szonettverseny

Törölt tag2020. július 12. 10:15

Törölt hozzászólás.

hazocsa(offtopic)2020. július 12. 06:27

@SirGarhem: 2020. július 11. 17:53 "In memoriam @harminchat"
megihlettél nem vitás. Ezért készült egy renegát alkotás: hazocsa2020. július 11. 22:47. Tudod, most nekem egybe folynak nappalok, és sötét éjek. De pár percem, ha jutott olvastam "szonettverseny" sorait. Topik nevedre, @Edeke: hozzászólásában figyeltem fel. Dicsért. "Nofene mondtam!" Tudod adok a véleményére. Bár némelyik verse, hozzászólása kész feladvány, de megfejteni mindig érdemes. Így jutottam POET oldaladra. Az "Óda a bizonytalansághoz" olvastam, kerestem, hol van a többi száz. Mert érezni, ha egy költőben ha már érett az alkotás.
De csak kettő??!
Pont @harminhattal jártam így e fórumon olvasva sorait. Neki akkor még volt a lapján kilenc... A fórumon olvasva több százra éreztem. Kiérezve a soraiból a mérhetetlent a "tehetséget". Hát e mérhetetlent éreztem, a hébe-hóba látott verseidben a "tehetséget". Így a renegát tükröződő, szabadszonettem nem ellened, de Érte és Érted szól. Mert, e topikban szerintem, a költő nem egymással, csak önnön magával versenyez, de reagál a másik ösztönző szavára.
Ha érdekel @harminhat szonettje egyet: @harminchat: "Szeretet" még olvashatsz, a https://blog.poet.hu/hazocsa/8-szerzo-kozosen-alkotott-szabad-szonettkoszoruja blog bejegyzésem alatt. Övé a Ernhoffer Tibor, @harminchat: 15. Szeretet mesterszonett.
Mert, páran arra szavaztunk, hogy a szonett koszorút közösen, az Ő szonettjéből írjuk meg. Hozzájárulását a közöskoszorúhoz régen megszereztem, így hát szerkesztőként oda lejegyeztem.
De csörrent a telefonom, lopott időm lejárt. Mennem kell. De előtte gratulálok a tehetségedhez, költői érettségedhez. A többit,... az élményt: a vidám, bús, keserűt, majd "szerencsére" vagy épp szívtépésre majd megadja az élet.
Elismeréssel: Zoltán

hazocsa2020. július 11. 23:37

Ihletett szonettesek. @harminchat öntörlésére. Legyen új feladat, mint egykoron, most ne csak rím, de téma, és forma is legyen ismét szabad.
Téma, nem cím: "Visszatérsz!"
Forma: BÁRMILYEN SZONETT: Petrarca, Shakespeare, Ronsard, Spenser, tükör szonett, szabad szonett, vagy épp tükröződő igen szabad szonett, vagy a témáról szóló bármilyen versforma.
Ahogy a topik alapítóval vers csatában megvitattuk, jöhet bármi, hisz költői szabadágnak egy topik alcím nem szabhat határt.

KÁOSZ KERÜLŐ MEGJELENÍTÉS @harminchat javaslatára.

A mű címe felett: Téma: zárójelben a (Kiválasztott szonettforma, vagy versforma)/ a feladat kiírási idő.
Így átláthatóan elkülönülnek a topik cím alatti (petrarcai szonett) rímstafétájától.
Izgalommal figyelem, és remélem Ő is figyeli soraitokat.

hazocsa2020. július 11. 22:47

Tán olasszal mondanám, bizony ha tudnám! De ez egy keresetlen, renegát, tükröződő, feleselő, szabadszonett.

Fényedre, és nyugodt ihletedre: @harminchat

Nem! Nem létezik, ily poetes halál.
Mondani nem él,... Nem! Azt nem lehet!
Mert most hiányzik, csak így,.. csak így mehet!
Te vagy... a költő, a tanuló és a tanár.

Feladni Őt? Megtagadni, miért? Kiért?
@harminchat, ó ihlető költő Barátom,
jaj, de szűk lenne nélküled kabátom.
Nélküled,... tán rímköveznek renegát hitért.

Nem csak betűkkel, de lélekkel táncolsz,
világítasz, ahogy ihletőn lángolsz.
Látod?... törléssel társak szívébe gázolsz!

Érzékeny vagy, mint minden Poéta,
kit szíven ütött az élet egy-egy poénja!
Mégis nekünk... "Nézd!" Te vagy a példa.

Bár néha, keserű az élet tréfa.
Visszatérsz! Most ez legyen a feladat téma.
Hazatérsz ide! Indulhat új rímstaféta.

Gondolatban veled pihenünk egy "padon"
örülünk, ha újra olvashatunk egy napon.
Soraid... csendet adnak egy haragvó tavon.

Tudom! Rímcsatákra lesz még jó sok ok.
Mert hiányzik az ihlető felpezsdülés,
a versrepülés... Nekünk ez nem is kevés!
Hisz itt minden, csak rímes sorok körül forog.

