Keretbe foglalva - játékos versírás mankóval!

Az első és utolsó sort kell megadni, és ezek segítségével újat alkotni. Kikötés: csak meglévő versek első és utolsó sora lehet feladvány! Rövid sorok esetén lehet kettesével is feladni. Hagyjunk legalább 3 napot az új feladat kiírásáig.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

GKinga2020. június 24. 11:22

@Maria_HS:
csodálatos lett.

Maria_HS2020. június 21. 19:59

Ezer alakba rejtőzhetsz előttem"
"Minden nevének visszhangja te vagy."
(Goethe: Ezer alakban rejtőzhetsz)

"Ezer alakba rejtőzhetsz előttem"
Rád lelek, társ voltál a zöld mezőn.
Kosszáltál olykor velem az erdőben.
Együtt jártunk egyszer a hegytetőn.
Választottunk, magunknak egy csillagot,
Bújtam hozzád, remegve reszketőn.
Felidézem hajnaltáj az illatod,
Lehet nyár, tavasz, zúzmarás ősz s fagy,
"Minden nevének visszhangja te vagy."

goalking2020. június 21. 01:56

Ezer alakba rejtőzhetsz előttem"
"Minden nevének visszhangja te vagy."
(Goethe: Ezer alakban rejtőzhetsz)

Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Mint a kétéves fű,lelkedbe benőttem,
Így lett ez kettőnk általi örök szerelem,
A boldogságot most már nem keresem.

Ugye,nem olyan vagyok,mint egy színpad?
Hogyha vége az előadásnak,itt hagysz?
A boldogság érzetének vagy a
Minden nevének visszhangja te vagy?

dreaming58(offtopic)2020. április 24. 22:46

@GKinga: Olvasd el a téma leírását. Aki feledatot hoz, megadja a szerzőt és a vers címét amiből idéz  :)
Egyébként pedig többet szoktunk várni - kb úgy, mint a megadott szavas fórumban. Több megoldás legyen  :)
Görgess lejjebb, és nézd meg, hogy ment ez régebben  :)

GKinga2020. április 24. 20:16

Szerintem ezt én találtam ki, nem tudtam, hogy eredeti vers első/utolsó sorához kell igazodni.

Na lássunk akkor egy újat:
"Ezer alakba rejtőzhetsz előttem"
"Minden nevének visszhangja te vagy."
(Goethe: Ezer alakban rejtőzhetsz)

dreaming58(offtopic)2020. április 22. 20:49

@GKinga: Azért az idézet forrását megjelölhetnéd  :)

dreaming582020. április 22. 20:38

"Van egy titkos kertem"
"összeér valahol."

Álom és valóság

"Van egy titkos kertem"
álom terem benne.
Óvom, védem, úgy vigyázok
erre a kis kertre
hisz az álmok szépek
símogatnak lágyan,
elringatnak puha-pihe
selyemvetett ágyban.

Viszont a valóság
ablakomon is túl
fenyegető fogcsattogó
szörnylényektől bolydul.
Nem merek kinézni
pedig süt kint a nap,
mégis félek, rémfogával
a baj belémharap.

Majd ha egyszer vége,
s elmúlik a járvány,
kilépek az álomkertből:
ott is vár szivárvány.
Hallom a fák ágán
sok kismadár dalol
és végre álom s valóság
"összeér valahol."

GKinga2020. április 16. 20:52

"Van egy titkos kertem"
"összeér valahol."

Eleonora2020. február 22. 17:52

Évelő

"Esős, bántó, ködös volt a Május"
tulipánok vakotásra áztak,
illatuk nem szállt, az a bő nárdus
még zöld palástburokban is fáztak.

Pedig annyira vártam már őket
ajándéknak vittem volna hozzád,
s nem kértem volna semmit sem tőled
még azt sem, hogy töröld létem rosszát.

Reggel jött, vihar szemében voltunk
csiklandozó napfény ölelgetett,
az a fehér tulipán megmozdult
feszes palástja egyre engedett.

Tudtam, hogy melyik, hisz én ültettem
régen, ajándékba kaptam tőled,
hogy vihar tarolja nem tűrhettem
mert részem is és rész ez belőled.

Üvegharanggal védtem éjszaka
s harapott is a szél jég keményen
fázott, szirmán vacogott méh szava
"De itt van, elhoztam fehéren."

