Staféta - Írj rövid verset a megadott címmel, majd adj te új feladatot!

Zsuzsa03022016. október 9. 10:18

Ahogy a jövő múzeumába léptem,
Eltűnődtem a sok régi szép emléken.
Parfűm illatú volt a tarka- barka rét,
Dongott a dongó, víg tücsök dúdolt zenét.

Kis madárka trillázott a lombos ágon
Szellő fuvolázott végig a szép tájon
Napsugár simogatta lágyan, szelíden
Míg én alatta pihentem a zeniten.

Új cím: az ősz titka

Rozella2016. október 8. 10:39

Látomás

Tegnap zenék nyíltak ki bennem,
őszpergető ritmusokban
táncolt, éledt minden sejtem.
Kiszíneződtem és fakultam,
mint ez az őszidő úgy változott,
párává foszlott egy gondolat,
ahogy elcsorgott az eresz deszkái
alatt a párszemnyi hűvös eső
s ahogy jött olyan gyorsan tűnt el
hűs érintése egy hangban.

Ma dallamok nyílnak az őszben,
levél-fonákon bújnak meg halkan,
hol egy cseppben én is elidőztem,
visszatükröződtem az őszi égen
s láttam a hófehéren hulló télben
valakinek ma égkék emléke lettem.

új cím: A jövő múzeumában

Ametist2016. október 8. 08:24

Mintha tündér volnál

csak úgy, könnyedén,
lépj át a bánat tengerén,
varázsolj szivárványt,
kék eget, csókolja
arcod, tenyered a fény,
szárnyaljon veled a remény,
mintha tündér volnál,
csak úgy, könnyedén...

Új cím: Látomás

gosivali2016. október 6. 21:03

Ha nyolcat üt az óra
(remény – közhelyekkel)

esténként
ha megrezzen a csöndben
az ismerős hűvös messzi hang
jelt írnak a csillagok az égre
élces hangon kondul a harang
táncra kél a fény az ablakon
a régi szép dalunkat dúdolom
elképzelem érkezésedet
és várlak
legalább egy búcsúcsókra
esténként

ha nyolcat üt az óra

Új cím: Mintha tündér volnál

Rozella2016. október 6. 20:15

Vörös haj

/vers csak férfiaknak/

nyáron lángoló dögös
szélkócolta fürtök
lobognak mint üstökös
ősszel bronzos csillogás
olyan óbor-hatás
mikor a lelkedre térdel
és télen jégvirággal dérrel
hópaplanra omló
forró lángoló porhó
elolvad a szádban
égő pont és pont jó
hogy tüzesen ott van
minden éjjel
vörösen izzón
a közeledben

új cím: Ha nyolcat üt az óra

(javaslom, hogy maradjunk az eredeti feladatnál, vagyis adott CÍM és nem téma, mert az egy másik topic...  :)

Mesiko-szan2016. október 6. 13:50

új téma: vörös haj

Mesiko-szan2016. október 6. 13:43

Köszönöm, Vali, a visszajelzést
Akkor:
Hegedűs Emese:

Dédanyó öröksége

Délután van, mégis alszom,
Jön álmomban a vénasszony,
Fejkendővel és köténnyel,
Kendő alatt nagy törvénnyel,
"Legyél szorgos, alázatos,
Sorsod ellen ne lázadozz!"
Egyszerűben is van öröm,
Felébredek s fejem töröm.

Tanultam, és diplomám van,
Magamra mégse találtam,
Itt állok nagy törvényekkel,
Mikre már azt mondom nem kell,
Ezért itthon mosogatok,
Mondhatnám, hogy boldog vagyok?
Mosogatok, nem örömmel,
De mert teszem, így körömmel.
Ő azóta túlvilágról
Néz , s most "büszke" boldogságtól.
Ismeretem biz' nem hagyja,
Így néz engem bólogatva,
Nézi, ahogy most az élet
Számomra ily nehézzé lett,
Ő is élt meg sok száz csapást,
Kényszerházasságot, halált,
Dédanyó, mit most kívánok,
Adjon az ég boldogságot!

gosivali2016. október 5. 19:10

Feladat: Az alma meg a fája  :)

gosivali2016. október 5. 19:09

Képeslap a Holdról
Nem éppen képeslap, de holdas-földes vágyódó  :) - nem új vers, nem baj?

Látni a holdat
(*Élni először)

„Látni a földet, látni, csak egyszer,”
mielőtt végül majd betakar,
mint langymeleg hajnalon,
párás ajakkal,
szerelmes csókkal a hitves akar.

Látni a hajnalt, inni, csak egyszer
szomjasan,
hosszan a fénysugarat,
mint reggel a friss tejre
vágyik a gyermek,
kit anyja ölében a fény betakart.

Látni a csillagok éj-ragyogását,
Hold búcsúját,
ha majd az ég-sátor
rám borul végül,
nagy éjjeli csönddel, de
„élni először itt e világon!”

