szonettverseny

Rdi2026. június 9. 13:14

Alexandriai Hüpatía

A polcokon haldokolnak a könyvek,
s te hangtalan tologatod a létrát,
üveggyöngy-játéka vagy a csöndnek,
mintha még nem is tudnád, mi vár most rád:

választ keresel könyvlapról könyvlapra,
s bár erődből már mindegyikre nem jut,
te csak lapozol tovább, napról napra,
s míg teszed mit kell, életed tova fut.

Közben a könyvtárban érnek az esték,
lelkedben sorjáznak tudós sorok,
kint, mint tűzbe hulló káposztalepkék
égnek a könyvlapok, léted és korod -

és tudd étvágya van a csőcseléknek,
könyvtáradba holnap eljönnek érted.

HMMarta2026. június 8. 06:55

Halászné Magyar Márta
Könyvek között

Körülvesznek érdekes, szép könyvek,
bár időnként szemeim űznek tréfát,
mégis sokszor örülök a csöndnek,
könyvespolchoz odaviszem a létrát.

Tekintetemet vetem a lapra,
mikor lehet, mikor időm erre jut,
olvasnivaló van minden napra,
rengeteg információ elém fut.

Olvasással telnek sokszor az esték,
értelmet nyernek a nyomtatott sorok,
levegőben libbennek betűlepkék,
megelevenednek rég letűnt korok.

Olvasókedvemet le nem törték,
nálam könyvekkel teli a körkép.
2026.06.08.

Taktoma2026. június 8. 02:17

Jócskán lemaradtam, úgyhogy a május 22-i feladványra csak ma készültem el a versemmel, íme:

Életdráma

El kell fogadnunk, hogy testünk változik,
Bármit is teszünk, nem csak tőlünk függ.
Palástolhatjuk egy bizonyos korig,
Aztán már nem segít semmilyen trükk.

Érzéseink heve álnokul fűt,
De sejtjük, nem nyerhetjük meg a játszmát,
Ha szerencsénk van, a józan ész lehűt,
S komédiaként éljük meg a drámát.

Amikor a függöny lemegy végül.
Ha élet-szerepünk sok szezont megért,
Volt elismerés, sikerszédület,

Mert buktatókkal, bakikkal kibékül
A partner és fél szavakból megért…
Mire mennék vajon én is nélküled?

negyvenkilenc2026. június 7. 20:41

Sziasztok! A könyvek helyét lassan átveszik a képernyők, de emlékeztetőül összeszedtem néhány rímet....

könyvek,
tréfát,
csöndnek,
létrát.

lapra,
jut,
napra,
fut.

esték,
sorok,
lepkék,
korok.

törték,
körkép.

negyvenkilenc(offtopic)2026. június 7. 20:36

@Gloren: Kedves Tünde! Valóban így van! Mennyi hívogató dallamon, erőszakos ritmuson, becsapós hangon át jut el az ember a csendig.
Gratulálok, remek szonett!

negyvenkilenc(offtopic)2026. június 7. 20:31

@Rdi: köszönöm!

Edeke(offtopic)2026. június 7. 07:09

@Gloren: lájk

Gloren2026. június 6. 21:20

Csend szonett

A világ épp egy bűvös, új dallam,
de elnyomja a torz, kegyetlen ritmus.
Sok szív csak küzd, de megmarad ott halkan,
hol eltemet sok fojtogató izmus.

Azt vágyom, hogy az igazságot halljam,
s a lelkem mélyén tisztán végre lássam,
bár elveszik a lényeg lent a zajban,
s nem tudom élni életem hálásan.

S míg az idő végleg elsuhan, illan,
a lárma végre lassan, csendben halkul,
s egy tiszta fény a sötét égen villan.

A zaklatott világ az végre lassul,
s érzem csendben, hogy szól az ősi zsoltár,
mit nem tanít meg sosem semmi szótár.

Rdi(offtopic)2026. június 6. 10:08

@negyvenkilenc: Ez igen!

Edeke(offtopic)2026. június 6. 08:42

@negyvenkilenc: vót mit😀

HMMarta(offtopic)2026. június 6. 08:16

@negyvenkilenc: Nagyon szépen köszönöm!

negyvenkilenc(offtopic)2026. június 6. 07:28

@Rozella: köszönöm szépen! 🌼

negyvenkilenc(offtopic)2026. június 6. 07:27

@Edeke: köszönöm, megtisztelő, hogy kiválasztottad!

negyvenkilenc(offtopic)2026. június 6. 07:25

@HMMarta: Kedves Márta!
"kotta és dalszöveg szívben a szótár"
Nagyon ötletes ez a zárósor!
Szívből gratulálok a táncos estéket idéző szonettedhez!

HMMarta(offtopic)2026. június 5. 12:39

@Rozella: Köszönöm szépen! Én is szívesen, örömmel olvasom itt mindannyiotok verseit.

Rozella(offtopic)2026. június 5. 11:37

@negyvenkilenc: Köszönetem! Gratulálok megérintő, szépséges szonettedhez. Egészen megfogott a "szerelemizmus" szóalkotás. Talán anno a szocializmus azért nem hatott ránk annyira, mert helyette ott volt az én korosztályomnak a "szerelemizmus"... :) Mártának is remek szonettjei születtek ismét, jó itt olvasgatni. Szép napot Mindenkinek!

HMMarta2026. június 5. 10:38

Halászné Magyar Márta
Kotta és tánc

Szól a számomra szépséges dallam,
lábaimban benne van a ritmus,
táncot jár az ereimben is, halkan,
dübörög bennem az ismerős taktus.

Jövőben is még milliószor halljam,
tánccipőket lábaimon lássam,
perdüljek könnyedén kellemes zajban,
tegyem ezt, lehetőségért hálásan.

Léptek libbenése egyszer elillan,
idővel a zene is egyre halkul,
a fényesség egyet végül villan,
heves pulzus is csitul, lelassul.

Ám most még szól a dal, akár zsoltár,
kotta és dalszöveg szívben a szótár.
2026.06.05.

Edeke2026. június 5. 08:04

https://m.facebook.com/groups/1668741837190819/permalink/2124079574990374/?

HMMarta(offtopic)2026. június 5. 07:12

@negyvenkilenc: Köszönöm szépen!
Gyönyörű a ma reggeli szonetted, jó volt olvasni.

negyvenkilenc2026. június 5. 06:07

Te voltál abban a zajban a dallam,
a felszín alól fellüktető ritmus,
mint méhek zsongása, apránként, halkan,
körbevett egészen a szerelemizmus,

Hozzád hajoltam, hogy tisztábban halljam,
szemedbe néztem, hogy közelről lássam,
fura pillanat, némaság a zajban,
emlékszem most is, örökre hálásan,

Mint friss zápor mi forró kőről illan,
édes dallam ami lassan elhalkul,
úgy vagy itt, már csak emléked villan,
a világ elszürkül, szívem meglassul.

Megidéznélek, de versem csak szó tár.
Te az élet voltál, zengő zsoltár,