Staféta - Írj verset a megadott témában, néhány versszakban!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Gaffer2020. augusztus 8. 09:26

Legelőre

Dús legelőre lelt a nyájam
le is esett attól az állam,
mert hiszen én még otthon voltam,
előző este úgy berúgtam.

Fogtam magam hát nagysietve,
elindultam nyájam követve,
falu szélén mégis megálltam,
kurta kocsmám sorát kivártam.

Este, mikor kijózanodtam,
nyájam már bent volt rég az ólban.
Ebből a tanulság a fontos,
nem én vagyok a főkolompos.

Ragály

goalking2020. augusztus 7. 15:34

Felhők felett

Felhők felett ezer méterrel,
Küzdök a józan kétellyel,
Felhők felett lengetem a lábam.
Vajon tudjátok,ide milyen rímet találtam?

Kilométerekkel a felhők felett vagyok,
A viharnak dobszólójába belehallgatok,
Az égbolt tetején ragadok,
Lucifer és a martalócok,
Mellettem Monopoly-t játszanak,
A felhőn fekszem,meg nem láthatnak.
Nem akarok beszállni,örülök,hogy csak álom volt ez,
Én az álmok felfedezője vagyok,nem úgy,mint Cortez.

Új: Legelőre

Gaffer2020. augusztus 6. 17:27

Haditengerészet

Pár órája a parton állok
és nagy anyahajóra várok,
mi elvisz engem egy szigetre,
nehéz szívem is átcipelve.

De nem jön, marad az enyészet,
átvert a haditengerészet,
helyettem inkább borért mentek
Malagára, engem feledtek.

Felhők felett

goalking2020. augusztus 4. 16:18

@Judit94: köszönöm

Judit942020. augusztus 4. 07:56

@goalking: Magyon tetszett ez a kedves kis alkotásod. Gratulálok

goalking2020. augusztus 1. 01:29

Messze van még innen a láthatár,
A boldogság hegyeire felmászhatnál,

Messze van még innen a láthatár,
A felhõorvos épp napocskát operál.

Messze van még innen a láthatár,
Hogy ez a vers befejődzön,arra már várhattál.

Új: haditengerészet

Gaffer2020. július 30. 19:32

Fagyöngy

Örök szerelmünk megmarad
hisz visszaadtad csókomat
fagyöngy alatt emlékszel?
Lelked lelkemben olvadoz,
véred már engem felfokoz
szívből szeretni téged.

Oly egyszerűen mondom el,
hogy ennél egyszerűbb se kell,
mit érzek én miattad.
Nálam nincs boldogabb legény,
fagyöngyünk most is őrzöm én,
mert csókom visszaadtad.

Új téma: Láthatár

Fenyhozo2020. július 26. 15:38

Kéményseprők himnusza:

Fekete ruhánk szerencse,
ez él mindig a fejedbe,
kéményedet kipucoljuk,
eltömítéstől megóvjuk!

Fontos a munkánk, vigyázz ránk,
életeket megmentünk ám,
nincs szénmonoxid mérgezés,
segítünk, nem csak feltevés!

fagyöngy

goalking2020. július 22. 19:18

Vénkisasszony

Vénkisasszony,boszorkány,
Miért ül itt ilyen szomorkán?
Jaj fiam ne is kérdezd,
Kilopták a semprűmből a nyelet,

Így nem fogok eljutni
Oda ahol tanácskoznak a boszik,
Pattanjon be mellém,öreganyó,
Igaz,hogy ez egy öreg autó,

De kettőnket alatt még csak-csak nem szakad be,
Hová lesz a fuvar mondja,kedves öreg néne,
Fiam,vigyél el a seprűnyél utcába,a 13-as számú ház elé,
Sikeresen odaért az öregasszony,elindut befelé.

Ám,a kapu előtt összeesett és meghalt szegényke,
Eddig tartott ez a szegény versike,én írtam,nem az öreg néne.

Új: Kéményseprők himnusza

Fenyhozo2020. július 22. 15:08

Őserő:

Ösztönödben őserő,
lehetsz akár megmentő,
hős szerelmes, álmodó,
gondolatod átadó!

Szülőként is benned él,
gyermeked a mindenség,
vigyázol rá, míg veled,
álmodja az életet...

vénkisasszony

Gaffer2020. július 18. 11:38

Tehetetlen

Nem áll a szám a szóra már azóta,
mióta más becéz szerelmem, s nem én.
nem tud kezem sem már úgy simogatni,
ahogy téged öleltelek könnyedén.

Csak állok itt csalódva, tehetetlen,
megint újra számolva a perceket,
melyeket együtt égtünk szerelemben,
s őriztük egymást mint féltett kincseket.

Csak állok itt és nem találom helyem,
lelkem remeg, lábaim rogyadoznak,
mióta nem fogod reszkető kezem.

Elmúlik majd, napjaim egyre fogynak
és arcodra majd alig emlékezem,
de addig csókjaid még fájni fognak.

