Írjunk fényverset!Add át a csodát
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
pete572019. május 10. 20:07
@Rozella: @Fenyhozo: @DJ: Mindegyik nagyon szép! :)
DJ2019. május 10. 19:00
Lopj csókot a fénytől,
délceg Napfivértől,
add tovább a Holdnak,
meg a csillagoknak.
Éjszaka varázsát,
minden szép csodáját
őrizd hajlékodban,
amíg szíved dobban.
Fenyhozo2019. március 2. 23:25
Fényesedj!
Fényesedj és lángolj,
tiszta szívvel táncolj,
örülj napsugárnak,
színes szép világnak,
hisz itt lenn a Földön,
a fény mindig eljön!
Csillagokból szórva,
Hold anyánktól lopva,
Napból dupla kéjjel,
szórjuk szerteszéjjel,
s vágyódunk utána,
ha szemünk lezárja,
egy másvilági élet,
hódoljunk a fénynek!
Rozella2019. február 23. 13:55
Tavaszi vászon
Szélanyó védő szárnyai alatt
csöppke szellő-művészek csücsülnek,
kikelteti őket a tavaszi Nap,
föléjük már hiába gyűlnek
mosolytalan, fenyegető felhők.
A februári égbolt rájuk nevet,
felnőnek hamar a kis fényfestők,
s életre festik, amit csak lehet.
Nem kell nekik drága játék,
hisz csak színekkel játszanak:
zöld, sárga, kék.., mennyi ajándék
lapul a fűben, s a fák alatt…
Lassan élettel telik a vászon,
ághintákra röppenő madárdal
kel útra a télből, szellőszárnyon
a nyár felé, minden tavasszal.
gosivali2018. augusztus 2. 14:42
Gősi Vali
Éjkék
emlékszem
szerettük
a naplementét nézni
a bíbor fény ma is idézi
arcod melegét
mosolyod halvány
átlényegült emlék
utánad hiába mennék
száguldó meseautód utasa
csillag-éjek vándora lennék
a felhőkre tépőzárat tennék
hogy meg ne szökj
ha megint késnék mint azok
a tűnt nyári esték mikor az égiek
föntről lesték ahogy vártuk
együtt
a naplementét
távoli vonatfütty martaléka
e foszló emlék
sírodon éjkék rózsa
hullt szirmaira
bimbó volt
nemrég
2013
gosivali2018. augusztus 1. 12:16
@Kandabula: Nincs miért.
Kandabula2018. augusztus 1. 09:52
@gosivali: ismételten elnézést kérek.
gosivali2018. augusztus 1. 09:12
@Kandabula: Bocs... én sem értem, mit nem értesz. Született egy fiam 1974. július 24-én. 2000. július 29-én, 26 éves korában életmentés közben meghalt. Életét adta másokért... Idecsatolom a történetet, talán lesz időd elolvasni. Így a július minden évben a fájdalmas emlékezések ideje, hiszen már 18 éve nincs velünk, nem ünnepelhetjük a születésnapját július 24-én, legfeljebb gyertyát gyújthatunk emlékére, ahogy július 29-én is - amikor meghalt. :( Akkor, 2000-ben, amikor meghalt, így írtak róla az újságok: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=
Kandabula2018. július 31. 21:46
@gosivali: értem, nem értem, mindegy. Elnézést.
gosivali2018. július 31. 21:33
@Kandabula: 2000. július 29-én történt. Előtte néhány nappal, 2000, július 24-én töltötte be a fiam a 26. életévét... Telefonon köszöntöttük... Többé nem láttuk egymást. Tehát nagykorúvá érett a hiány az idén: 18 éve történt. Nekem is komoly feladvány, hogy most akkor Ő már mindig 26 éves marad...? Csak elképzeltem a napokban, hogy milyen lenne 44 évesen... Akkoriban terveztek babát... Már lenne egy 18 éves unokám.
Kandabula2018. július 31. 21:23
@gosivali: megrendít a tragédiád, de ne haragudj, komoly matek-feladványt is feladtál: mikor is történt ami történt?
gosivali2018. július 31. 18:35
A napokban, július 29-én volt a 18. évfordulója annak, hogy a fiam örökre eltávozott. Előtte néhány nappal, július 24-én lett volna 44 éves. Akkor, 2000-ben 26 éves volt... Az Ő emlékére született ez a parafrázis. A szonett alatt két változat eredeti fordításra:
Gősi Vali
A FÉNY születésnapján
(Parafrázis: Shakespeare: XVIII. szonettjére))
Egy régi nyárból visszhangzik szavad,
bár halkuló, de egyre kedvesebb,
mint lágy szellő, ha érint, simogat,
fényt csókolsz rám, ha árván könnyezem.
