Szerintetek mitől jó (szép) egy vers?

Kandabula2016. július 24. 21:48

Nincs a versírás kissé elmisztifikálva? A festést szabadabbnak, befogadóbbnak érzem.

Marie_Marel2016. július 24. 21:24

Jó. Nekifutok még egyszer.
Erről mii a véleményetek?

"BZ 2009. november 2. 23:11
Hey, fiatalok, hogy akartok újítani, ha a régivel sem vagytok tisztában? Én anno elkezdtem úgy, mikor még fogalmam sem volt az egészről (most sem sok van, de egy kicsivel több), hogy írogattam magamnak gondolatokat négysorokba, 8 szótagokkal, páros rímeléssel. Aztán kicsit, kicsit mindig változtatni próbáltam, fejlődni, előrébb lépni, de még mindig ku*rvára az elején vagyok mindannak, ami ennek a versírásnak, költészetnek az egésze lenne. 2 év után meg mertem próbálni egy szabad szerkesztésű vers megírását, de egyből úgy éreztem, még nem vagyok benne otthon és még nem nőttem fel a feladathoz. Persze, valamikor írok olyat, de a krtikáim magammal szemben mindig ott vannak. Egyébként meg éppen az a lényeg, hogy nem korlátozzák az írót a verssel kapcsolatos fogalmak, szabályok, hanem kiszélesítik a látásmódját, a saját maga palettáját bővítik. Aki úgy érzi, hogy ezek korlátoznak az nagyon nagyot téved vagy nagyon rosszul lát valamit. Van egy olyan klisé, hogy minél többet tanulsz, annál jobban rájösz, hogy milyen keveset is tudsz. Ilyen ez a versírás és ilyen ez a költészet. Nincsenek itt korlátok, bármeddig elmehetsz, ha az utad során felszeded azokat a megszerezhető tapasztalatokat, azt a tudást, ami fontos fokai ennek a véget nem érő létrának. De a létra mellett nem lehet felmászni. Alulról kell kezdeni...-szerintem.''

Törölt tag2016. július 24. 18:30

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2016. július 24. 18:20

De. Mindegy...
Jól kiértékeltük Zolka véleményét.  :-)

Törölt tag2016. július 24. 16:59

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2016. július 24. 16:57

Hogy a közhelyek hogyan kerültek szóba, azt nem tudom, de eredetileg Budai Zolka szavait szerettem volna a figyelmetekbe ajánlani. A másik topicban felvetett példakép téma miatt,

Törölt tag2016. július 24. 07:58

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2016. július 24. 07:53

@Manocska_: Valószínűleg félre értelmezted, hiszen hosszasan sorolhattam volna még. Ha ismered a verseimet akkor tudod, hogy ezek nálam mindig központi témák. Hogy csak a legutóbbiból idézzek:
"Lazul a tisztesség, lötyög a becsület,
Egyesek úgy vélik, nincs is semmiféle gép,
és akad itt még jócskán egyéb tünet."
Vagyis, sok minden nélkül megvagyunk a bőrünkben, csak az kérdés, hogy hova jutunk, ha feladunk mindent amitől emberek lettünk. És akkor eljutottunk ennek a topiknak a témájáig. A jó versnek van célja, van üzenete, és célközönsége, akit el akar érni. A jó vers nem öncélú önmutogatás (szerintem).

Törölt tag2016. július 24. 07:18

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2016. július 24. 01:06

@Manocska_: Fogalmam sincs, hogy mit akarsz ebből kihozni, kedves Mária.
Az "és" kötőszócskát a magyar nyelvben, mind elválasztó, mind pedig kapcsolatos módon használjuk.
- Elválasztóként értelmezve: és, illetve, vagy, vagy-vagy, avagy, stb.
- Kapcsolatosként értelmezve: és, is, meg, még,aztán, szintén, stb.

Törölt tag2016. július 23. 23:00

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2016. július 23. 22:15

@Manocska_: Az én olvasatomban nem emlékszem,hogy egymás feltételeinek szabtam volna bármelyik elemet is, sőt...

Törölt tag2016. július 23. 21:26

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2016. július 23. 21:14

@Manocska_: A kérdés eredetileg egy olyan topikban hangzott el, ahol kérték a tanácsot. Vagyis a kézfogás, mint kérés jelent meg. A tanácsok természete pedig olyan, hogy a 99%-uk nem személyre, hanem helyzetre szabott.
Ott az is elhangzott, hogy:"de nem mindenki igényli a példaképet".
Valóban nem, és életcélt sem, sőt önismeretet sem, de ettől még akad olyan akiknek mindez érték, és igénye van rá.
Az pedig, hogy nem vagyunk egyformák, az nem vitatéma, hanem eredendő, tőlünk független evidencia.  :)

Törölt tag2016. július 23. 21:02

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2016. július 23. 20:35

@Manocska_: Pedig az ember születése is teli van közhelyekkel. Sokan tévesen értelmezik a közhely fogalmát.
----
"A közhely vagy klisé egy olyan gondolat leírására használt kifejezés, amelyet olyan gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti hatása és értelme elvész."
---
A szerelem is egy klisé, hiszen nem találunk helyette újat, mégsem állíthatjuk, hogy maga a "szeretlek" szó közhely. Az pedig, hogy: " Hey, fiatalok, hogy akartok újítani, ha a régivel sem vagytok tisztában?", szintén nem közhely, hiszen ma is ugyan azt jelenti, mint ezelőtt ezer évvel. Lehet állítani, hogy a tudás felesleges a tehetség mellé, és lehet azt állítani, hogy ideje-múlt közhely, de ettől még nem válik igazzá az állítás, sem közhelyessé.
-
A probléma gyökere épp abban rejlik, hogy maga a "közhely" szó vállt közhelyessé azáltal, hogy mindenre ráhúzzuk ami nem az ízlésünk szerint való, és ezzel maga a fogalom értelme is félresiklott. Jobb híján olyan mint a Jolli Joker, ami bármi helyett érvként használható, de valós tartalma már üres.

Törölt tag2016. július 23. 19:20

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2016. július 23. 18:52

@napelem: olvasd el nyitásként az ezt megelőző hsz-em.  :-)

domezsuzsa2013. szeptember 4. 22:02

A benne megfogalmazott tartalom szép, érzékletes, különleges kifejtésétől, kifejezésétől. Attól, hogy a költemény - ha akarom, ha nem - hat rám. Néha beleborzongok, annyira. Máskor elszomorodom - annyira. Fontos számomra, hogy a vers jó is és szép is legyen egyszerre.

Marie_Marel2013. szeptember 1. 16:06

Még mindig ez a vélemény a csúcs számomra a témában

BZ 2009. november 2. 23:11

Hey, fiatalok, hogy akartok újítani, ha a régivel sem vagytok tisztában? Én anno elkezdtem úgy, mikor még fogalmam sem volt az egészről (most sem sok van, de egy kicsivel több), hogy írogattam magamnak gondolatokat négysorokba, 8 szótagokkal, páros rímeléssel. Aztán kicsit, kicsit mindig változtatni próbáltam, fejlődni, előrébb lépni, de még mindig ku*rvára az elején vagyok mindannak, ami ennek a versírásnak, költészetnek az egésze lenne. 2 év után meg mertem próbálni egy szabad szerkesztésű vers megírását, de egyből úgy éreztem, még nem vagyok benne otthon és még nem nőttem fel a feladathoz. Persze, valamikor írok olyat, de a krtikáim magammal szemben mindig ott vannak. Egyébként meg éppen az a lényeg, hogy nem korlátozzák az írót a verssel kapcsolatos fogalmak, szabályok, hanem kiszélesítik a látásmódját, a saját maga palettáját bővítik. Aki úgy érzi, hogy ezek korlátoznak az nagyon nagyot téved vagy nagyon rosszul lát valamit. Van egy olyan klisé, hogy minél többet tanulsz, annál jobban rájösz, hogy milyen keveset is tudsz. Ilyen ez a versírás és ilyen ez a költészet. Nincsenek itt korlátok, bármeddig elmehetsz, ha az utad során felszeded azokat a megszerezhető tapasztalatokat, azt a tudást, ami fontos fokai ennek a véget nem érő létrának. De a létra mellett nem lehet felmászni. Alulról kell kezdeni...-szerintem.''