Írjunk fényverset!Add át a csodát

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

gosivali2018. június 14. 20:57

A Fény liturgiája

Újra e rezzenetlen sejtelem,
az ünnepélyes békesség van itt,
és visszhangzik a csend a lelkeken,
árad a fény, mely majdnem elvakít.

Csitul a fájdalom, a könny apad,
kihajt a fű, bomlik ezer virág,
a horizonton aranylik a nap,
leveleket ringat minden faág.

gosivali2018. június 14. 10:55

@Rozella: Köszönöm. Igen, így gondolom én is...

Törölt tag2018. június 14. 10:03

Törölt hozzászólás.

Rozella(offtopic)2018. június 13. 19:58

@Törölt tag: @gosivali: Nagyon szépek! Ne törődjetek vele, ha vannak akik nem bírják elviselni, ha valami nincs a kedvük szerint széttrollkodva.

Kandabula2018. június 13. 18:44

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Törölt tag2018. június 8. 10:15

Törölt hozzászólás.

gosivali2018. június 7. 18:55

béke

itt szalad a hajnal könnyű fénye
ébred a nap a tenger fölött
az égszínkék víz átvált smaragdzöldre
s a tükröződő hullámok ölében
megbújik egy csöppnyi tejkék béke

gosivali2018. május 30. 15:12

nyár

valami szédült fényözön
árad az ébredő táj fölött
vérző narancs és borostyánsárga
mint szerelmesek vágyódó szája
borzongva összeér
egymásba olvad és fényben ég
a szantálvörös hajnal-ég
s a lángoló csillagközi tér
a mindenség fölött felragyog
vakít a delejes óarany
a születő nap villódzik boldogan
ám a szédült csillagok
mint imbolygó démonok
hajlongva táncolnak tovább
és az égbolt csillámos fátyolán
átragyog buján
a nyár.

Törölt tag2018. május 1. 22:58

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. április 3. 22:45

Felhősimogató

Felhősimogató az áprilisi nap,
féltékeny fákban kering
az élet nedve, pajzán rügyekbe
érve keres kiutat,
incselkedik a fénnyel,
míg magához vonzza, hirtelen
kipattan egy új gondolat:
egészen új szerelem ez,
ahogy fénykarjával ölel, simogat,
nem hasonlít már a régihez.

Rozella2018. március 31. 21:15

Mint parányi fény…

Az ezerarcú ősz a legkedvesebb évszakom,
mégis a május az én igazi hónapom,
’véletlen’ épp az idusán születtem,
mikor rügyekből pattan ki a szerelem,
orgonaillatban zöld lámpát kap az élet,
és csillagpázsit rejti a tündérmeséket…
Virágokon, fákon sok kis selyemlevél
mosolyogva bomlik, napfényt remél.

Megfejtésre vár sok felhő-pergamen,
rájuk új, színes mintákat rajzol a szél,
szivárvány fénylik át az esőcseppeken,
s én álmok repülőszőnyegén szállok,
körülöttem már zsong, zsibong, zenél
a tavasz örök csodája, ami csupa élet,
szebb mindennél egy csöppnyi tünemény,
ha megérkezik majd, mint parányi fény…

Hadassa2017. július 3. 16:05

Beteg ágyon, foszlott testben.
Fényt nyomnak a vérző sebbe.
Fehér csempén,bő kabátban.
Fényt öntenek új pohárba.

Ráncos szájon, álmos szembe.
Fényt csöppentnek fehér tejbe.
Terhellt hátra, ráncos kézre.
Fényt juttatnak minden vérbe.

Fényt kevernek tiszta vízbe,
fényt szúrnak a lusta szívbe.
Fénnyel tőltik a gyenge lelket,
fényből nyerik a legjobb kedvet.

Boldog ember fénytől boldog,
szívéből egy sugár csobog.
Orvosság ez minden képre,
fürödj csak a habos fényben!

Kiara862017. június 27. 01:55

Csodálatos fényárban kúszva
Tengerek habjain tovaúszva
Bársonyos égnek peremén
Holdunk röpke fényénél
Áhitattal néztünk egymás szemébe
Éreztük,csókunk soha nem ég el
Örökre hagyjuk az utókorra
Míg újra éjfélt üt az óra
Hogy szerelmünk nem csak egy idézet
Nem egy fájó multú igézet
Nem egy lehulló faág
Mely avarban barátokra talál
Nem a lenyugvó Nap fénye
Mely reggel újra vidáman ébred
Szerelmünk örök kötelék
Egy láthatatlan jövevény
Mi gyermekünkben tovább él

Merlot2017. június 26. 00:07

Reggelire

Csillannak a reggeli fények,
számban még az éjszaka édes
íze, melléd feküdtem ezernyi csillaggal,
csókokkal ébresztelek, és a Nappal.

Rozella2017. június 25. 22:49

A csere

Fénysubáját teríti rám, ha fázom,
érzem, egész testem melegség járja át,
cserébe elkéri borzongásom,
s betakarja vele a nyár éjszakát,
hajnalig hűen őrzi az álmom
az Isten-varrta csillagkabát.

A Hold sápadt félmosolyt küld,
könnyű ezüst kendőjét arcomra ejti,
felhangzik halkan pár szélcsend-etűd,
s a kottát ’véletlen’ szívemben felejti,
hogy ne féljek és halljam a fény dalát,
ami átíveli mégis a sötétség honát.

dreaming582017. június 25. 00:01

ÉBREDEZŐ

Völgy hűs mélyén alszik a szél,
álmában száz titkot mesél.
Hold baktat az ég derekán,
szél titkait kutatja tán.

Hajnal felé csend mindenütt.
Vén hárs ágán ringat derűt.
Nap első félénk sugarát
lomb friss zöldjén simítja át.

Gyűrött álmok futnak tova.
Nincsbe foszlott az éjszaka.
Fénypompába zuhan szívem,
érzem, szép lesz napom - igen!

dreaming582017. június 24. 23:46

Nem most írtam, de ideillik azt hiszem  :)

SZÁRNYALVA

Lepattannak vasbilincsek,
végtelenbe tágul, lám,
fény a fénybe kapaszkodva
- engem elrejt álruhám -

Gondolatom felhők hátán
repít, hová akarom.
Nincsen korlát, gáncs és ármány,
- nem rágódok szavakon -

Ujjam résén leselkedve
csodálom csak: csillagok
morzézzák az éj pulzusát
- de hisz ez mind én vagyok -

Fények, álmok, szívdobogás,
mosolyok és bánatok,
sötét éjből napra lépve
nyílnak szabad távlatok.

goalking2017. június 21. 00:47

Adja át a fényt,az Isten melege,
Tőle kérjed,ha az kellene.

gosivali2017. január 8. 19:25

Ragyogás

Mint jegenyesoron a napmeleg,
minden tavasz új reményt teremt.
Árad a fény a fáradt arcokon,
és lebegünk a valóság felett.

Míg ringatóznak ősi dallamok,
a színek, fények pompája ragyog.
Ha átölel a csönd, a lelkeken
már új világra nyílnak ablakok.

eferesz2017. január 8. 18:08

Örök törvény kereke

Sólyom röppen
Fény sötétben
Felkent létem
Emberében
Fenyőágon
Boldogságom
Minden álmom
Hazavárom.