Szerintetek mitől jó (szép) egy vers?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kandabula2016. november 6. 19:55

Nem olyan nagy dolog. Olvasod és tetszik. Úgy érzed, el kéne szavalnod. Talán még kívülről is megtanulod. Társaságban idézed.

Marie_Marel2016. november 5. 22:50

@berenyi.klara: Ez szép is, jó is. A költő tehetsége miatt a kettő itt egybeesik.  :-)

berenyi.klara2016. november 5. 22:19

"alszik a pergő búzaszemekben a nyár" (Radnóti Miklós) - hát ettől

Perzsi.2016. november 5. 19:22

@Sida: A magam kis egyszerű módján épp ezt írtam le, mint ami a te véleményed. A kettő bár külön véleménynek tűnhet, mégis egy és ugyanaz. A nekem szó mindent elmagyaráz.

Sida2016. november 5. 16:12

Egy Petőfi vers megmagyaráz mindent:
"Szép vagy Alföld, legalább nekem szép" Ebben a sorban a legtöbbet a NEKEM szó adja. Szép, amit az egyén szépnek tart.
Ez mindenre, és így a versekre is igaz. A szép mindenkinek mást jelenthet.
Szerintem a SZÉP nem abszolút fogalom, hanem az egyén értékelésétől függ.
Más a szép vers egy szakembernek, mint mondjuk nekem. Meghallgatom a magyarázatot, és esetleg értem is, de ami hozzám közelebb áll (érzelmileg, vagy értelmileg?) azt látom szépnek.
A "jó vers" könnyebben megfogható, bizonyos kritériumok alapján, de a szabályok betartásán túl kell még valami plusz, hogy a vers szép is legyen.
Valahogy ilyenfélén képzelem ezt.

szederfalu2016. november 5. 14:07

@Perzsi.: a felvetésedre nem tudnék érdemben úgy válaszolni, hogy aztán ne kelljen kitörölnöm magam a saját hsz.-emet  :)))

Perzsi.2016. november 5. 12:52

Egy vers akkor szép valójában, ha azt az író/költő szavalja el, annak, akinek a verset írta. Legyen az bármilyen témájú. Lehet tele közhelyekkel, stb, de a hangulatot, érzést, amit a vers írásakor érzett, csak a "tulajdonosa" tudja igazán, így ő az aki talán át is tudja azt adni a szavalásával a célközönségnek.

Rozella2016. november 5. 08:03

@marcelus:  :)

Kandabula2016. november 5. 00:05

@marcelus: mit hablatyolsz itt össze?

marcelus2016. november 4. 21:08

- Petőfi ezen versének részletét nem lehet szó szerint ide idézni...
Petőfi poet fórum szabálysértő...
Jó ez így...
vagy izgalmas...
nem unalmas...

marcelus2016. november 4. 20:56

@Marie_Marel: Petúfi nevű amit ír igen jó

"Foglalod a kurv (a) nyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek."

Petőfi Sándor

Kandabula2016. november 3. 22:29

@Marie_Marel: miket ír ez a Petőfi nevű...

Kandabula2016. november 3. 22:27

@Havierez: csak semmi szarkazmus. Engem lenyűgözött az ötlet, miszerint írtál egy verset (hozzászólásodban a második tétel), majd nekiláttál, hogy azt "lebutítsd". Gondolom, hogy nem fordítva volt, hogy írtál valamit, aztán azt jól feljavítottad. Bár, a csuda tudja, zavarba jöttem. Igazából zavar egy kicsit, hogy Te, a lírai költő ilyesmit is megengedsz magadnak, idézlek: " +van benne kraft". Ekkor egy kicsit csalódtam, de biztosíthatlak, hogy nem nagyon. Az " :D"-t nem értem, de ez régi hibám.

Törölt tag2016. november 3. 21:38

Törölt hozzászólás.

Kandabula2016. november 3. 21:12

@Havierez: szerintem is szenzációsak, akár fel is cserélhetnéd a sorrendet! Nem tudsz Te igazán lebutítani...

Marie_Marel2016. november 3. 20:29

"Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd."

Petőfi Sándor

Törölt tag2016. november 3. 18:09

Törölt hozzászólás.

tigris2502016. november 3. 14:42

Szerintem a jó vers és a szép vers fogalma nem ugyanaz.
A jó vers megérinti az ember lelkét, és úgy érzi, akár ő is írhatta volna. A szerző nem feltétlenül önmagáról ír, hanem olyan érzéseket, gondolatokat közvetít, melyek általános érvényűek.
A jó vers életszagú, ezért nem mindig szép..sőt...
Szép vers akkor keletkezik, ha a szerző épp jókedvében van, pozitívan fogja fel a történéseket.Szereti az őszt, mint évszakot, és ezt gyönyörűen le is írja./ lásd Petőfi / Esetleg.
Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki vidám verset írjon, miközben pocsék hangulatban van.
A jó vers nem feltétlenül követi a verstan szabályait...sőt..
Egyébként pedig fogalmam sincs mitől jó, vagy szép egy vers.Én csak írogatok...

Rozella2016. november 3. 13:00

Hoztam egy ismert, konkrét példát, mert szerintem pl. attól is lehet jó és szép egy vers, hogy úgy személyes, egyedi és megismételhetetlen, hogy közben általános érvényű és még hosszú idő után is "megszólít".., a formai jegyei, szóhasználata meg önmagukért beszélnek.

Ady Endre: Az Értől az Oceánig

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.

... és itt egy lehetséges elemzése, értelmezése (amit a neten találtam..) s azt hiszem, elfogadható:

„Vér és arany verseskötetben jelent meg 1907-ben.
Ars poetica.
A kicsi, elmaradott magyar faluból indult költő, akinek lelkét visszahúzza hazája elmaradottsága nem nyugszik addig, amíg meg nem ismeri nevét a nagyvilág.

Címértelmezés:

A címben két szó szerepel nagy kezdőbetűvel, vagyis két szimbólumot is tartalmaz: Ér és az Oceán. Mindkét szimbólum a vizek világához tartozó kép, az ókori költészetből származó irodalmi kép (= toposz). A víz, mint ősi kép mindig is az emberi életet, az emberi sorsot jelképezte. Az emberi életnek és a víznek is van kezdete (születés, forrás), van növekedő és befejező szakasza.
Az Ér önmagában is több jelentést hordoz. Jelentheti a forrásból eredő patakot; jelentheti az emberi vér hordozóját, a csatornát, ahol a vérünk fut; jelentheti ebben az esetben egyúttal Ady szülőfaluját, Érmindszentet is.
Az óceán Ady értelmezésében a nyugtalanságot, az elvágyódást jelenti, illetve a költői munkásság kiteljesedését.
Az Értől az Oceánig kifejezés tehát egy teljes folyamat irodalmi képe: a kezdetektől a beteljesülésig jelentéssel.

Az 1. versszakban képet kapunk arról, milyen volt Ady szülőfaluja, milyen volt a kezdet (álmos, furcsa, pocsolyás). Az E/3. személyű igealakok távolságtartást jeleznek. A költő nem akar azonosulni a pocsolyás vízzel, amelyik nem engedi kitörni a tehetségeket.
A patak azonban feltartóztathatatlanul halad előre. A felsorolásban szereplő folyók(Kraszna, Szamos, Tisza, Duna) egyre táguló horizontot jelenítenek meg. A kis patak egyre nagyobb és erősebb lesz, egyre nagyobb folyóvá dagad.

A 2. versszakban váratlanul E/1. személybe vált át a költő (rám dől, fogja vérem, elérem) - ő maga a folyóvíz, amely akadályokon keresztül törve jut el az óceánig. Ez a versszak valójában rejtett dialógus, egy dacosan vitatkozó párbeszéd egyik fele. A költő képzeletbeli párbeszédet, vitát folytat azokkal, akik vissza akarják tartani, akik akadályokat, gátakat állítanak elé.
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

A 3. versszakban a költő egyre növekvő makacssággal igyekszik elérni a célját. Ezt fejezi ki az anaforaként ismétel akarom szó. Az első és utolsó versszakban megismételt célkitűzés mintegy keretbe foglalja a verset: el lehet, el tud jutni egy kis magyar faluból a világhírhez. „
(forás: www.poetapalanta.eoldal.hu)

designo2016. november 3. 08:27

A jó vers megmarkol és jól megráz, vagy éppen megdöbbent, gondolatot ébreszt, megríkat/nevettet, földbe döngöl vagy felemel...mindegy, csak hozzám, rólam, nekem is szóljon.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom