Érdekességek, figyelmünkre méltó dolgok innen-onnan (Bármilyen témában)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
orpheus35352023. december 14. 11:56
Shakespeare lehet, hogy nő volt?🤣
orpheus3535(offtopic)2023. december 14. 11:21
@negyvenkilenc: Dehogy! Csak egy idegen, ahogy Horatius is jól látta sokkal jobban igazat mond, mind aki kedvességből mond véleményt. Tegnap zongoraórámon is hasonló történt, bejött egy nem zongorista meghallgatni barátját és őszintén mondott kritikát, nem úgy, mint elfogult jómagam, nagyon hálás vagyok a srácnak, hogy nem fogta vissza magát! Sokat segített nekünk, pedig nem is akart segíteni. Csak ennyi az egész, semmi rossz szándék, vagy hócipő tele-dolog.
negyvenkilenc(offtopic)2023. december 14. 10:37
@orpheus3535: amúgy igazuk van, a kevés több, csak hát nehéz megállni, de látom nagyon tele a hócipőd a hízelgőkkel is.
Perzsi.2023. december 14. 09:16
@Edeke: Ezért érdekesebb a perui szokás.🙂
Megnéznék egyet, főleg, ha térdig érő hóban lenne a csata.🙂
orpheus3535(offtopic)2023. december 14. 08:38
@negyvenkilenc: Weöres Sándor is ezt vallotta, és neki bejött.😄 Azt mondta kevesebb verset kellett volna publikálni más költőknek is. Szerintem igaza volt. Michelangelo is sok vázlatot készített, de nem az lett a nagy mű! Van ebben sok igazság.👂
negyvenkilenc(offtopic)2023. december 14. 08:33
@orpheus3535: akkor most kilenc évig semmi? :)
orpheus35352023. december 14. 06:25
Néhány jó tanács költőknek – Horatiustól:
1. Miről szóljon a vers? „Oly tárgyat válassz, költő, mire futja erődből /
és fontold meg jól, mit bír el s mit nem a vállad.”
2. Hogyan, meddig kell csiszolgatni a sorokat? „…De ha egyszer mégis akarnál írni,/
szavald el elébb … /….Teljék le kilenc év, / addig tedd el jól, mert hátha javítani kéne.”
3."… vannak olyan szörnyű dolgok, miket árt ha /nyíltan színre viszünk, bámész nézőknek elébe. / Van, mit jobb, ha egy ékesszóló szemtanu mond el."
4. Hogyan „teszteld”, hogy jó lett-e a műved? „Bárkinek adtál már bármit, vagy akarsz, ne mutasd meg /annak a verseidet mert hálából s örömében / így kiabál: „Gyönyörű! Csudajó! Minden szava bölcs ám!” /
Sápad, ahol kell, másutt meg könny hull a szeméből, /
Ugrál izgalmában, a port rugdossa, bokázik. / Mint bérelt siratók temetésen sírva sikoltnak, /
Többet, s jobban, mint ki valóban szenved a gyásztól, / És titkon kinevetnek – a hízelgő ilyen éppen.”
Edeke2023. december 13. 20:33
@Perzsi.: nálznk ez pont fordítva van. Jóbarátok iszogatnak, összevesznek, verekednek..
Perzsi.2023. december 13. 20:22
Perui karácsony
Peruban minden karácsony első napján az emberek ősszegyűlnek a városuk főterén. Ekkor a haragosok, lehetőséget kapnak arra, hogy jól elagyabugyálják egymást. A kihívó fél díszes ruhába öltözik, s jelzi a bírónak, hogy pofozkodni akar, majd megnevezi a kihívottat. A kihívást visszautasítani nagy szégyen. A verekedők, hogy ne legyen komoly a sérülés, öklüket rongyokba bugyolálják. Harapni, hajat tépni nem lehet, sem földön fekvőt ütni. A harc, 1-2 percig tart, s függyetlenül az eredménytől , annak végén a 2 fél kibékül, s tiszta lappal indulnak neki az új évnek. A harc után a békülést nagy ivászattal únneplik meg.
( okos emberek)🙂
orpheus35352023. december 10. 15:01
Ez Shakespeare: Hamlet
Hamlet monológja Nádasdy Ádám fordításában.
HAMLET
Lenni vagy nem lenni: ez a nagy kérdés;
az-e a nemesebb, ha tűri lelkünk a pimasz sors
minden gonosz nyilát, vagy az, ha fegyvert
fogunk a bajokra, s véget vetünk nekik?
