Az idő múlhat, de emlékei maradnak
azokról, akik azóta eltávoztak.
Tiszteljük őket minden könnyünkkel,
és inkább szívünkben tartjuk őket.

2024.március 15.

HMMarta(offtopic)2024. március 14. 05:08

@Rozella: köszönöm 🌹