Vendégszoba - 2010. április 6. 18-20-ig Nemes Zoltán Márió válaszol

Törölt tag2010. április 6. 18:56

Törölt hozzászólás.

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:56

Kedves Ági! Igen valóban nagyon összetett kérdésről van szó, és ebben az esetben tényleg csak szubjektív és nem okos-teoretikus választ adnék: számomra a vers olyan szövegképződmény, mely a személyes felszabadításom eszköze, olyan nyelvi forma, mely bizonyos értelemben tagadja, illetve ebben a tagadásban újrateremti a nyelv/valóság könvencionális dimenzióját. Plasztikus szabadság.

Törölt tag2010. április 6. 18:48

Törölt hozzászólás.

designo2010. április 6. 18:48

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:47

Kedves guee! Az én szövegeimben sok a különböző hiányos, illetve enigmatikus-elliptikus kép, olyan alakzatok melyek között nem mindig lehet logikai-racionális kapcsolatot teremteni. Az ehhez hasonló megoldásoknak az a vonzereje, hogy sokszor az író számára is meglepőek, hiszen a vers nem egy épület vagy egy számítógépes program, vagyis ilyen értelemben nem kiszámítható-kalkulálható, épp ebben rejlik a kimeríthetetlen gazdagsága. Ami az ön által említett verset ''komponálja'' az talán egyfajta érzelmi-indulati logika, ami nincs tekintettel a racionalitásra. A kéz segítséget kér, de rossz helyen próbálkozik, hiszen ahová elvetődött a fejre-a fejben, ott már nem lehet kezetfogni vele, nem lehet üdvözölni. De ne haragudjon, nem szeretem a verseimet konkrétan megmagyarázni, szerintem ilyenkor mindekinek a saját nyomkövető-detektív hajlamára kell hagyatkoznia.

guee2010. április 6. 18:37

Kedves Márió!

Olvastam öntől egy verset, amelyben írt arról, hogy egy öregasszony fejéből kinő egy kéz. Nem igazán értettem ezt a versét, pedig sokféleképpen próbáltam értelmezni. Elmondaná, hogy ezzel mit is akart közölni az olvasókkal?

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:37

Kedves CPE! Igen, természetesen értek elutasítások, az irodalomnak is megvannak az a szakmai oldala, mint bármi másnak, vagyis át kell haladni bizonyos szűrőkön (természetesen ezek a szűrők sokkal szubjektívebbek és elasztikusabbak mint máshol). Én arra buzdítanám a szerzőket, hogy először is próbálkozzanak meg az interneten, hiszen ez jó és kevéssé fájdalmas leckét adhat, abból hogy hogyan lehet külső szemmel-objektíven megítélni a saját és az idegen verseket-szövegeket. Ezután meg a különböző szerkesztőségeknél érdemes próbálkozni, rengeteg irodalmi folyóirat létezik, tehát elég sok ''út'' vezethet ''befelé''.

CPE2010. április 6. 18:31

Üdvözlöm!

Sok elutasítás érte, mielőtt sikerült nevesebb helyeken is publikálni? Mit tanácsol a kezdő verselőknek, hogyan próbálkozzanak, ha ők is nagyobb publicitásra vágynak?

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:30

Kedves designo!
Én nem kondítanám meg a vészharangot, ebben a kérdésben távol áll tőlem az apokaliptikus gondolkodás. Valószínűleg igaz, hogy az emberek (az én tapasztalatom alapján az idősebbek néha kevesebbet olvasnak mint egyes fiatalok) keveset olvasnak, de szerintem a kortárs vers olyan képződmény, melytől nem is kell elvárni a széles olvasóréteg elcsábítását. Arra gondolok, hogy annak is megvan a maga pozitív oldala, ha a vers nem úgy működik mint a bulvár vagy a tévésorozatok, vagyishogy nem irányul rá tömegigény, mert akkor nem tudná elkerülni a korrumpálódást - ellaposodást. A versnek van jövője, nem kell temetni, egy költő esetében (és itt most a magánérzésemet osztom meg) talán az a döntő, amikor nem tud nem írni, ha ez megvan akkor nincs nagy gond, ehhez képest a külső hatások-nyomások is másodlagosak. A fiatalokhoz talán úgy lehetne közel hozni az irodalmat, ha energiát fektetünk abba, hogy rájöjjenek a versek is abban a világban léáteznek mint ők, vagyishogy nem valami idegen-steril tananyag a vers, hanem létező esemény. Ehhez pl elengedhetetlen h a fiatalok minél többször találkozzanak kortárs szerzőkkel.

