Pesszimizmus-optimizmus, élet-halál, gyász-rekviem, a valóság reális értelmezésére törekvés

Zotyo19662023. október 21. 12:46

Morfondírozik e azon egy eb,
hogy földi létem egyre rövidebb.
Tudja e gondolatba önteni,
hogy bizony ö is meg fog dögleni.
Értek e neki a kutya gumi,
ha már tudja, azt, hogy fog kimúlni.

A gondolkodó ember lét, véges.
Morfondírozni e tényen, rémes.
Kevés az időm, egyre kesereg...
Agytekervényben csak ez tekereg.
Ha már érzi, hogy jön a cunami...
Nem hozz szerencsét a kutyagumi.

Zsoltaros2023. október 21. 12:01

@Molnar-Jolan: Szerencsére?

Zsoltaros2023. október 21. 11:59

@orpheus3535: Valóban az elmúlt időben keveset foglalkoztam az oldallal. De ha minden jól sikerül, és odafenn is úgy gondolják, hamarosan kijön a legújabb - és egyben legjobb - versem, és nem győzök majd "köszönömözni" a sok "szívvelfigyelővelre". Addig is megpróbálok az oldalon is aktív lenni.

A forradalom meg nem szükséges. A szükséges az, hogy mindenki tudja, mennyire jó verseket ír, mert ugye a vers minőségének mértéke egyenesen arányos a "szívvelfigyelővel" típusú kommentek számával. Tehát tapsoljuk meg mind Petőfit, akinek Nemzeti dal c. versét mind szívvelfigyelővel olvastuk! Csak azt tudnám, mi a bánatról szól...

Zsoltaros2023. október 21. 11:51

Erubina: Szóval máskor nem kéne a szarról beszélgetést nyitolnom?

Molnar-Jolan2023. október 21. 09:18

@Zsoltaros: Ismerősöm egy nagy ládában évtizedekig tárolgatta kilószámra a sót, cukrot, lisztet (mindig frissebbre cserélgetve) , hogy jön háború.Az atomtámadás rémképét többnyire részegsége harmadik stádiumában emlegette. Már vagy húsz éve halott, de szerencsére még nem jött az atom. Szerintem kár az ördögöt falra festeni, jön, mikor jönni fog. Ez a világvége hangulat persze most aktuális lehet, de még nincs is helyzet (itt legalábbis). Örüljünk hát az útszélre pottyantott "pöti minyonoknak"!  :D

orpheus35352023. október 21. 07:25

@negyvenkilenc: 👍

negyvenkilenc(offtopic)2023. október 21. 07:20

@orpheus3535:  :)
lehet fotelhuszárkodni, de végül csak az utcán dőlnek el a dolgok.

orpheus35352023. október 21. 06:13

@Zsoltaros: (Látom Te se sokat jársz ide fel. Megértem. Már nem ehhez az oldalhoz, hanem általában.) Tudod, mikor egyszer írtad valakinek, hogyha nem akar a versedhez őszintén írni, ne "böfögjön" oda egy "Remek. Szívvel" meg ki tudja, mit már ezt is értem.

El is képzeltem, mi lenne, ha mondjuk Petőfi ide feltölti a "Talpra magyar" versét, és ahelyett, hogy elindul a tömeg forradalmat csinálni, kommentel, hogy "Remek" "Pazar" Szívet érintő" stb...azt hiszem elmaradt volna a forradalom.

Erubina2023. október 19. 21:54

Az pedig igen sz... hogy a sz...ról nyitol beszélgetést.p

Erubina2023. október 19. 21:50

A pesszimizmus eggyik fajtája, amikor azért számítasz inkább a rosszra, hogy csak kellemesen tudj csalódni. Nem bölcs, de van benne logika.
Realizmus, mikor számba veszed, hogy milyen módokon sikerülhet a tervezett dolog, milyen eszközeid, megoldásaid vannak, és milyen akadályok merülhetnek fel. Valamint mi van, ha nem jön össsze? Számít e és mennyire.
A valódi pesszimizmus = a nekem , nekünk, nektek úgyse sikerül hitvilág. Kiúttalanság, vagyis a létező megoldást elképzelni nem tudó egyén tévedése.

Mindenre van megoldás, csak vannak amelyeket Isten fog megoldani.

negyvenkilenc(offtopic)2023. október 19. 21:11

@Zsoltaros: vagy az, ha elfeledkezünk az atomról, mert új rügyet hozott a rózsa, így a tél előtt.  :)
A halál ténye, az elkerülhetetlenség számomra kevésbé félelmetes, mint az esetleg azt megelőző szenvedés, pedig az még az élet része....

