Írjunk a megadott szavakkal verset! (A megadott szavak egy hétig érvényesek.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Molnar-Jolan2019. február 23. 10:37

völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

A patakvölgy mélyén leomlott törmelék,
megtépázott híd alá szorult sóhajok,
és őszinte hallgatások feslenek szét.
Ne őrizd csillagok fényét, hisz mind halott.

Rozella2019. február 22. 17:42

völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

Jeltelenül

A völgy, a híd, a patak,
a megtépázott lövészárok,
a fületlen, kiéheztetett csajkák
megsüketülve is hallották,
mikor felszálltak az utolsó sóhajok.
A cigaretták füstje is fölszállt,
mint egy végső, őszinte jeladás:
’Őrizd meg Uram a lelkünk, s a Hazát…’
Aztán betemetett mindent a törmelék,
keresztet is csak az idő állított
szemlesütve ott, ahol jeltelen sírok
alatt fájdalommá feslenek
a zubbonyokra fel nem varrt csillagok…

Sehonnai2019. február 22. 11:20

Egy csodás völgy,
Melyben csordogál e patak.
Fölötte fa híd
Mely a szíved fele mutat.

Szerelmes sóhajok
Melyek fájó szívekre hatnak
Feslenek, bomlanak
Most csillagok alatt alszanak.

Tömérdek szerelmes szó
Rengeteg őszinte vallomás
Vigyázd, őrizd e szerelmet
Egy egész életen át.

rimfarago692019. február 22. 09:08

völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

Őrizd csillagok fényét szemeidben!
Őszinte sóhajok előtt légy nyitott!
Halld megtépázott lélek kiáltását,
S találd meg a szívben az igazi jót!

Magány völgyében bánat a patak,
Légy hát híd a völgy patakja felett,
Jó szavaid, mint törmelék, töltsék fel
A völgyet, a sok búbánat helyett!

Légy szabó, ki elvarrja a szálat,
Mikor a boldogság leplei feslenek!
Légy mindig jó, légy jó mindhalálig -
Egy bölcs ember szavai felsejlenek...

Rozella2019. február 18. 16:13

völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

Hidak

Leomlott a patak hídja,
minden csupa törmelék,
megtépázott öreg tölgyfa,
őrzi csak a völgy ölét.

Erdőszerte és a réten
felfeslenek mély sóhajok,
sírdogálnak fenn az égen
szipogó kis csillagok.

Én nem sajnálom a hidakat
(látod most őszinte vagyok),
hisz a patak tovább folyhat,
híd nélkül is eljut gyalog,

át az erdőn, le a völgybe,
a Napot a vén folyóhoz cipeli,
ott leteszi gyengéden a parton..
Aranyhídja - nézd, a vizeket átszeli.

DJ2019. február 17. 13:45

Vihar után

Lent a völgyben fürge patak,
csörgedezik, tova szalad.
Vihar dúlt még tegnap este,
a szép erdőt körbenyeste.
Sóhajtoznak az öreg fák,
megtépázott lombkoronák.

Hegy peremén kőtörmelék,
kettétört fák, vadgesztenyék
feslő háncsán esőcseppek,
villám égette bőrhegek
jelzik a szél hevességét,
őrzik az éjszaka vétkét.

A víz felett fahíd feszül,
felette gerlepár repül,
megpihent már a természet,
őszinte kis mosolyt érlel,
csillag ragyog a dombtetőn,
virág nyílik a harcmezőn.

völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

Maria_HS2019. február 16. 22:37

Február végén
Már kergetőznek a völgyben a lepkék.
Hallod a patak zenéjét? Énekel
a hídnak, ami kecsesen öleli.
Sóhajok szállnak, megtépázott ágak,
úgy feslenek, mint ruhán a cérnaszál.
Virágba borult az erdő fehérbe.
Csillagok kísérik útján a vándort.
Törmelék a tarisznyában jó sósan,
Asszonyára gondol és a csókjára.
Hajnaltájban, még ölelte hangosan,
Őszinte, az érzelmeit kimondja,
S kéri, őrizd magad a suttogástól.

( szavak: völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd)

Eleonora2019. február 16. 20:37

Vándorlás

Kanyarog és csillapul futása
smaragd völgy felett derült az ég
hosszú útján egyre nőtt tudása
ám a patak nem felejti még
medre sekélyül, ha a törmelék
lassan aprózódik biz töltelék.

Előbújnak olykor réz csillagok
éjsötét bakacsin palástból
megtépázott felhők tárt ablakok
fény csillan az égi kalácsból.
Feslenek már álomvászon képek
sorakoznak valósághű részek.

Feszülő híd mi partokat kapcsol
távoli kép, ám ez a vágya
alatta őszinte folyó pancsol
hajó hordáshoz elég ágya.
Őrizd patak úton nyert erődet
simítsák sóhajok hab redődet.

DJ2019. február 16. 10:29

Új szavakat hoztam: völgy, patak, híd, sóhajok, megtépázott, feslenek, csillagok, törmelék, őszinte, őrizd

M.J.Kata2019. február 10. 21:33

tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz, bor

Álmodtam a múltról

Puszta közepében, egy takaros tanya,
körbe van kerítve mind a négy oldala.
Földes pitvarában, kiscsibék futkosnak,
piros fazekakban, muskátlik pompáznak.
Konyhában a mamám, tyúkot főz ebédre,
kamrában a papám, bort tölt egy iccével.
Szívesen kínálják a ritka vendéget,
ebéd végeztével, nótázgatunk egyet.
Mire alkonyodik, mesével folytatják,
idézik a múltat, - nekik még valóság.

De jó lenne újra, hozzájuk elmenni,
meséiket hallgatnám, estétől, reggelig.

Rozella2019. február 10. 10:11

tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz, bor

felületek

pusztába kidobott szavak
kiégett sófehér szik
és a tors közt lelőben
se pitypang se tik

a szívkamra is hallgat
de valamit mond
a pitvar és a konyha
asztalon terülő gond

térkép-táj takaros tanya
nóném villa kanalas a gém
számban fanyar áfonya
gépemen borízű mém

DJ2019. február 10. 09:18

Vendégszeretet

Tanya, puszta, nem nagy luxus,
konyha, kamra, takaros.
Finom ebéd az asztalon,
tyíklevesben megfőtt hús.

Jó ízű vörösborral várt,
szívesen látott vendég,
aki a pitvarról belép.
Ismeretlen jóbarát.

tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz, bor

Eleonora(offtopic)2019. február 9. 16:41

@goalking: Sorról sorra néztem át a versed, ha kéred, elküldöm privátban.
Itt nem szívesen akasztanám meg a fórumot.
Letelt a hét, lehetőség van új szavakra, adhatod éppen Te is, igyekszem rá pozitív irányú verset írni.
Üdv.
Nóra

goalking2019. február 9. 14:29

@Eleonora: Én is éltem tanyán mikor kicsi voltam,s őszintén megmondom,jobb volt,mint a városban. Semmi bajom egyébként a tanyával,meg voltak József Attilának,s Ady-nak ennél sokkal kemênyebb versei:pl:József Attila :Szabados dal,ehhezképest az én versem keménysége olyan,mibt betoné a párnáéhoz. Tiszteletem. Ha Te így látod,akkor benned a hiba.

reflexvan2019. február 8. 08:04

Soha nem hittem volna, ha nem láttam volna,
hogy egyesek hidegen szeretnek.
Soha nem tudtam volna, amit mindig eltitkolnak,
hogy hideg a szív, de forró a fej.

Eleonora(offtopic)2019. február 6. 20:37

@goalking: Ez nagyon kemény látásmód, vélemény, ítélet, öregekről írsz, s kinek van joga, számon kérni tetteiket? Nem írsz fiatal gazdáról, ki virágoztat.
Palotákban ugyan nincs pitvar, de ott is okádnak, s disznó is akad, bár bársonyon lép,a mesék ideje lejárt, igen, de az értékeké nem.
Csodálkozunk, mindenképpen

goalking2019. február 6. 19:48

A puszta közepén áll egy tanya,
Lakik benne egy vén banya,
Takaros kis házikó,van benne konyha,
Tyúk fő a fazékba,van hozzá hagyma,
A baloldali ajtó a kamra,
A banya férje pipát szív ottan,
A lehelete úszik bizonyos szagban,
Ez a bor szaga,
Mit megivott az apóka,
Hogy a borban az íz milyen volt,
Azt megtudjuk,miután apóka okádott,
Ezt a verset nem máshol kell elmondani,hanem a pitvarban,
A disznó röfögve fürdőzik a porban az udvarban,
Ilyen a tanyasi élet,
Mondjak még szép meséket?

Bor a kézben,
Csodálkozunk részegen.

goalking2019. február 6. 19:47

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

atelk2019. február 4. 13:54

Remélem nem maradt ki semmi, de címe még nincsen.  :)

Egyszer volt, hol nem volt,
Volt egy apró tanya,
fényben érte, megigézte
a puszta álmos hajnala.

Takaros, szép, kicsi ház,
benne gyermek, nagymama,
dolgoztak, hogy megleshessék,
mit rejt a hűs kamra ma.

Konyhában tyúkleves főtt,
Odaköltözött az élet,
Csillaglábon járt az este,
Pitvarban szerelem éledt

Legény, leány elsuttogott
Szép, álmodó igéket
A csend is tudta, hisz hallotta:
Örökre szólt, hű volt ez az ígéret.

S a mámor úgy érett meg,
Mint bor íze az ajkakon,
Hogy azután mi történt ott,
Azt én el nem mondhatom…

tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz, bor

Maria_HS2019. február 4. 10:11

Úton vagyok
Elhagyva a tanya sor, most csak a puszta látványa kísér,
Ó volt vala, takaros konyha s gazdája ősz-fehér néne.
Telve volt a kamra, ma üres a polcot a por,uralja,
A szív belesajdul, ahogy zenél, olykor az ereszalja.
Néha felidézem még a pitvart, ahol a tík kapirgál,
S látom Nagyapámat, és megmosolygom a kedves fintorát.
Ahogy, nyelvével eljátszadozik a borral és fanyalog,
S lassan kortyolgatva ízleli a borát, nyel és somolyog.

(tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz bor )

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom