Keretbe foglalva - játékos versírás mankóval!

dreaming582017. szeptember 17. 11:27

"Húsz éves voltam és egy éjjel"
"Én voltam-e?..."

Álom?

"Húsz éves voltam és egy éjjel"
furcsa dolog történt velem.
Sétálgattam a hűs holdfényben
és rám talált a végtelen.

Kézen fogott és tánclépésben
egy zöld tisztásra vezetett
és ott várt rám - még ma sem értem
- mindaz, ki addig szeretett.

Mind, kiket már rég elvesztettem
apám, a nyílt szívű bohém.
Ő, ki gyerekként megmutatta nekem,
hogy életem hogy éljem én.

Nagymamám, ki gyöngéd kezekkel
simított, s meséket súgott,
ki a legfinomabb süteménnyel
mindig evésre csábított.

Sok kedves régi finom emlék
köröttem forgott szüntelen,
és ott abban a körforgásban
lepergett addigi életem.

Majd egyszer csak arra eszméltem
ágyamon fekszem - nyílt szemem.
Nem tudom hogy tényleg így történt-e,
s már azt sem hogy "én voltam-e"

Rozella2017. szeptember 16. 23:16

Ma is...

"Húsz éves voltam és egy éjjel"
gyűrű fénylett a holdfényben,
és csillag-szemekben ígéret,
hogy lesznek mindig ilyen fények…

Elsuhant az idő észrevétlen,
a gyűrű is megkopott régen
de az égen azok a fények,
ma is szépek, mint egy mese..,
Még csak húsz éves voltam,
és ki tudja már,
hogy „Én voltam-e?...”

(idézetben Kosztolányi Dezső A hídon c.versének sorai)

dreaming582017. szeptember 16. 16:01

Hoztam új feladatot.
Kosztolányi Dezső - A hídon című versének első és utolsó sora:

"Húsz éves voltam és egy éjjel"
"Én voltam-e?..."

Jó játékot!

dreaming582017. szeptember 16. 15:48

"A hangversenyhez ketten kellenek."
mert ha elsodort is a fergeteg,
te játszol nekem a régi zongorán
a szép remények kopott színpadán,
s én eközben a kottát lapozom,
és gondolatban gyengéden dőlök hozzád.
Ha távolba is tűnt szédült szép időnk,
várjuk "hogy közel napok talán visszahozzák."

Reményi Sándor: Fák alatt, szélzúgásban
1- "A hangversenyhez ketten kellenek."
2- "Hogy közel napok talán visszahozzák."

Rozella2017. szeptember 13. 16:58

Őszi szerenád

„A hangversenyhez ketten kellenek”,
legalább egy, aki játszik
s egy másik, aki hallgat,
de talán kell még a szél is,
mi új szárnyakat adhat
a kiáradó dallamnak,
így repíti el messzire
az álom hallható kis akkordjait,
őszi levélen lebegnek a kották,
s a Nap lejátssza vágyódó hangjait,
zenéje elvarázsol, elandalít...

Velem dúdol a szél, régi jóbarátom,
a halkuló napfény dalát viszi hozzád,
zeng, mint egy szerelmes szerenád,
Neked szól, csak hallgasd… és én várom,
„hogy közel napok talán visszahozzák.”

(idézetben: Reményik Sándor: Fák alatt, szélzúgásban c. versének kezdő és záró sorai)

Maria_HS2017. szeptember 11. 14:11

Az érzés zenéje
"A hangversenyhez ketten kellenek"
Nem elég a tok, meg húr szép hegedűn,
A hangjegyek is sérthetetlenek.
Játszani mesterien kell élethűn.

Teremteni szépet, hogy a lélek,
Hangját mindenki hallja a teremben,
Vagy a mezőn, nagy süvítő szélben.
Hiszen ez tán a lényege mindennek.

"Vihar volt Beethoven mestere"
Hallgatást a csendet kiterítette.
Most szelet küldök, hisz lelkem pöre,
Idebent jól hallatszik a gyönyöre.

" A teremtéshez ketten kellenek:"
"A lélek" -vihar, ha eltévedt ihlet s
Gondolat csalfa, vándormadara.
"hírnöke a szélviharnak jelzi" szól,
"Hogy közel napok talán visszahozzák."

Reményi Sándor: Fák alatt, szélzúgásban
1- "A hangversenyhez ketten kellenek."
2- "Hogy közel napok talán visszahozzák."

Maria_HS2017. szeptember 11. 11:42

Hoztam új feladatot.