Új téma: Őserő

Judit942020. július 17. 22:27

Kalászok között

Kalászok között suhog a szél
Felhőktől nyüzsgő égbolt
Kéken fest
A természet harmóniája
Nagyon szép
Itt gyönyörű fotó készülhet

Aratás ideje megértek a kalászok
A sok eső trágya napsütés
Jó termést hozott
Telis-tele búzamaggal
Súlya alatt meghajolva
Nem kérkedik csak alázattal
Belőle sok embert jóllakathat majd

A gazda aki vetett és olyan nagyon várta
Íme elérkezett mert a munkája nem volt hiába
Kalászol közt sétálgat és gyönyörködik benne
Hisz azt aratja amit vet minden ember

Ha te még nem is tartasz az aratásnál
És reményed is fogytán
Jusson eszedbe ez a kép
"A kalászok közt suhogó szél"
Mert minden kikel előbb-utóbb
Hogy jó vagy rossz
Azt te tudod
Mert azt fogod aratni amit vetettél

Új szó: tehetelen

Judit942020. július 17. 22:20

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

GKinga2020. július 13. 12:40

jó, látom, ez nem jött be, akkor adok új verscímet:
kalászok között

GKinga2020. július 7. 13:53

új:
fogalmam sincs

(de tényleg nem  :) ez viszont egy téma is lehet akár)

GKinga2020. július 7. 13:52

Malacka és Micimackó bukfencezni tanulnak

Gyere ide Malacka,
Bújjunk el a harasztba`!
- Hívja őt Micimackó,
- Legyünk mi erdőlakó!

Malacka most mást csinál,
A földben mélyen turkál,
S azt kiabálja közben:
- Van itt dió, vagy ötven!

- Mindig csak a hasadra
Gondolsz, te kis mihaszna!
Gyere, mutatok neked
Valami érdekeset!

- Így tudok bukfencezni;
Idenézz, tetszik, mi?!
Lebucskázik a dombon,
Van ám jó nagy vigalom!

- Te szamár, azt nem úgy kell,
Majd én mutatom, figyelj!
És fölugrik Malacka,
Fejjel bele a harasztba.

Hasát fogja Micimackó,
- Nem úgy kell azt, te kis tacskó!
Megmutatom, idenézz:
Felkészülni, vigyázz, kész!

Vigyázott is Malacka,
Mert Micimackó arra
Gurult mint egy görögdinnye,
És sivított: ó, jaj, ne!

Egy nagy fáig meg se állott,
Annak nekiment; majd felállt ott.
- Hű, ez meleg helyzet volt!
De Malacka közbeszólt:

Te maci, csak gurultál!
Bukfencezni nem tudtál!
Én jóval könnyebb vagyok,
Nézd, újra nekiszaladok!

Malacka nekilódult,
A vér fejébe tódult,
Lába egy bokorba akadt,
Mikor a lejtőn szaladt.

Most csak lógott lefele,
- Gyere ide, Mici, te!
Segíts leszállni innen.
S Micimackó ott terem.

Felállítja Malacot.
S néki egy diót adott:
- Te csak eszegesd, barátom,
Míg én újra megpróbálom!

Hátrafelé is tudok,
Most majd szaltózni fogok!
Azzal magát elrúgta,
S hátán landolt a buta!

- Au, ez bizony fájt nekem!
Micimacink biz` megszeppen.
- Jól van maci, ne tovább
Megsimítja buksiját.

Róbert gida épp arra járt,
Messziről feléjük kiált:
- Hahó Malac, Micimackó!
Ti vagytok az erdőlakó?

Hoztam mézet, finomat.
Aki rossz volt, nem kaphat!
Erre felugrik mindkettő:
- Jók voltunk, nem tekergő!

Róbert gidát jó szorosan
Átöleli mackó gyorsan.
- Add már azt az üveg mézet!
- Nesze, itt van. De nem mind tied!

Hamar elfogy fél üveg méz.
- Egyszerre most ennyi elég!
Szól Róbert gida bölcsen.
- S most meséljétek el nékem,

Lurkók, ti itt mit csináltok?
Malacka szól: majd meglátod,
Bukfencezni tanulunk!
Csak hogy éppen, nem tudunk...

Róbert gida mosolyog.
- Hát akkor, megtanultok!
Megtanítom én nektek,
Gyertek velem, gyerekek!

Róbert gida nekilát.
És átfordul. - Így kell hát!
Na most hátra. Hű de jó!
Ez bizony nektek való!

Malac, s Maci bukfenceznek,
Most már sokkal ügyesebbek!
Sokszor elgyakorolják.
- Hajrá fiúk, így tovább!

Biztatja őket gida.
S mivel jön a vacsora,
Lassan hazaindulnak.
Közben vígan dalolnak.

alberth2020. július 5. 18:41

Villámok cikáznak,
az égen cicáznak,
elektromos töltés
iszonyú kisülés!

Belecsap a fába,
s én alatta állva,
feltöltődöm vele,
nő kezem ereje.

Új: Malacka

goalking2020. június 21. 01:15

Fülbemászó

Fülbemászó eme dallam,
De inkább hallgatom halkan,
Nehogy felkeltsem a szomszédokat,
Ki ellenőrzi majd a lélek-dokkokat,
És a szerelemdobozokat?

Dobozokba csomagolva:
Fagyott mosolyom darabokba`
Remélem fülbemászó lesz ez a szöveg,
Úgyis,hogy ez ad majd lelkednek tüzet,
Eme vers nem más,mint egy üzenőfüzet
A következő generáció számára:
Hogy milyen drága volt egy gázszámla.

Új: Villámok

Fenyhozo2020. június 20. 21:27

Örökzöld dal:

Mindenki azt dúdolja,
dallamát el nem unja,
szövege is igen jó,
érzelmekre jól ható,
évtizedek elszállnak,
dalként csakis rád várnak,
örökzöldként üzenve,
másznak be a füledbe...

fülbemászó

alberth2020. június 14. 20:12

Elpárolog

Elpárolog a pára,
száraz marad
a lég mára.

Nem gond az hogy
elpárolog,
természetes ez a dolog!

Elpárolog az emléked,
múltba vissza
én nem nézek.

Azért marad némi pára,
szemem elrejtett
sarkába.

Örökzöld dal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom