De mi ebből a tanulság?

Kandabula2018. december 4. 20:29

@Edeke: hagyd ott azt a nőt és annyi.

Twilight(offtopic)2018. december 4. 20:24

@Edeke: A történetedből az a tanulság, hogy míg a pasikat elég csak testileg, addig a nőket lelkileg is ki kell elégíteni....

Edeke2018. december 4. 20:07

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szekszuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szekszuális vágy a nagy Igen kimondása után.

Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
- Nem tudok most, nincsen kedvem… Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit.
- Miii??? – mondtam – ez most mit jelentsen?

És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:

- Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet.

Furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:

- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled?
Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam.

A következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudtaeldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót. Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat.
Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt,hogy a csőd szélén vagyok.
Arra gondoltam, hogy próbára tesz, amikor kérte a tenisz csuklópántot,mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam:
- Persze, drágám.

Szerintem már közel volt a szekszuális csúcshoz az óriási izgalomtól.
Végre mosolyogva szólt:
- Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
- Nem tudok most, nincsen kedvem.

Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:

- Miii???

Akkor elmondtam:
- Csak azt akartam, hogy az öledben tartsd egy kicsit ezeket a ruhákat… Te egyszerűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat,amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek.

És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked?

Szóval, ma este sem lesz szeksz. . .

Mazsion2018. november 27. 21:11

Ede de bedezoroztad magad,sok a minden.  :)

Edeke2018. november 27. 20:58

Edeke2018. november 23. 21:55

@FeketeHerceg: sztem inkább az, hogy mindig fizesd ki amit megigértél..

FeketeHerceg2018. november 13. 18:09

@Edeke: Hogy minden viccet átlehet irni?

Edeke2018. november 13. 15:19

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű nagymellű királyné.
Nick, a sárkányölő hős nagyon kedvelte a királynét a mellei miatt.
Nézegette, de csak sunyin, mert tudta, hogy ha csak megpróbálná megérinteni
a királyné melleit, halálbüntetés várna rá, sárkányölő ide vagy oda. De nem
tudott megszabadulni a nagy vágytól.
Egy nap aztán Nick bevallotta a királyi főorvosnak a problémáját.
- Na, ha csak ennyit akarsz, én tudok neked segíteni, mondta a doki. De az
biza 1000 aranyodba kerül.
Nick gondolkodás nélkül belement a dologba.
Másnap az orvos, mialatt a királyné fürdött, viszketőport szórt a királyné
melltartójába. Amikor a királyné felvette, istentelenül viszketni kezdett a
melle.
Rohantak az orvosért, aki nagy tudálékosan megvizsgálta a királynét, majd
így szólt:
- Tudom, mi erre a szörnyű betegségre az orvosság: Nick, a sárkányölő hős
nyála kell. Négy órát kell a nyálával mosogatni a királyné melleit, s a baj
elmúlik.
A király mindenáron segíteni akart a feleségén, hát azonnal hívatták
Nicket, a sárkányölőt, aki boldogan nekilátott, s négy órán át szopogatta,
nyalogatta a királyné csodálatos, hatalmas kebleit, akinek el is múlt a
viszketése. Nick elégedetten távozott, és még nagyobb hősként ünnepelték
ezek után.
Amikor visszaért a portájára, várta már az orvos, s mondta, akkor most kéri
az 1000 aranyat. Nick jó nagyot röhögött az orvoson, hiszen már megkapta,
amit akart, s tudta, az orvos nem tudja őt feladni, mert akkor saját maga
is nagy bajba keveredik, s eszében sem volt fizetni.
- Majd, ha hülye lennék - mondta, s kirúgta az orvost.
Na, másnap az orvos egy hatalmas adag viszketőport csempészett bele a
király alsógatyájába. A király azonnal hívatta Nicket, a sárkányölő hőst...

Mi ebből a tanulság?

Fenyhozo2018. október 29. 17:19

@Edeke:
Nagyon jóóó!

Kandabula2018. október 28. 11:53

Kohn és Grün vonaton utaznak. Az egyik állomáson, míg a vonat áll, Grün az ablakból kissé kihajolva bámészkodik, mígnem ráköszönt valaki a peronról:
- Jó napot, Svarc úr! Vagy húsz éve nem láttam! Hogy van?
- Köszönöm kérdését, minden rendben!
- Család? Gyerekek?
- Ők is! Maguknál?
- Nálunk is! Közben a vonat lassan kiindul az állomásról, csak ennyire van idő:
- Hát akkor viszont látásra, üdvözletem a családnak!
- Én is örömmel láttam magát, minden jót kívánok!
Grün visszaül a helyére, Kohn mérgelődve megjegyzi:
- Hallja csak Grün! Nagy egy szélhámos maga! Hiszen nem is Svarcnak hívják, aztán mégis eltársalgott azzal az emberrel!
- Nézze Kohn úr. Igaz, az az ember összetévesztett egy régi ismerősével, de olyan örömmel üdvözölt, hogy nem volt szívem magyarázkodni. A vonat mindössze három percig állt az állomáson, ezalatt örömet szereztem neki a következő húsz évre.

Edeke2018. október 28. 09:36

Kislány olvasgat a repülőn, mire a mellette ülő ateista hozzáfordul:
- Tudod kislány, az idő gyorsabban múlik, ha beszélgetsz az utastársaddal.
Erre a kicsi hölgy összecsukja a könyvét, és udvariasan válaszol.
- Rendben. Miről szeretnél beszélgetni?
- Mondjuk beszélhetnénk arról, hogy nincs semmilyen Isten, se mennyország, se karma, se élet a halál után! - dobja fel a témát, kárörvendő mosollyal az ateista.
A kislány elgondolkodik, és így szól:
- Rendben, de előtte hadd kérdezzek én valamit. A lovak, a tehenek és az őzikék is nagyjából ugyanazt legelik, igaz? Füvet. Akkor miért van az, hogy a lovak gombócokat kakilnak, a tehenek nagy lepényt, az őzek meg apró pici bogyókat hagynak maguk után?
Az ateista szemmel láthatóan meglepődik. Kikerekedett szemekkel csak annyit válaszol: - Fogalmam sincs.
Erre a kislány:
- Nos, akkor már csak az a kérdés maradt, hogy mitől érzed magad olyan okosnak, hogy Istenről, mennyországról, karmáról, vagy halál utáni életről beszélj nekem, mikor szarhoz sem értesz!

Edeke2018. június 23. 03:31

Prof: – Hiszel Istenben?
Diák: – Teljes mértékben, uram.
Prof: – Jó-e Isten?
Diák: – Természetesen.
Prof: – Mindenható-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? – A diák hallgat.
Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – Jó-e Sátán?
Diák: – Nem.
Prof: – Honnan származik Sátán?
Diák: – Istentől?
Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: – Igen.
Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: – Igen.
Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: – Igen.
Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.
Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: – Igen, uram.
Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket? – A diák nem felel.
Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: – Nem uram, attól tartok nem.
Prof: – És mégis hiszel benne?
Diák: – Igen.
Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

– A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?
Prof: – Persze, kérdezz csak.
Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?
Prof: – Igen.
Diák: – És létezik-e a hideg?
Prof: – Igen.
Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

– Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

– Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk Az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi. S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.
Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?
Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
– A professzor megrázza a fejét.
Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

– Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?
– Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

– A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!

A diák neve Albert Einstein volt.

Törölt tag2016. április 25. 14:17

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 25. 14:09

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 25. 14:06

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 25. 13:57

Törölt hozzászólás.

designo2016. április 25. 11:55

@Marie_Marel: Gyakran azt hisszük, hogy kegyelmet gyakorolunk másoknak megbocsátva. A valóságban azonban, ez a legnagyobb szívesség, amit önmagunknak tehetünk!"

Ez abszolút igaz.

Törölt tag2016. április 25. 10:23

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 25. 10:00

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 25. 07:04

Törölt hozzászólás.