A halál: alvás, nem több; s ha ezzel
megszüntethető a szívfájdalom, a millió
ütődés, amit átél a húsunk - ezt a véget csak
kívánni lehet. A halál: alvás; az alvás:
talán álom - itt a baj: hogy milyen álmok jönnek a
halálban, mikor az élet gubancát leráztuk, ez
meggondolkodtat - ezért van az, hogy
hosszú életű a szenvedés. Mert ki tűmé a sok
szégyent, csapást, zsarnokságot és
nagyképűsködést, lenézett szerelmet,
kijátszott törvényt, a vezetők arcátlanságait,
a csöndes embert érő száz rúgást, ha
nyugalmát megadhatná magának egy puszta
pengével? Vinnénk-e terhet izzadva, nyögve
egy életen át, ha nem félnénk hogy mi lesz azután,
az ismeretlen országban, ahonnan még nem
tért meg utas - ez visszatart; inkább az ismert
rosszat tűrjük el, mint siessünk a nem ismert
felé. A lelkiismeret így kényszerít mindenkit
gyávaságra; így teszi az akarat természetes színét
sápadt beteggé a gondolkodás; a vakmerő és
nagyszabású tervek így futnak zsákutcába, s
elveszítik a „cselekvés" nevet. –
És ez a régebbi fordítás, Arany Jánostól.
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni – elszunnyadni – semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni – elszunnyadni – és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? – Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől – a nem ismert tartomány,
Melyből nem tér meg utazó – le nem
Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? – Ekképp az öntudat
Belőlünk mind gyávát csinál,
S az elszántság természetes szinét
A gondolat halványra betegíti;
Ily kétkedés által sok nagyszerű,
Fontos merény kifordul medriből
S elveszti »tett« nevét. –
orpheus35352023. december 5. 16:56
@Pera76: 😯🤮🤮👽
Pera762023. december 5. 13:18
Még férfi kivitelben is a hideg ráz az ilyenektől. De a nő(i)ség is túltolva..
(Dehát kinek a pap, kinek a misebor.)
https://www.facebook.com/share/rCVrEHG4D
orpheus35352023. december 5. 08:50
Elindult!
orpheus35352023. december 4. 10:59
orpheus35352023. december 1. 05:42
Shakespeare vajon miért nem írt karácsony és újév témájú műveket?
Az újév alig szerepel Shakespeare játékain, egyszerűen azért, mert csak 1752-ben fogadták el a gregorián naptárt Nagy-Britanniában.
Shakespeare számára a modern világ újéves ünnepei bizarrnak tűntek, mert a saját idejében az Újév nem más, mint a karácsony nyolcadik napja.
"Éltem egy kosárban, mint egy
a hentesbánya barlangja, és a
Temze? Nos, ha egy másik trükket szolgálok fel,
Az agyamat elhagyom, és átengedem, és adom
nekik egy kutya egy újév ajándék ..."
/Merry Wives of Windsor 3.történet, 5. jelenet/
De miért van olyan kevés Shakespeare karácsonyi idézet? Talán ő egy kicsit Scrooge!
Shakespeare idejében a karácsonyt egyszerűen nem ugyanolyan módon ünnepelték, mint ma. 200 évvel Shakespeare halála után a karácsony népszerűsödött Angliában, köszönhetően Victoria királynőnek és Albert hercegnek, akik számos német karácsonyi hagyományt importáltak.
Modern karácsonyi elképzelésünk Charles Dickens "A Christmas Carol" immortalizációja immár ugyanabból az időszakból származik. Tehát sok szempontból Shakespeare "kicsit Scrooge" volt!
Shakespeare karácsonyi idézet:
"Karácsonykor már nem kívánok rózsát
Mint hó kíván a májusi új hangulatban;"
/Love`s Labors Lost, Act 1, 1. jelenet/
A hercegségben a húsvét volt a fő keresztény fesztivál. A karácsony egy kevésbé fontos 12 napos fesztivál volt, amelyet a királyi udvarban és a városlakók templomaiban rendeztek.
orpheus35352023. november 30. 19:34
Hát errű lenne szó! Így köllene. Mélyen meghajoltam.
orpheus35352023. november 27. 16:36
@Aphrodite77: Tetszett, hogy Benedek Elek csiszolta a gyermekek helyesírását.
Aphrodite772023. november 27. 15:10
Mára még egy régiség azoknak, akik kíváncsiak Benedek Elek főszerkesztésére. ;-)
https://documente.bcucluj.ro/web/bibdigi
Aphrodite772023. november 27. 12:55
A nap érdekes felfedezése, Déry Tibor: Vidám temetés című művének török nyelvű változata. (Nem mindennap kapni ilyenből. Hozzánk hagyatékból érkezett.)
https://www.nadirkitap.com/eglentili-bir
Aphrodite772023. november 23. 09:12
https://www.facebook.com/photo/?fbid=816