Reményi Sándor: Fák alatt, szélzúgásban
1- "A hangversenyhez ketten kellenek."
2- "Hogy közel napok talán visszahozzák."

dreaming58(offtopic)2017. szeptember 11. 11:03

@Edeke: Drága Edeke!
Inkább új sorokat hoztál volna  :D  :D  :D

Edeke(offtopic)2017. szeptember 11. 05:59

@dreaming58:
Nincs kedve valakinek új feladatot hozni?
A versírás kedven egy picit fokozni?
Hogy megjöjjön a kedve ifjúnak, és vénnek,
verset farigcsálni, az élet szépségének.
Adjatok keretet, mi itten jól szerepel,
Már hogy ne mindig én adjak fel

dreaming582017. szeptember 11. 02:57

@Rozella: @BakosErika: @DJ: @Maria_HS:
Nincs kedve valakinek új feladatot hozni?
Már hogy ne mindig én adjak fel  :)

Rozella2017. szeptember 9. 12:39

Ringató

„Fölötted egy almafa ága”,
mint az ősz lassú hintája leng,
s míg érett gyümölcsét ringatja, altatja,
illatos, fehér virágáról mereng,
de álmait már színes levéllel takarja
félti, mert nem mozdul meg a csend,
csak a bánat fonódik az est derekára
és a „hold bámul a béna világra”

/idézetben Radnóti sorai/

dreaming582017. szeptember 8. 19:27

első sor: "Fölötted egy almafa ága,"
utolsó sor: "hold bámul a béna világra."

Az elmúlás dala

"Fölötted egy almafa ága,"
fel-le hajlik ahogy fújja a szél
(vagy hajlítja láthatatlan spárga?)
távolról már az ősz zenél.

Könnyű érintéssel foltozgatják
sárgák, barnák és vereslő rozsdák
az árnyakba búvó fázós tájnak arcát.
Zöldellni csak a fenyőket hagyják.

Majd ha az ősz már leteszi ecsetjét
-októbert november szürkeségre váltja-
erre a szezonra kifogyott a festék,
"hold bámul a béna világra."

dreaming582017. szeptember 7. 21:28

Végromlás

"Fölötted egy almafa ága,"
lassan szárad - csonkig van vágva.
Nincsen már, ki gondját viselje,
enyészet terül az egész kertre.
Minden múlik elfut az élet,
árnyak emésztik - nincsenek fények.
Nincsenek ifjonti hév-lobogások,
lelkeket köti időtlen átok.
Elillan minden ami még szépség
felhőkérget húz gyászában a kék ég,
s az értelmetlen pusztulást látva
"hold bámul a béna világra."

BakosErika2017. szeptember 7. 20:24

Féreglyuk

Fölötted egy almafa ága,
fonnyadó gyümölcse féreg rágta.
Átjárta, mint az idő testedet,
kiszaggatni magadból nem lehet.
Jelet rónak rá magány-hajnalok,
múló dalát lelkedben hallhatod.
Vér-könnyet ejtesz, szemed kivájva,
...hold bámul a béna világra.

DJ2017. szeptember 7. 18:07

Katica

"Fölötted egy almafa ága,"
rajta bogár ül, pettyes a háta.
Pettyes a háta, fekete pettyes,
piros a színe, mint az epernek.

Mint az epernek, olyan a színe,
almafa ágán a levél dísze.
Felröppen nyomban, tárva a szárnya,
"hold bámul a béna világra."

dreaming582017. szeptember 7. 17:39

Hoztam új feladatot.
A vers - Radnóti Miklós: Gondolsz-e rám

első sor: "Fölötted egy almafa ága,"
utolsó sor: "hold bámul a béna világra."

dreaming58(offtopic)2017. szeptember 7. 17:36

@Maria_HS: Nagyon szép!

Maria_HS2017. szeptember 7. 10:12

Valahogy
"E világ nem az én világom,"
Cicomák, álarcok, bábok,hada.
Elnyílott már a gyöngyvirágom,
Bánatom lehetne egy ballada.

Hűvös a szél, na meg a beszéd.
Mit kezdhetek a földi javakkal
Ha nem értem régen a meséd.
Hiába csomagoltad szalaggal.

Őszi eső mossa a nyarat.
Itt -ott érezni még az illatot,
A hervadt levelek pusztulnak
Örök "Reményeink, a csillagok".

Pilinszky János - Kihűlt világ című verséből
első sor: "E világ nem az én világom,"
utolsó sor: "reményeink, a csillagok."

dreaming582017. szeptember 7. 01:44

"E világ nem az én világom,"
"reményeink, a csillagok."

Néhanapján

"E világ nem az én világom,"
s ha néha mégis másképp látom
annak csak egy oka van
higgy nekem - a csodás, örök szerelem.
Mert néhanapján eljön értem
és elringat a fázós éjben,
és nyújtózom egy szép emléken
- olykor már nem is tudom, hol vagyok,
s azt sem: ébren, vagy álmodok,
dúdolnak ködbetűnő távolok,
s "reményeink, a csillagok."

dreaming582017. szeptember 5. 20:29

"E világ nem az én világom,"
"reményeink, a csillagok."

Mindig, mindenütt

"E világ nem az én világom,"
mert itt a bántás lett az úr.
Az én szívemben tündérálom:
a nap ragyog, az ég azúr,
és mosolyog aki csak felnéz.
A napsugár mint olvasztott méz
bearanyozza mindenünk.
Oly jó volna, ha így lehetne,
mert annyira kell a fény nekünk.
És korlát nélkül szerethetne
az ember mindig, mindenütt.
És kézenfogva álmodozva
-miközben ott fönt hold ragyog-
sétálnánk, s fényükkel követnek
"reményeink, a csillagok."