Verspárkereső - (slam poetry)

Slam Poetry #slampoetry

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MakkosBandi2025. november 26. 08:08

Verspárkereső (átirat)

Állj fel és szólalj meg! Ez nem verseny, - lehet közös ünnep! Írd le rímbe nekem!
Érzelemáradat-tenger, mi lehengerel, vagy mély kútból az útra emel, - beterel.
Itt találkozol rokonszellemmel, - az kell - vagy ami nyomaszt, azt mondd el!
Kalapácsként lecsapott szavak, a mondatok mi mindent mondhatnak, ha hatnak,
- vagy e hétnek: Mint a selyemkendő, úgy simogatnak, vagy burkoltan beburkolnak,
Amik nyilván nyíltan tanítanak, - A fejsze a tuskóból egyedit farag. Farakás marad!
Ami kell; azok igaz emberi érzések, a régről feltörő emlékek, gondolatok, - sajátok,
Amik mélyre beégtek, vagy szóba jöhet egy kritikus péntek, avagy az a "Robinson",
- az a Krúzó - ki a lakatlan szigetet körül-belül úszó, - lehet egy új szó! Felszabadító!
Sorok között sorakozik egy gyógyító, költészete megégetett, forró, de oázisa nyugtató.
Csak legyél élő, és mélylélegző, az sem baj, ha mai nap feledhető, ha te vagy az az ő.
Mert én az az én vagyok; - ki szabályokat felrúgva szabályokat alkotok! Így haladok!
- Merjél már önmagad lenni! A kincseidet a közösbe tenni! Szerintem ez pont ennyi!
Szavakat meg lehet inni, szótagokat csemegeként egyenként enni. Keserű vagy édes!?
Aki magát ki tudja tenni, - szívmasszázzsal lelkeket menteni képes. Pengő pengeéles.
Elég ha a pók és a kígyó a mérges, a szívem az roppantul éhes, a tenyerem meg érdes.
Szóbalzsammal kenegetem, édes! Kéjesen mézes az érzés, - felelevenít! Ha ma szeret,
- ha ma nevet, néha megvet, néha megfedd, meg fenyít. De sohasem istenít semmit!
Elég is volt szólni most ennyit. Talán az új idő megenyhít! - El ne felejtsed a centit,
Mert a mérőzsinór jelenti: - Ahogy az Égen fönn, úgy a Földön lent, - itt!

2025. október 23., slam-poetry

MakkosBandi2025. november 12. 06:26

Egy frontos nap margójára

(Egy "Margó" frontos napjára)

Ha lecsap a frontos migrén; - nem látok, nem idegeskedek.
Írok pár haikut vagy csak szavakat szórok szanaszét,
Fejemben egyszemélyes tömegverekedés. - Veretés!
- Jöhet egy ihletett verselés. Egyedi figyelemelterelés,
Nem csak szócséplés. - Viszont egy kérdés néha ottmarad:
- Hogy álljak föl, mikor itt vagyok magam alatt?
- Csakis szárnyaló szellemmel, mi messzire halad,
- Míg a testem az ágyban marad. - A szív még szív és fúj,
Lüktet, pumpál vért, a vérerem dagad. - Te se hagyd magad!
A jókedvű kacagás ragad! - Nevess és nevettess meg mást:
- Légy endorfinelosztó-tettestárs! - Az élet "stand-up comedy",
- Ha kitárod magad, - kitárhatsz mást! Megéled a borzongást!
- Már enyhül a fájás. - Ki választ választható kikapcsolódást?
Soha sem opcionális a rágódás, - mi lemérgez és elemészt,
Mint a romló sütőtököt; - úgy átsző testet a feketepenész.
- Egyetlen kalandtól senki se lesz kondor, se kalandor,
- Ahhoz úgy kell szállni, mint szélben a galambtoll!
Új tapasztalatszerzés - minden sor egy új érzés. - Égrengés.
- Így szűnik a vérzés. Mikor valami alakul, azt veszem alapul;
- Már látom az alagút végét! - De nem egy mozdony robog épp;
- Fénybe libbent a szépség. - Mindig két félből van egészség,
A szinkron az egység. - Ez nem is kétség! - Tény a reménység:
- Kifinomult lelki érettség. - Nagy merészség folyton tanulni.
Vakmerő hamis álmokat aludni, te! - "Kamuzni - haluzni be!"
Valaki keze lóghat a bilibe. Ember embert kergethet dilibe vele.
Jön a postás levele, ma számolj le vele! Mikor már minden tele.
- Na, de te telefonálj! - A rossz időből ki, - a szép, jó időbe be!