Kicsilany472023. október 19. 09:38

@Zsoltaros
Mint az életben minden, ez is ember és helyzetfüggő. Ha eljön az időm, én nem megdögleni fogok, hanem elhalhalálozok, jobblétre szenderülök, kilehelem a lelkem, távozok az élők sorából, örök nyugovóra térek. Ez az én nézőpontom az adott helyzetben. Egy másik ember kipurcan, elpatkol, feldobja a talpát, fűbe harap, kinyiffan. Az az ő nézőpontja. Lehet fogalmakat definiálni, de a lexikonokba bekerülö bölcs mondatok helyett fontosabbak a mögöttük megbúvó emberi érzések. Miért optimista valaki? Miért pesszimista valaki? Mi történt vele korábban, ami miatt így vagy úgy áll az élethez, a másik emberhez, az életében felbukkanó problémákhoz? Lehet-e folyamatosan optimistának vagy folyamatosan pesszimistának lenni?

Aki írásra adja a fejét, máshogy szemléli a körülötte lévő világot, az embereket, az eseményeket. Meglátja a pillanatban a történetet. Még egy kupac kutyaszarban is ott a történet. Hogy került oda? Miért van ott? Miért hagyták ott? Pl:

Nagydarab, kigyúrt csávó levitte kiskedvencét sétálni, látta, hogy a kutya odapiszkított, de nem foglalkozott vele, otthagyta a csomagot, és tovább sétált.

Nagydarab, kigyúrt csávó levitte a kiskedvencét sétálni, látta, hogy a kutya odapiszkított, de nem tudott érte lehajolni, mert az előző napi edzésen megroppant a dereka, nem tud rendesen hajolni.

Negyvenes, elvált asszony munkába menetel előtt leszaladt a kutyával, mert a kamaszfia megint nem vitte le a jószágot. Siet, el kell érnie az első buszt, mert ha elkésik, a csoportvezetője újra megszégyeníti mindenki előtt. Látta, hogy könnyít magán a kutya, de a nagy kapkodásban elfelejtett magával zacskót vinni, nincs mivel összeszednie a kupacot.

70+-os özvegyasszony lassan sétál nemrég műtött kedvencével, és aggódva figyeli, vajon könnyít-e magán a kutyus. Megtörténik a dolog, ölbe kapja a kutyát, össze-vissza puszilgatja, és örömében elfelejti felszedni a csomagot.

Egy fekete színű kutya - aki senkinek sem kell – kóborol a városban. Előző nap szerencséje volt, a parkon átsétálva talált magának egy eldobott szendvicset, amivel megtölthette régóta korgó gyomrát. Amikor elsétált a ház előtt, rájött a szükség, könnyített magán és továbbment.

Nem fárasztalak tovább a példákkal, lehet tovább gondolni, írni róla egy novellát (Hogy került a kutyaszar a kapunk elé?), vagy egy verset (Óda a kutyaszarhoz). Nem biztos, hogy megjelenhet az oldalon, de ha szeret írni az ember, akkor jól fog közben szórakozni  :-).

És egy kis szösszenet a pesszimizmus-optimizmus kérdéshez kapcsolódóan, ha már verses oldalon vagyunk:

Két véglet

Elrepülni messzi tájra,
magasról tojni a világra,
gondot és bajt hátrahagyva,
nem számíthatsz csak magadra.

Elrepülni messzi tájra,
mosolyogni a világra,
gondra, bajra fityiszt mutatsz,
egymagadban is jól mulatsz.

2021. július 19.

orpheus35352023. október 19. 09:12

@Zsoltaros: Azt hiszem, hogy az emberek a verset, a neten a képeket, videókat drogként használják saját lelkiállapotuk tuningolására. A gondolkodás luxuscikk lett. Ha egy egyszerű kérdést felteszünk is, tízből tán egy akar egyáltalán felelni, mert dehogy fárasztanák magukat gondolkodással. Hogy optimisták-e vagy pesszimisták-e és ez számukra mit jelent nemigen fogalmazzák meg. Pillanatnyi hangulat dominál, ezt egyszerűbb kimondani...

Zsoltaros2023. október 19. 00:01

Szerintem az a legnagyobb optimizmus, ha örülünk a kapunk előtti kutyaszarnak, mer tudjuk: hamarosan úgyis zuhan a városra az atom.