Kihívás bátraknak - erősen moderált VERSVERSENY, kellemes díjakért

Erősen moderált VERSVERSENY 4 szóval. A szavakat (és kifejezéseket) kizárólag eredeti formájukban, (tovább)ragozás nélkül szabad felhasználni! A megfejtésben pedig törekedni kell a versszerűségre! Kérdéseiteket cseszlovak nevű tagunknak írhatjátok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762017. április 10. 23:11

veretlen, hatástalan, rejtelem, szempontjából

[áram van benne]

áram van benne és háború és dal,
ajándék, átok, macskadoromb -
kidobom, kaparom, s hazahozom.
mit kezdjek tenyérnyi maradékkal?

veretlen pénz, homok, arany.
nyelvemre szegezett menedékház,
magamat biztatom: keresd és láss...
nyerést hiszek, de hatástalan.

épül, időtlen áll vagy épp dől
az ő szempontjából vagy a tiédből,
önmagát is olykor kifogásolja,

tűnődő rejtelem ébredő foglya,
mint a szerelmes elpirul, megremeg:
tágul a szó, elhalkul, összemegy.

(doki, megye, érintőleges, tárgyalás)

vjolka2017. április 8. 00:09

Huncut dévaj voltam rég,
nem igazán becsülték.
Ildomos ez sosem volt,
mindenki csak grimaszolt.
S nem lopódzik felém már,
magától a napsugár,
hogy visszfényt szórjon szemem;
Így küldöm üdvözletem!

(veretlen,hatástalan,rejtelem,szempontjából)

Rozella2017. április 4. 23:22

pilinckáz, pukkan, vessző, érezhető

Játékok

Aki ma ’pilinckáz’ azt hinnék, bolond,
hisz nem kütyügombokat nyomkod,
csak egy fadarabbal meg egy bottal
röpteti a mosolyt s a gondot...
Nap mint nap érezhető,
ahogy kopik, változik a nyelv,
elmarad sok régi szó,
írásjel, ékezet, vessző…
és szép lassan elfelejthető
régi játékok gyermeki öröme,
mert a technika ragadós lett,
mint a rágógumi, de gyorsan avul,
nincsen öröke, csupán ördöge.
Gyakran legyőzi a gép az embert
ünnepkor üresen pukkan sok petárda,
kiütni a másikat: rég kiírt tender,
ez a jelen közkedvelt játéka
és nem is kell már hozzá pilincka.

visszfény, lopódzik, dévaj, ildomos

dreaming582017. március 27. 11:38

Az új szavak lemaradtak (ha esetleg én kerülök ki)

pilinckáz, pukkan, vessző, érezhető

dreaming582017. március 27. 11:37

digitális, könyvtárnyi, fénytöréses, időszámítás,

Könyvtárnyi tudomány sem tudja magyarázni,
fénytöréses lelkem csillagrendszerét.
Mikor már azt hinném, minden helyrezökken
egyetlen fuvallat zilálja szerteszét.
Digitális forma, vagy millió papírlap
mind hiábavaló - örök rejtelem.
Új időszámítás kezdőtött el veled.
(s nincseddel feldúltad egész életem)

Rozella2017. március 25. 13:30

(őskövület, vonszolják, földlakók, árnyékolás)

Állítsátok meg!

Lapos vagy gömbölyű a föld,
elliptikus a pálya vagy kör,
a tudósok már rég tudják,
ezen ma balgán nem lehet vita.
Az időjárást persze jósolgatják,
de évezredek súlyát vonszolják
a földlakók és vesztükre most
megint épp változik a klíma…
Nem segít már az árnyékolás,
cunamiként indul meg az áradás,
a veszélyes sugár lélekig éget !
Most kellene a higgadt, okos megoldás,
mert a tenger új vízözönnel fenyeget!
Minden nép, minden kultúra elveszhet,
itt nincs nyertes! Múltba kódolt a képlet:
az ember nem lesz más, újra csak őskövület…
Ti Tudósok! Állítsátok meg az őrületet!

digitális, könyvtárnyi, fénytöréses, időszámítás,

gosivali2017. március 21. 09:58

Tavasz-ébredés

Írmag sem maradt a jeges télből,
elosont az öreg hóapó;
álmában még fordult egyet, hasmánt,
szakállából elszökött a hó.

Erdőszélen tengelic dalolgat,
válaszol rá sok, nótás rokon,
gyermekláncfű, kék ibolya bomlik,
százszorszép hajlong a dombokon.

őskövület, vonszolják, földlakók, árnyékolás

judit.szego2017. március 16. 12:56

kénytelen, lótuszvirág, hormon, borsos)

Egy alkoholista reggele

Kénytelen borsos hangulatom
lótuszvirág díszt felölteni.
Hormon-háztartásom kutatom
hová kell alkoholt önteni.

Mosolyt, tudom, csak ez fakaszt ma.
Fáraszt kábulat nélkül e rend.
Tudattalan, létet szalasztva,
borgőzös álmom édent teremt.

Tengelic, hasmánt, írmag, százszorszép

Pera762017. március 13. 14:58

rendületlen, finomítás, módszeresen, tanácsol

[itt szállingó por van]

itt szállingó por van, itt cirkuszol a fény:
bohócok ugrálnak isten tenyerén.
beintenek egymásnak és neki is,
a közönségesség irreverzibilis.
mindegy, hogy a műsor meghánytatón szép-e,
s nem tudni, hogy ki kinek önarcképe,
te is ő is tükör: nem látsz különbséget,
s fel sem tűnik - vélt vagy valós - közveszélyed.
kívülálló nincsen, nem tanácsol jobbat,
finomítás közben a csend elkárhozhat:
ezért kell a lárma, ujjongás és álarc,
sekély felszín hátán tarkult rongyot rázhatsz.
és hogy szájat tátni módszeresen lehet,
és hogy bárki bárkit itt hülyére vehet:
tanú arra a kör, mit eltörni minek,
körön belül lenni olyan emberileg,
rendületlen hittel - tiszta lélek-börze.
isten két tenyere mikor csattan össze?

(kénytelen, lótuszvirág, hormon, borsos)

cseszlovak2017. március 13. 10:39

Kedves játékosok!

Az a szabály, hogy egy-egy szócsokorral írt versek közül mindig csak egyet fogadok el. A szerzője mindig odaírja verse után az új feladványszavakat. Legközelebb már azokkal kell írni, minden más régit azonnal törlök.

gosivali2017. március 12. 18:14

mester, temető, mondhatni, idegen

Golgotán

szomorúak
az ébredő hajnalok
újra és újra jeges
hiányra virradok
élni kezd a néma temető
mint hűvös idegen
mered egy kő
dacosan fölfelé
mondhatni: feltör
mint valami makacsul
élni vágyó fájás…

bennem is
élni kezd valami
vigasztalhatatlan
mélységes bánat
csak járom egyre
a golgotámat
de hiába minden
a mester nem hallja
erőtlen
halkuló
imámat

új szavak: rendületlen, finomítás, módszeresen, tanácsol

Pera762017. március 12. 00:19

/kikeleti, telihold, vargánya, selyemszál/

[telihold]

telihold. viselős az égbolt. túlhajlott
a szív, zizegő szalma. imbolyog az utca,
forradó fényt old a macskakövekre, térre,
házfalra. csillan a csönd: sánc, selyemszál;
gondolatokra tapad, mint a sors csiganyála.
megül a vállon, a háton, a szemek mélyén túl
a megrázkódó évek lassúsága. kikeleti angyalok
utcasarka koppan. szél szabdalt bőlcsődalból
nőttek ki mind. nem lehet eltévedni ebben a
forgalomban, csak nyelni nyálat, olcsó szerelmet:
kinint. itt nincs mese, esőernyőnyi vargánya,
csak kopogó lábak és aki szétvet. ki ahogy tudja,
az életet úgy próbálja. itt nincsenek korlátok,
következmények. van idő ezután tenyérbe temetni
az arcot, közönnyel nézni, ahogy elvetél az égbolt.
és már az is mindegy - ha úgyse érsz partot -
hogy mely hajnal hulláján szárad a vérfolt.

(mester, temető, mondhatni, idegen)

judit.szego2017. március 6. 18:10

hangtalanul, visszafordíthatatlan, álomképekben, csillagvizsgálóval

Visszafordíthatatlanul

Csillagvizsgálóval sem látlak már többé.
Álomképekben még néha megjelensz.
Oly hangtalanul váltál hirtelen köddé.
Visszafordíthatatlan lett immár a jelen.

Kilátástalan, vaksötét lett a nappalom.
Elhallgattak a tavaszhívó madarak.
Érzem, nincsen már az a hatalom,
mely visszahozná szerelmes magadat.

/kikeleti, telihold, vargánya, selyemszál/

gosivali2017. március 5. 22:14

(modell, kapcsolódó, bögre, káprázat)

Most

valami különös káprázat
ahogy az illatos teagőzben
hosszan elmélkedem;
vajon miért történhetett
hogy éppen első
teáskészletem
egyetlen darabja
ez a lila pöttyös
csorba szélű bögre
maradt itt hűséggel
a kezdetektől velem;

az egymáshoz
kapcsolódó Múlt és Jelen
együtt van Itt és Most velem
s a megtorpanó idő
talán éppen arra modell
hogy az élet beláthatatlan…
e végeérhetetlen pillanatban
valami mégis moccan;
egy lassú mozdulattal
leteszem a kávéskanalat
a vén csészealjra
és a mozdulatban
már az éledő MOST van.

Új szavak: hangtalanul, visszafordíthatatlan, álomképekben, csillagvizsgálóval

cseszlovak(offtopic)2017. február 27. 00:56

Ez a rövid vers is az előző szavakra született, nekem tetszett ez is:

Szegő Judit
Tavaszi szikrák

Hívatlanul léptél hozzám.
Élénkülő szívverésem,
mint rozsdafarkú szárnya lebbent .
Az értelem sétaútra indult,
kalapot emelve az érzelemnek.

Pera762017. február 27. 00:55

(értelem, hívatlanul, élénkülő, rozsdafarkú)

[mint a reggel]

mint a reggel. nem is kérve
kúszik fel az istenégre,
azt mondhatom: hívatlanul.
ölel, csókol, feláll, lazul,
bujálkodik és enyeleg,
keményebb, mint a lágy neszek,
érint, elönt, forró harmat,
kivált vagy tíz forradalmat,
élvezetből, mint a karmát,
élénkülő férfitagját
tucatjára betárazza,
habos, fehér csokimassza:
felhő, fényből, selyemfonál,
szájad tátva: tiszta orál.
pillák alatt rezzen a szem,
együttlét ez vagy szerelem?
jő a hajnal, kéjjel, vággyal,
rozsdafarkú napsugárral,
az értelem fel se fogja,
hogyha magját szerteszórja,
közönséges. bűn és erő,
betölt, felhúz, reggelbe lő.

modell, kapcsolódó, bögre, káprázat

gosivali2017. február 22. 00:56

Akár a fák

voltaképpen mindegy
hogy Isten miért és hogyan
teremtette a fákat
a lényeg az lehet
hogy megtanulj tőlük
fölfelé élni és olyan erőben
tartani magad a célig
ahogy a fák állnak;
egyenes derékkal pőrén
szemlesütve úgy is
ha az ősz vihara visszakézből
röhögve szaggatta le
vacogó ágaikról
az elsárgult
utolsó ruhákat

(értelem, hívatlanul, élénkülő, rozsdafarkú)

vjolka2017. február 18. 18:59

Kapcsod ki a törekvő,
gombot magadon,
egyetlen napra,
sasként szabadon,
szárnyalj az égben,
s minden szakaszon,
új panoráma,
apró Balaton,
látszik már fentről,
túl a szavakon,
hol megvált a csend,
lebegsz hasadon,
ahogy gyerekként még,
öreg fapadon,
a rovásírás,
látszik makacson,
úgy,mint régi heg,
megújult önmagadon.

voltaképpen,erőben,visszakézből,teremtette

Pera762017. február 16. 00:01

megrekedt, füstfelhőben, kékség, távozóban

[hogyan kell]

hogyan kell kapcsolatok megrekedt
falaiba ablakokat vájni,
félresikerült szavakat életre dajkálni,
hogy kell az utakat összeszedni
és belőlük homokszemként kiperegni,
elválni hazától, háztól, istentől,
mikor a megbocsátás izzadt
homloka csak vérágat jövendöl,
mikor kell küszöbre kuporodni,
dobbanni szívkosárba,
ha a sors épp távozóban,
hogyha a szó mindig zárva,
és ha a kékség horizontja félrebillen,
hagyod-e, hogy a meddő türelem
hulláma elöntsön, kisemmizzen?
a levegő csatornáin jégcsapok,
eszmék zsilipei füstfelhőben,
az ég gödreiben kavics-csillagok,
néznéd: egyetlen madár se röppen.
szárnyatlan tavaszok, nyesett közöny,
átbukdácsolni se tudsz a köveken, gödrökön.

rovásírás, panoráma, törekvő, megvált

(Ja, örvendés, hogy él ez a topic, gratulálok a teremtőnek  :) meg a versek alkotóinak!)

gosivali2017. február 5. 19:09

Végül

már lángnyelvek
csaptak fel benned ott legbelül
de hiába volt minden szenvedés
ellobbant lassan az utolsó láng is
és ultimátumot adtál a sorsnak;
eladtad magad a rókalelkű
MOST-nak

megrekedt, füstfelhőben, kékség, távozóban