Maria_HS2020. január 22. 14:55

Keretbe foglalva
"Esős, bántó, ködös volt Május,"
Mégis ráébredtem, mily` a valód,
Tudod árgus szemmel figyeltem
S hallgatva szavad és a csattanót.
Ámultam, hogy forgatod a szót,
Papirusz is elpirult kínjában.
Szánlak is mint egy csúszómászót,
Viszont sose tiporlak el lábbal.
Feledem,vala voltál becses,
A lelkemre hatva hódítottál.
Aztán távolba taszítottál,
"De itt van, elhoztam fehéren"

"Esős, bántó, ködös volt Május,"
"De itt van, elhoztam fehéren.

Ady Endre: A visszahozott zászló

goalking2020. január 21. 17:30

Legyen új feladat:
"Esős, bántó, ködös volt Május,"
"De itt van, elhoztam fehéren.

Ady Endre: A visszahozott zászló

És el is kezdem egy verssel:

"Esős, bántó, ködös volt Május,"
A félhomályban megjött és árgus
Szemekkel figyelt a kedvesem,
Figyelt engem a kedvesem.

Csak nézett és megigéző tekintetével elvarázsolt,
Az a baj,hogy ez az érzés,már csak múlt,már csak volt,
Mert a kedvesem már elhagyott,
Engem elhagyott,

Emlékszem,haja hogy lebegett a szélben,
Én csak azt néztem,szépen csendben,
De újra elhoztam neki a boldogságot,itt van a tenyeremen,
"De itt van, elhoztam fehéren.

BakosErika2019. november 26. 20:10

(Pici átírással)

Férfibajok

Most elmondom kicsim az úgy volt,
mikor ingemen megjelent a rúzsfolt,
belém botlott az a bögyös szőke,
csábos ajkát biztos belém törölte.
Haragszol mert sok volt a whisky,
talán nem a temetőbe visz ki,
és néha kell egy édes bódulat,
mikor a férfiember önfeledten mulat.
de tudom hogy még mindig szeretsz,
sokszor az orromnál fogva vezetsz,
most gyere húzz haza a kordén,
és én hallga(tok), mint a holdfény.

Eleonora2019. november 24. 18:59

@Törölt tag:
Nagy öröm ez nekem, Köszönöm!  :)

Eleonora(offtopic)2019. november 24. 18:50

@Törölt tag:
Köszönöm, hogy tetszett, örülök, ha jó kedved lett!  :)

Rozella2019. november 24. 18:05

Nem is számolom már...

„Most elmondom, kicsim, az úgy volt…”
… de hisz csak én hallottam a hangot
a képzeletemben egy éjszakán,
mikor a Hold sápadt szonátát játszott
egy fekete, csillaghúros zongorán;

én elmeséltem akkor magamnak
az 1001. éjen is a te történeted,
összetörtem üvegszárnyú nélkülem-éveket,
felkerestem jelölt és jelöletlen hantokat...
Alájuk temetve még ezernyi pirkadat
várta a folytatást, mert az nem lehet,
hogy véget ér és nincs más, csak sötét,
felhőfoszlányra aggatott csalfa fény.
Nem is számolom már hányadik éj,
hiszen ilyen egy végtelen meseregény:
történet-folyam, - csak úgy magamnak,
úgysem hinné el más, csak te, meg én.

Bármennyire mese és akármilyen régi,
titkaiba bele-belezeng valami égi,
a lélekkel összecsengő szerzemény,
amiről éreztem, hogy életben tarthat,
... „és én hallgattam, mint a holdfény."

Törölt tag2019. november 24. 14:42

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2019. november 24. 09:34

Törölt hozzászólás.

Eleonora2019. november 23. 18:02

Esti beszélgetés

"Most elmondom, kicsim, az úgy volt:"
dühöngtem a nagyapádra
nem segített fel a fára
így aztán nem láthattam a gólt,
bár akkor még barna volt hajam..
farmer feszült gömbölyűnél..
úgy szaladtam akár a szél,
nem hiszed tán, gyerünk, hadd halljam!

Aztán a bíró, valami Polt
kedvencem kiállította
csak képzeld, azt mondta hogy csalt,
lett volna akkor nálam egy colt...
de nem is ezt kérdezted kincsem
lám.. nagyi elkalandozott..
mondom, bocs, hogy szakadozott
előtted semmi titkom nincsen,

szóval, végre mégiscsak feltolt
-bár közben nagy volt a lárma-
éreztem, vállamon álla
bújik, akkor vággyal átkarolt...
akkortól tudtam, nem örvény
önzetlen sugárral éltet
létre nem kell vetni féket
"És én hallgattam, mint a holdfény"

Törölt tag2019. november 23. 15:21

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2019. november 23. 14:37

Törölt hozzászólás.