Rögtönzések

Rdi(offtopic)2023. november 27. 19:31

@negyvenkilenc: jó ötlet  :)

negyvenkilenc2023. november 26. 22:01

Zacskós rímekből főzök ma verslevest,
szócséplésre pedig lenne most időm,
késfenésre is, ha csillogón, dicsőn,
rontanék a zöldségnek egyenest.

Mégis jobb, mit valaki más vágott,
hátha nálam csal a benső műszer,
jobb a gondosan arányított fűszer,
a próbált szó, mit valaki megrágott.

Rám csak a vízforralás terhe hárul,
hisz munka az is, találni forrást,
még ha az lenne, csapom klórban gazdag.

Rossz kifőzde, mi zacskós levest árul,
de semmi gond, tudom a megoldást,
majd kiírom: ingyen van a maszlag!

negyvenkilenc2023. október 15. 16:14

Szupermen

(Igen ő az, aki mindent tud, mindenhez ért és mivel jó ember, mindenbe beleszól)

Mikor mindenre tudom már a választ,
s akárhová nézek nincsen ott titok,
figyelmem bármiből új tudást támaszt,
fickándó aranyhalt, mit elmém kifog.

Mint jótékony iszap borít a válság,
idővel lepereg rólam mind a sár,
kihúzott tüske szívemből az álság,
s kerül szégyenülten a sok rút sakál.

Ha vízre szállok rámtalál a sodrás,
ha vitorlát bontok belém kap a szél,
izzadság hátamon már rég nem csorog.

Azzá váltam kire igaz a mondás,
kezében elsülhet a rossz kapanyél,
köröttem virággá lesznek a gyomok.

negyvenkilenc(offtopic)2023. október 14. 06:36

@Rdi: klassz! 🌞

Rdi2023. október 13. 20:17

Az ősz

Nincs olyan, hogy ősz,
csak az idősámánok
tévesztenek meg,
hogy azt se tudjam,
mikor mit vegyek fel ha
reggel kinézek

az ablakomon.
Hazugság az egész ősz
semmire nem jó,
mint léket kapott,
létében értelmetlen,
süllyedő hajó.

Nincs olyan, hogy ősz,
nyárvég az vagy télelő,
rossz antitavasz.
Gyümölcsöt érlel
persze, hogy megtévesszen:
lám ilyen ravasz

egy rideg csaló
ha kabátot veszel nagy
meleggel köszönt
felkészülnél rá
kis pólóban flangálsz, hát
esővel leönt.

Az ősz egy csaló
reggeltől estig hiteget
ad hideget, meleget
de sohasem eleget.

 :)))))

negyvenkilenc2023. október 13. 19:22

Búcsú az őszi délutántól

Egy idő után szinte kényszeres
az emberben a jobbítani vágyás,
így még inkább fáj, van ami végleges,
akár a bágyadt őszi napsugárzás.

Van mi megakaszt s hőkölni késztet
bármely forrongó zöldítési vágyat,
felvázolva a lehangoló képet,
a fonnyadó gyümölcsöt s a tar ágat.

És nem átall pimasz kioktatásként
arcul csapni egy hűvös léghuzammal,
ha emlékül csennék a napsugárból.

Mindig ez van, most sem lehet másként,
sárguló lombok közt sápadó arccal
búcsút venni az őszi délutántól.

negyvenkilenc2023. október 7. 13:20

Szél suhan át

Szél suhan, kószán, át a zöld mezőn,
hol ölelkezve nőnek bokrok s füvek,
merre magányos fa áll, a dombtetőn,
hol a sziklák rég homok emléküek.

Szél libbenti félre az apró levélt,
köszöntgeti némán ezernyi társát,
fatörzset simít, mint kérges tenyért,
nincs szem meglátni titkos kézfogását.

Te szél, réteken, erdőkben bolyongó,
susogva surranó, fütyülve szálló,
te napfényt szerető, te árnynak kedves.

Te szél, neked tán minden élő vonzó,
s minden holt, akár szilárd vagy máló,
kedvedre van e föld, e széppel enyhes.

abormy2023. október 3. 15:22

Ha az ember érzi mi a jó
és aszerint cselekszik,
miért mardossa az érzés
hogy bűnős?
Talán ez a komfort
ahova a lélek megérkezik.
Összerugdosva és leköpve.
Mikor az a normális ha kiáll
magáért és csak annyit csélekszik
amennyi szűkséges.

rampampam2023. szeptember 29. 01:11

burgundi őszbe
sárga sáv
irányt mutat
visz a láb
elveszett nyár
kacsint kék
szívvel acél
kalitkát
süvöltő szél
repteti
dúlt deres
néma madarát

rampampam2023. szeptember 20. 00:21

A tegnap

Mára nemes, tiszta emlék
élettel befestett kincs, szép.
Festékhez tapadó tájkép,
keserédes színnel mesél

Ecsetbe mártott arcodnak
patakban csorgó gyöngyszemét
itatja, rongyba bújt csendjén
szállni enged minket holnap.

negyvenkilenc2023. augusztus 12. 07:36

A remény egy átkozott elixír,
hajtsd fel s felejtsd az öröm hiányát,
hogy távozásod ne legyen rövidhír
maradj és élvezd a mellékhatását.