designo2010. április 6. 18:20

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:20

Kedves tunde, nagyon nehezet kérdez. Az első részre válaszolva, nem, nem muszáj, hogy egy 19 éves az örömről és a boldogságról írjon (amúgy talán ezeket a legnehezebb giccsnélküli alakzatokba formálni), írhat akár az ókori Rómáról, vagy egy bakancsról is, hiszen létezik olyan líra, melynek nem az érzelemkifejezés a lényege. A posztmodern vers lényege talán épp a ''lényegtelensége'', vagyis az hogy nincsenek szilárd törvényei, szinte bármilyen lehet, ebben rejlik szabadság-faktora is. Jelenleg sok egymással párhuzamos líra-eszmény, költői nyelv van érvényben, ezeket tanulmányozva le lehet szűrni azt h milyen technikákat célszerű alkalmazni, de vszeg (és szerencsére) nincsen egyértelmű ''recept''. A sikerült, jó vers mindig ''meglepetés'', hiszen a vers maga állítja fel saját törvényeit, csak magához képest kell jónak és ''igaznak'' lennie.

tunde2010. április 6. 18:11

Ön szerint feltétlenül muszáj, hogy egy 19 éves ifjú mindig csak az örömről a boldogságról írjon? Mindig pozitívak és optimsták kell legyenek a versei? Milyen kell legyen egy posztmodern vers? Lehet e vagy inkább tanácsosabb elhagyni a versekben a konkrét megjegyzéseket, vagy inkább mindig csak sugalni kell? Egy szóval melyek azok a feltételek amelyek egy verset, igazi versé tesz?

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:11

Már kora kamaszkorom óta érdekelt az irodalom és művészet, de talán 19-20 éves lehettem, amikor sikerült olyan verset írnom, melyet maradandónak-érvényesnek ítéltem. A verseskötetemben szereplő legkorábban íródott szövegeim is ebből az időszakból származnak.

Nacsu2010. április 6. 18:07

Mikor kezdett el írni?

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:07

Tisztelt Csáki Ferenc! Verseimre természetesen hatnak valós események, de alapvetően a megszülető szöveg dönti el, hogy hogyan gazdálkodik ezekből az eseményekből, vagyis a képzelet-valóság viszonya összeszövődik és átalakul a költői nyelv működése-eseménye közben, kölcsönösen átírják-alakítják egymást.

feco12010. április 6. 18:01

Tisztelt művész úr.
Szeretném kérdezni, a dal szövegei megtörtént
eseményeken alapulnak, vagy a képzeletben
születtek meg.
Köszönöm válaszát.
Tisztelettel: Csáki Ferenc.

Nemes Zoltán Márió (vendég)2010. április 6. 18:01

Üdvözlöm a poet.hu szerkesztőségét és felhasználóit, kellemes délutánt-estét mindenkinek!

Colletus2010. április 6. 17:43

Kedves felhasználók!

18:00-tól Nemes Zoltán Márió online válaszol a kérdéseitekre. A kérdések egyenként jelennek meg. A következő kérdést mindig a költő válasza után olvashatjátok. Kérdezzetek bátran!

Poet2010. március 31. 15:24

2010. április 6. 18-20 óráig vendégszobánkban Nemes Zoltán Máriótól kérdezhettek.

Nemes Z. Márió (1982, Ajka) – költő, kritikus. Képzőművészeti, irodalmi és filmes tárgyú írásokat közölt többek között a Holmi, Balkon, Árgus, Kalligram, Élet és irodalom, Magyar Narancs oldalain. Első verseskötete 2006-ban jelent meg Alkalmai magyarázatok a húsról címmel a JAK-füzetek sorozatban. A Telep Csoport alapító tagja. 2009-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült. Új kötete előreláthatóan ősszel jelenik meg a Prae kiadó gondozásában. Budapesten él.