Hogyan alkotsz?

Magától jő az ihlet vagy keresni kell? Várni kell? Adják magukat a szavak a sorok vagy össze kell őket fogdosni, kínkeservesen?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mersinho2019. december 11. 10:42

@Mersinho: Persze vannak negatív tulajdonságai is................

Mersinho2019. december 11. 10:41

Mersinho2019. december 11. 10:40
@Varga-Lili: Inkább pozitívként, mivel szerintem, az jó, hogy ha az ember hirtelen jött gondolatait is letudja vetni egy lapra.
Főleg, utólag, mikor az ember vissza nézi, hogy mi gondolt, hogyan érzett ekkor -és akkor.
És szerintem ettől lesz, igazi egy vers is. Ezért találni nagy költőinknél is teljesen ellentétes jelentésű verseket Pl. Ady Endre
És nálunk is.

Varga-Lili2019. december 11. 08:37

@Mersinho Te ezt pozitív vagy negatív dologként könyveled el? Vagy esetleg neutrálisan?

Mersinho2019. december 10. 19:14

@Varga-Lili: Én is csak teljesen ugyanezt tudom elmondani magamról......

Varga-Lili2019. december 10. 18:15

Mindig is hirtelen jött ihleteket vetettem a lapra, jöjjön az a buszon, előadáson vagy az éjszaka közepén. Sokszor ha maga alá gyúr egy érzés, ötlet, nem is tudok mással foglalkozni addig, amíg ki nem adtam magamból és őszintén? Nem is szeretnék, hiszen kár lenne elvesztegetni minden egyes hatást, mit a képzeltem hajt.

smoke862019. december 10. 09:07

Nem tudom, Nekem valahogy mindig jön az ihlet... Nincs konkrétan oka - hangulat, környezet, emberek - egyszerűen csak kiírom azt, ami ki akar szabadulni, legyen az jó vagy depresszív...

Törölt tag2019. december 10. 08:47

Törölt hozzászólás.

attivad2019. augusztus 11. 16:45

konyak, sör, konyak

Zerge2019. július 4. 12:35

Sehogy

AD982019. június 23. 10:32

Teljes mértékben hangulatfüggő számomra. Általában szerencsére összeáll fejemben a sorok,téma,persze adódnak rosszabb napok is.

tigris2502019. június 21. 19:41

@TOROKAGNES: Valahogy én is így vagyok vele, bár vannak olyan helyzetek, amikor megáll a toll a kezemben, és a történteket, vagy az azt követő érzéseket csak később vagyok képes leírni, versbe önteni.Az is előfordult már, hogy csak jöttek, jöttek a gondolatok, és addig nem tudtam aludni sem, amíg le nem írtam azokat.

TOROKAGNES2019. június 19. 09:42

Én mindig akkor írok, amikor valami nincs rendben. Számomra a versírás vagy maga az alkotás egyfajta megnyugvást, biztonságérzetet, és az odaadás jelenti. Nekem már az alkotás 6 év alatt lételemem lett.

Twilight2019. január 17. 15:11

@csp01: Igen, és szerettem volna ezzel sok mindent kifejezni!  :)

csp012019. január 17. 14:36

@Twilight: Zsigerből-ez sok mindent jelenthet.

Twilight2019. január 4. 15:44

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Fenyhozo2019. január 4. 11:51

Véleményem szerint, ha van témánk, akkor könnyű írni róla. Nálam ez úgy működik, hogy a téma mellett a verssorok szótagszámát akkor választom meg, amikor az első pár sor lejön. Mivel alkalmi ünnepekre, rendelésekre is írok verseket, olyankor a mások által megadott kérések döntenek. Ha az ember tudatosan törekszik és nem áll le a versírással, akkor egyre jobban fejlődik. A legfontosabb pedig, hogy nem szabad feladni a rímekben való gondolkodást, őrizni kell az elődeink értékeit... Bár sok irodalmi lap ma a szabadversre esküszik, de te vagy maga a vers, s ami a lélekből fakad, azt nem határozhatja meg senki!

kiralyzrudolf2019. január 3. 22:52

Sokszor eldöntöm: ez egy príma vers lesz. Majd jön közben pár ihlet-darab, és máris kész a költemény...
De a legtöbbször nagyon rosszul vagyok, és jól jön, ha kírom magamból. Azt hiszem, azok a legjobb verseim.

csp012018. október 7. 15:02

@titikatanyo: Jól megfogalmaztad, gratulálok!

csp012018. október 7. 15:01

@Gabrleven: Igazad van, mindig írni kell, én is folyamatosan próbálkozom. De nálam legalábbius többnyire csak a spontán ihlet vezet eredményre.

titikatanyo(offtopic)2018. október 7. 02:51

Jön - ha Isten úgy akarja, "berobban", de az írás már tudatos. Időnként hosszas hozzávaló gyüjtés. Ha a "csontváz", a vázlat már a fejben,, jön a szívben kihordás, a "test kigyúrása": tudatos eszközhasználat, ritmus- és szépségápolás, aztán "bespájzolós" érlelés, korrektúra, "próbaidőre bocsátás", végül a Publikum koncentrikusan táguló körökben.