Hallgass a szívedre, amit kifőz,
langyosan rezgő, habzó rózsaszínjén
a jóság elégedetten elidőz,
merengőn, buzgalmát elveszítvén.

Ha elég alázattal bűvölöd,
talán a szeretet sarjadékát
is nőni láthatod, s az ördögöt
csalódva osonni, veszítve célját.

Idd a reményt, a világ kocsma falán
hadd hízzon a lét, örök víg dalán.

negyvenkilenc2023. július 25. 20:56

Csak arra gondolok

Néhanap csak úgy a puszta semmiből,
fejembe ötlik egy-egy gondolat,
mit nem hallottam korábban senkitől,
s igéri: megoldja minden gondomat.

S már szinte ott a nyelvem hegyén a szó,
szavak sora, mi mindjárt körbeírja,
mert kimondva valósabb a biztató
elképzelés, csaknem tettre bírva.

Mily remek, ha valóvá lesz a képzet,
a szavaknál a tett, tudjuk többet ér,
s tettei összege maga az ember.

Tetteknek sora a jellem, a végzet,
hogy sorsod urald, vigyázz mit kezdenél,
a képzeteiddel játszol fejeddel.

negyvenkilenc(offtopic)2023. május 17. 14:30

@Kipy: már megérte megírni, ha ilyen hasznos infókhoz jutok általa. Köszi!

Kipy(offtopic)2023. május 17. 05:27

@negyvenkilenc:
Megjegyezném, hogy a vörösbab remek töltelék édességekbe, mint pl. a japán babos zsemlébe (anpan).  :D

negyvenkilenc2023. április 10. 08:18

Szonettféle a babról, ki tudatlan volt babságát tekintve

Hogy lehetne bab tortának részese,
cukor paszulynak sosem volt barátja,
lágy vaj sem, soha cicázó kedvese,
mintha kiszemelnék foszlós kalácsba!

Előbb lenne krém forró piritóson,
hol hagyma csókolja és majoránna,
szorongna főtten kolbászos tányéron,
vagy mustrálná hűs, zöldszavú saláta.

Anyiféle képpen lehetne étek,
de itt? Ez több mint vétek, tortán soha!
S hozzá habruha! Még csak az hiányzik!

És ha nem fehérnek szülték a rétek,
s nem is tarka volt futó paszulysora?
Ön kakaó? Babuskám! Velünk játszik!

teve2023. április 9. 11:36

@negyvenkilenc: köszönöm az inspirációt!! a humoros cím ihlette a verset  :D

@Rozella: egyre mélyül a sztori  :D

negyvenkilenc2023. április 9. 05:57

@Rozella: "meglepetés e költemény" e könnyed, szellemes szonett!
Most következhetne a klónkorban élt babostorta, aki habruháról álmodott...
Öröm volt olvasni versed! 🌞

Rozella2023. április 8. 22:05

@negyvenkilenc: @teve:  :)

Szonettjáték a klónozott babról, aki béka lett

„Ült a parton csendesen a béka”,
aki bab volt előző életében,
noha ő maga sem tudott róla,
miként berekegett a csíramélyben,

„hisz ikrájából réges-rég kirekedt,”
szülőanyja egy petricsésze volt,
őse futóbab, ki még sokat nemzett
csak úgy futtában, ha éppen kedve volt.

„De mint a fénynek szükséges az árnyék,
a rend értékét is hiánya adja,”
békánk eltűnődött: miféle ajándék,
hogy se.ge alól kilátszik a babja?

itt tartott éppen, mikor jött a gólya,
lám egy klón élete sem babostorta…

negyvenkilenc(offtopic)2023. április 8. 13:01

@teve: tévedtem, mégis babra ment a játék  :)
Lenyűgözően színes a szókincsed és a fantáziád! Köszönet a játékért! 🐸

teve2023. április 8. 10:55

@negyvenkilenc:

Játékszonett a babról, aki rájött, itt nem békára megy a játék

"Téttel fogad, kit maghéja kivetett,
- töprengett csírája mélységén a bab -
higanygőzből-tavon emel szigetet,
s nem-kínáló markok zsoldjára harap,

gólyacsőr csendjén függ a békarab,
hisz ikrájából réges-rég kirekedt,
akit nem tart meg magzó létalap,
nem tűrheti majd a kinti hideget.

Ki nem gyökerez, szűnytelen monyók ő,
Ki levéltelen, talkból csiszolókő,
Csorba tőr, kinek nem nő vissza szára!"

De sorsot ugrik majd a békaláb,
s nem botlik önmagába, mint alább
a bab, ha szárát kecskefog cibálja.