(idézett sorok: Kosztolányi Dezső: Harsány kiáltás tavaszi reggel)

gosivali2016. október 5. 18:59

Még egy kicsit visszapillantanék Emeséhez: Köszönöm a reagálást, és hoztam egy régit a megbocsátásról:
@Mesiko-szan:

Gősi Vali
Vihar után

A megbocsátás olyan, mint a tenger
vihar után, ha elcsitul a szél,
elsimul a víz a végtelennel,
de halk morajjal vajúdik még az ég.

Vén terhed – a harag – görcsbe rándul,
kékre fagyott szavad gémberedve
dermedt, szelíd szájadba bezárul,
és némán áldást kérsz a vétkesekre.

2013-04-02

Rozella2016. október 4. 22:29

Valami száll

valami száll
felhő magasokba
röptetett fél pillanat
vagy egy egész
élet is lehet
tán csak egy buta kis dal
száll a szélben
semmi komoly
egy lebegő léghajó
rajta könnyes mosoly
alatta fénylő víztükör
s a vízen felhő képében
szerelem száll tündököl

Képeslap a Holdról

Mesiko-szan2016. október 4. 17:18

Új téma: könnyes mosoly

Mesiko-szan2016. október 4. 17:18

"Miképpen mi is megbocsájtunk"

Mondd meg, mi nyomja a szíved,
Nekem is van bűnöm, hiszed?
Ám az Úr,ki minket áldhat,
Tudja a szót: bűnbocsánat.
Ám ez az út rögös, nehéz,
Néha vezeklés is kevés.
Tanúsíts igaz bánatot,
Elnyered a bocsánatot,
S mások, mit meg nem tagadnak,
Bocsáss meg hát....önmagadnak!

(Köszönöm, hogy szólsz, és elnézést, kedves Rozella. Vali: nagyon szép vers! )

gosivali2016. október 4. 15:29

Ébrenlét vagy álom

(Mint egy varázslat...
Anyámhoz – visszatérő rímelő 2.)

Nefelejcskék álomban láttalak
a régi kertben, almafák alatt.
Arcodon égszínű angyal-mosoly,
a felhőkből éteri dal fakadt.

Néztelek tágra nyílt gyermekszemmel,
vártam, hogy indulsz, felém igyekszel,
elhozod újra a nyár melegét,
s a halódó fényt életre kelted.

Gyönyörű voltál, mint egy varázslat;
a belém szorult maroknyi bánat
egyszerre csak könnyedén felszakadt,
s eltűnt veled, míg néztem a fákat.

Új: Bocsánatot nyerni és megbocsátani

Rozella2016. október 2. 19:18

@Mesiko-szan:

Kedves tőled hogy megírtad az utolsó soromat, nagyon tetszett!!  :) én "pótlólag írtam meg a "kitépett föld" címre, a versemet, viszont az én új feladatom az "ébrenlét vagy álom" volt... / lásd az előzményeket... is/  :)

Mesiko-szan2016. október 2. 13:43

Dobogna újra, újra

Benned van e kis motor,
Néha hallod hogy dobol,
Mikor ott a kebledbe
Kihívással száll szembe,
Most a helyzet, nézd ily lett,
Hogy mindenki megijedt,
De ő a dolgát tudja:
Dobogna újra, újra....

új: Egy vicc

Rozella2016. október 1. 23:52

Kitépett föld

Hiányzik nagyon az egészből..,
mintha a szívben csak a pitvar volna
és nem lenne benne kamra,
az a kitépett föld ha mégis itt volna,
egy egész szív dobogna újra..
dobogna újra.. újra..

Rozella2016. október 1. 23:46

Hulló falevelek

Lehangoló, ha lehull a falevél,
áttetsző erezete egyre vékonyul,
még őrzi egy kicsit őszi színét
aztán csak fakul, sírva útnak indul,
s a szél elkíséri, egészen a télbe,
míg hó hull a földre hullt falevélre.

új : ébrenlét vagy álom

Merlot2016. október 1. 23:27

Utóirat egy régi levélben

PS I love You, dalolta a Beatles,
de okos ember olyat sosem tesz,
hogy a legfontosabb mondanivaló
csak utóirat egy levélben,
akármilyen dinka is az ember
a lángoló szerelem hevében,
vallomásom a megszólítás után,
(talán nem cselekedem oly sután)
ha már az elején előjövök a farbával,
járjak is szőkével, vörössel vagy barnával.

Hulló falevelek

Rozella2016. október 1. 22:16

Halkan jár a macska

Puha kis tappancs, rózsás-fekete párna,
smaragdzöld szemek, ilyet ritkán láttál,
szép selymes a szőre, tigriscsíkos bunda
gondosan tisztítva, de ha óvatlan felé nyúltál..,
karma máris benned, bár ő csak egy csacska,
és védtelen, halkan járó kicsi macska...

új: Utóirat egy régi levélben