Az éjben velem csillagként vajúdsz,
s míg együtt tűrjük az ős-szenvedést,
emlékeimben fényként még kigyúlsz,
hogy elriaszd a sötét rettegést,
mi meglátogat ma is, néhanap,
hogy messze űzzön éltető reményt.
S ha fogyna hitem, hallom hangodat,
hogy minden csillag újjászületés,
és minden könny a sorsunk gyöngyszeme,
míg csillagfényként megszületsz vele.
(Égi születésnapodra, 2011-07-24)
Shakespeare
XVIII.
Mondjam: társad, másod a nyári nap?
Te nyugodtabb vagy s az nem oly üde,
Hisz a május méz-bimbaira vad
Szél csap, s túl rövid a nyár bérlete;
Az ég szeme néha gyújtva ragyog
S arany arca máskor túl fátyolos;
S mind válik a széptől a szép, ahogy
Rútítja rendre vagy vakon a rossz.
De a te örök nyarad nem fakul
S nem veszíti szépséged birtokát;
Ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:
Örök dalokban nősz időkön át.
Míg él ember szeme s lélegzete,
Mindaddig él versem, s élsz benne te.
(Ford.: Szabó Lőrinc)
Shakespeare
XVIII.
Egy nyári naphoz hasonlítsalak?
Te kedvesebb vagy és megnyugtatóbb:
hisz lágy bimbók közt durva szél arat,
s szorongatók az őszi dátumok:
az égi szem majd perzselően int,
majd aranyára felhő fátyla hull:
szilaj szeszély vagy vastörvény szerint
mindaz, mi szépség, rendre megfakul:
de hervadatlan a Te friss nyarad,
szépséged kertje mindig zöldellő,
Halál fölötted győztes nem marad,
örök sorokban fényed egyre nő:
míg ember szája szól és lát szeme,
él majd e versem, és élsz benne Te.
(Ford.: Mészöly Dezső)
Olga752018. július 30. 14:45
Kis éjjeli zene
Csillagfények tömege rajzott
betöltve az égi színpadot
s a Göncölszekér fogadóban
nézők várnak, nagy izgalomban.
A közönség sistergésének,
a bősz karmester vetett véget,
s csendre intette a tömeget,
kik eztán pisszenni sem mertek.
A sötét éj halkan suttogott,
s a hold felkarolt egy dallamot,
a szél mandolinján kísérte,
s áriát az esthajnal vitte.
A muzsika hangja messze szállt,
hallani lehetett fuvolát,
s mikor felsírt a bús nagy bőgő,
vigaszt nyújtott a lágy hegedű.
Fénylő csillagszemek kórusa
varázsolt csodát az arcokra,
s a hangok hullám habjaiban,
vesztek el mind mély áhítatban.
gosivali2018. július 15. 16:40
@Rozella: Ez is játékra készült, különféle rímpárokkal és valamelyik poet-pályázatra is elküldtem. :) Én változatlanul szeretem az irodalmi játékokat, gyakran elindítanak bennem újabb gondolatokat. :)
Rozella(offtopic)2018. július 7. 21:20
@gosivali: hű, de szép lett!!
gosivali2018. július 7. 20:09
Fény-arany álom
Régmúlt emlékekkel álmodtam megint,
égi tanyájukról üzentek a holtak,
csillaglámpák fénye ölelte a holdat,
az éjszakai csendben harmonika sírt.
Álmaimhoz bújtam árván, egymagam,
– vén tiszai hajó bújik így a parthoz –
megsimítva lágyan minden angyalarcot,
könnyű hálót csókolt rám a fényarany.
(Asszociáció - Juhász Gyula, Tiszai csönd)
Rozella2018. július 7. 12:38
Csillagok gyermekei
Tudod, hogy sötétség nélkül nincs fény,
és fény nélkül nem lennének a csillagok,
csillagok nélkül most nem lennél sem te, sem én,
... és ha egyszer már nem leszek itt veled,
nézz az égre fel, nézd jól meg,
hogy ott vannak-e még a csillagok,
mert ha fönn, még mindig fényük ragyog,
abból tudod majd, hogy én is ott vagyok...
gosivali2018. július 6. 11:09
"s egy csöpp arcocska gödrében
a napocska megjelen" :D
Rozella2018. július 6. 10:30
napocska
felhőkazlak alá elbújt a nap
füstszínű üveg ma az ég
új árnyalat a nyári szürkeség
talán egy festő játszik velem
mert hirtelen változik a kép
s egy csöpp arcocska gödrében
a napocska megjelen :)
gosivali2018. július 5. 08:26
Anyámhoz
elém hozott az illatos tavasz;
fény-szirmokból fonta a hajad
titok voltál pompa ragyogás
arany színben égő tűzzománc
csak néztem a fényt
hosszan elmerengve
és újjászülettél a tenyeremben
Írjatok! Szépek a nyári fények is... :)