Írjunk a megadott szavakkal verset! (A megadott szavak egy hétig érvényesek.)

szederfalu2009. október 18. 14:12

jaj,először éééén?

Vádlón zuhognak sötét szavak
bizonytalan,áttetsző,öreg falak
emlékeimet dünnyögve söpri a szél
kifújja a rosszat,ha mégis eljönnél....

dreaming582009. október 18. 03:50

Akkor most én ''dobok'' újakat ;o)

söpör, bizonytalan, zuhog, vádol, sötét, áttetsző, fal, öreg, dünnyög

narnia2009. október 17. 21:35

mind egy egy gyöngyszem, közös láncon  :))
szépek ezek a versek

szederfalu2009. október 17. 20:54

Csatlakozhatok?

Csend legyen!-e visító hang
felszaggatta
aranyló álmom dallamát,
s a szó-zivatar öles léptekkel
kerekített száz mosolygó pocsolyát...

dreaming582009. október 16. 23:59

csend, felszaggat, öles, zivatar, aranyló, pocsolya, dallam

fergeteg, zivatar - álmot felkavaró,
sok öles pocsolya, égnek tükröt tartó,
mennyei káprázat, napsugár - aranyló,
dallamot fakaszt lám, a mélységes csendből
-felszaggatva vérzik ezer égi sebből-

fclay2009. október 15. 21:28

Esős randi után

Ott áltál magas sarkú kis cipődben,
Zivatar hullott alá a pocsolyába,
Hozzám bújva madárfióka- reszketően
A cseppek, s város csendes zaja,
Dallammá állt össze, felszaggatva
Öles darabra a macskakövet marva
Aranyló fény a tócsákban a lámpák,
Megcsillannak fent-lent éjszakai ábrák,
Kabátom most válladon pihen,
Átölelt percek, órák, vagy végtelen.

narnia2009. október 15. 21:00

csend, felszaggat, öles, zivatar, aranyló, pocsolya, dallam

no akkor akasszunk hóhért  :))

sírni láttam

öles cseppekből nőtt
tenyeremre csillámpocsolya
nem tudtam segíteni.....
csak álltam ott, s lettem édes mostoha
felszaggatott bennem minden
aranyló dallamot
nehéz ilyen zivatarban
csendben állni ott
mégis néma lettem
- hangtalan -
Nincs baj! - nyugtattam
már inkább csak magam

Kakuk2009. október 15. 20:16

tíz öles vén fa lábánál,
aranyló csend dallama
borzolja lelkemet.
megváltó zivatar
az ágain át,
felszaggatva könnyeim
Hozzád, pocsolyából
hagyom el testemet.

Törölt tag2009. október 15. 19:33

Törölt hozzászólás.

ambrus.magdolna2009. október 15. 10:58

csend,felszaggat,öles,zivatar,aranyló,po csolya,dallam

ambrus.magdolna2009. október 15. 10:56

Zivatar után az
aranyló napocska:
szempilláját...
pocsolyába ejti,
öles dallamban,
szíved,felszaggatott
lüktető ,csendjét
énekeli.

dreaming582009. október 14. 20:36

De jól tetted  :)))

csend, felszaggat, öles, zivatar, aranyló, pocsolya, dallam

évezredes mélységű csend terjeng
mit végül alattomban felszaggat
a zivatar - dörögve itt kereng
s öles léptekkel halad a virradat
-kerülgetve a pocsolyákat-
tétován felsejlik egy bús dallam
de aranyló reményt vél a távolban
...s az egészet csak álmodtam...

narnia2009. október 14. 09:34

hoznék új szavakat, már ha szabad:

csend, felszaggat, öles, zivatar, aranyló, pocsolya, dallam

Törölt tag2009. október 12. 23:53

Törölt hozzászólás.

hamoriagi2009. október 12. 17:45

Várj még! Ne siess!
Most minden oly szép,
nézd, hogy ömlik a fény,
lant halk szava balzsam,
és e perc felemel.
Hírnök jő, ki agg vala,
ő a bölcs, idők könyvében lapoz,
titkot mond: hallga csak:
''Ha itt maradsz, megláthatod a kék madarat!''

chillly242009. október 12. 15:48

Várj egy percet!
nézd a kék fényt
mint egy másik világ vala
hol minden csodásabb lenne
hírnökök viszik az igét
egy most felemeli a lantot - nézd!
lapoz egyet a könyvben s énekel
kihirdeti az új életed...

ambrus.magdolna2009. október 12. 09:49

Be tettem,éppen most!

dreaming582009. október 10. 22:27

De jóóó, Mahónia - tedd be a blogba  :))))

ambrus.magdolna2009. október 10. 19:27

Várj anya!
Nézd,avarban lapoz az ősz keze,
ezüst-kórus éneke,nem az
elmúlás előhírnöke vala,s
minden zokogja,a lant síró
dallama is:Várj anya!...
Árva gyermeked fényre várva,
kék-harmattól ,bőrig ázva...
De fel emeli Isten szava,s
elkíséri a Remény ,éltető sugara:
Várj anya!

dreaming582009. október 10. 18:13

várj, kék, fény, minden, hírnők, lant, vala, lapoz, felemel, nézd

kék ég alatt, zöld föld felett
-sorsom lapoz életkönyvet-
jő egy hírnök, lám integet

lantot penget - csendül szava
körötte ragyogás vala
vakító a lepel rajta

várj, ne tünj el, kék ég alatt
fény honába vígy magaddal
ne hagyj engem itt haraggal

repíts lágyan minden felett
te vagy a vég és a kezdet
nézd hűséges szép szívemet

visszafordul, lám, rám nevet
idesiklik és átölel
boldogság honába emel