2025. október 25.
©: Tölgyes András

#vers #slampoetry #neologizmus #ars_poetica
#irónia #kortárslíra #naplóvers #szójáték #szatíra
#társadalomkritika #szabadvers #modern

©: Tölgyes András: Egy frontos nap margójára

MakkosBandi2025. október 26. 07:14

Emelt tétel, ellentéttel.

Ahol nincs verseny, ott nincs is tét, mégsem akarom bakfisok bakfittyét, nem eszem el éhes ember szendvicsét, a szavakat leszelem vacsorára,
-semmiség. Reggel végighallgattam az egész szentmisét; - Hol nincs már harc; ott nem születik hős. A pap sem véletlen nem nős.
A zár és a kulcs csak együtt működik, egymagában értéktelen, hiába is zörgetik. - Dobhatod el! Majd beszélhetsz egy ügyvéddel. Hátha felel,
- de fele annyiért, mint amikor a fele annyit ért, mint az elején. - Mikor nem volt tét. - Elég volt egy kacsintás, elég volt egy: “Szép estét!”
Most meg ébredj fel - jó reggel! Harcolhatunk demenetor-sereggel. - Csak tűnjenek el! - A nimbusz a fejünk felett ragyogna örökre fel!

2025. október 24.
©: Tölgyes András

#slampoetry #szatíra #társadalomkritika
#filozófia #groteszk #paradox #irónia
#vers #érték #értékvesztés

MakkosBandi2025. október 26. 07:13

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Edeke2025. október 24. 06:20

A térem, bele halla éha róla!
Men! Olyha léhaóhaó...
Bárca népja álta meg vakóra,
Belelele ésta pelyvajó.

Áromban népett csadár volt i ké...
Űtöttkén vigában népett ür e dámat,
Ed olytor la haháha a némen?
Reketemben álonvan a csámat!

Hár mevejezen csökni ersemet.
Szijtok! Monok, aztutá ge izsta.
Járatájok, ge a fője ékken:
Bárhogy kéred, nem adhatom vissza!

MakkosBandi2025. október 23. 17:02

Verspárkereső - (slam poetry)

Állj fel! Szólalj meg! Ez nem verseny, hanem közös ünnep!
Érzelemáradat-tengerrel lehengerel, vagy a kútból az útra terel.
Így találkozol rokonlélekkel, - az kell - vagy csak, ami nyomaszt, azt mondd el!
Néha kalapácsként lecsapnak a szavak, mert a mondatok, mi mindent mondhatnak, ha hatnak, - vagy e hétnek.
Mint selyemkendő úgy simogatnak, néha burkoltan burkolnak, néha nyíltan tanítanak.
Ami kell; azok emberi érzések, régről feltörő emlékek, saját gondolatok, amik mélyre beégtek,
vagy szóba jöhet egy kritikus péntek, vagy a “Robinson” - az a Krúzó - ki lakatlan szigetet körülúszó,
- lehet; új szó! Ami felszabadító, a sorok között is lehet gyógyító, a költészete tűzforró.
Legyen élő, és lélegző, az sem baj, ha ma feledhető, ha te vagy az ő.
Mert én meg én vagyok; - szabályokat felrúgva szabályokat alkotok!
- Merjél önmagad lenni! A kincseidet közösbe tenni! - Csak ennyi!
A szavakat meg lehet inni, a szótagokat csemegeként egyesével enni.
Aki magát ki tudja tenni, az szívmasszázzsal lelkeket menteni képes.
Elég ha a pók és a kígyó a mérges, - a szívem éhes, tenyerem érdes,
Szóbalzsammal kenegetem, édes! Kéjesen mézes az érzés, - felelevenít!
Ma szeret, holnap nevet, néha megvet, néha megfedd, néha meg fenyít.
De sohasem istenít semmit, - Elég is volt szólni ennyit.
Talán enyhít! - Ahogy az Égen fenn, úgy a Földön lent, - itt!

MakkosBandi2025. október 23. 15:56

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.