Tudom! Hajtod még-e talányos kereket,
és szellemed ihlető fénye ránk ragyog,
születnek majd újabb... @harminchat dalok.
És így taníthatsz!... Költőt, és embereket.

Kumdar (képzeletvilág), 2020. július 11. Köszönettel, reménnyel Ernhoffer Tibornak, @harminchat-nak.

Rozella2020. július 11. 22:00

halál, él, tél, már/ vár, kél, szél, bál/ varázsolsz, táncolsz, simít/ vigadóra, jóra, szólít /

Mi lenne ha...

Ha megtalálna, lenne szép halál.
Ma nyárkerék forog, pörögve él,
piheg, zenél s regél: kivár a tél...
Mi lenne ha.. ma értem jönne már,

de nem tülekszik még, sorára vár.
Riadt a vágy, bár álmom útra kél,
s elűzi gondjaim a Hold felé a szél,
hol égi bálteremben áll a bál...

Tudod te is, szavakkal elvarázsolsz,
még azt is elhiszem, parázson táncolsz
s velem maradsz, a szíved megsimít.

Még nem tudom mi vár a vigadóra,
a lelkem készen áll a rosszra, jóra...
S mi lenne ha.., de csitt! Valaki szólít...

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 17:55

Szebbet érdemelt volna, de nekem most csak egy ilyen sikeredett, illetve talán csak én nem küldtem még verset az általam választott rímekre.

SirGarhem2020. július 11. 17:53

In memoriam @harminchat

Hát létezik ily poetes halál?
Mondhatnánk, hogy harminchat már nem él,
És jönne fórumunkba hideg tél.
Feladhatnánk akkor az egészet már…

Kedves Tibor! Közösségünk visszavár.
Tengernyi háladal feléd szárnyra kél,
Vigye hozzád lágykarú, nyári szél.
S ha visszajössz, újra lesz itten bál.

Szonettjeiddel minket elvarázsolsz,
Káprázatos, ahogy betűkkel táncolsz.
S mikor kész versen kezed végigsimít,

Azzal hívsz minket majd vigadóra.
Szívünk vágyik már újra e jóra.
Hiányzol. Csapatunk téged szólít.

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 17:41

@Rozella: Értem, csak arra gondoltam, hogy írhatnánk egy szonettkoszorút, feloszthattuk volna soronként, és az lett volna a mesterkoszorú. Szép búcsú lett volna...

@Edeke: Mondjuk én még mindig bízom benne, hogy csak egy szerencsétlen baleset/ nem szándékos valami volt, és visszajön. Nem akarok továbblépni.

Rozella(offtopic)2020. július 11. 17:32

@SirGarhem: van, de a beleegyezése nélkül nem használható fel...

Edeke(offtopic)2020. július 11. 16:59

@SirGarhem: nem tudom mi volt az oka, de így döntött. Majd visszajön. Vagy nem. Lépjünk tovább.

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 16:23

Valakinek nincsen meg véletlenül Tibor valamelyik szonettje?

@Edeke, @Törölt tag, @Rozella, @Eleonora

Eleonora2020. július 11. 16:05

@harminchat

Főnix, várunk!

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 14:33

@Rozella: te régebb óta ismered, mint én, de nekem is hiányzik. És most már a verseit se tudom visszaolvasni. :`(

Nekem az egyik versem alá írt még utoljára, olyan jól esett, hogy végre van valaki, aki mond egy kis kritikát is, de így is nagyon-nagyon kedves volt a hozzászólása.

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 14:30

Nekem ma fél hatkor írt utoljára és már nem tudtam válaszolni.

A verseit vissza tudják állítani, ha szükséges?

És a hozzászólásokat? Olyan szép verset írt tegnap is ide, csak az maradt meg belőle, amit @Törölt tag idézett. Nekem az övé tetszett a legjobban.

Rozella(offtopic)2020. július 11. 14:24

Őszintén remélem, hogy csak véletlen, vagy meggondolatlan "baleset " történt, hiszen Tibor nem csak itt, hanem sok más fórumban is remekül játszik és ... és ... és... , de nélküle a szonettfórum nem lesz soha már az, ami volt... Ő is az egyik ős-játékos itt, hiszen a kezdektől itt van, nem is beszélve a sok kitűnő verséről ami most uk-muk-fuk csak úgy elszállt a semmibe...Tele van a blogom is a "törölt tag, törölt hsz"-szel...nagyon furcsa. Tegnap este tíz után még olyan kedvesen hozzászólt az egyik versemhez blogban, elképzelni sem tudom, mi történhetett?

Tibor, gyere vissza légyszi!! Végtelenül szomorú vagyok...  :(

SirGarhem(offtopic)2020. július 11. 12:17

Nem tudjátok, hogy @harminchat miért lett törölt tag? Eléggé ledöbbentem. :`(

Edeke2020. július 11. 10:16

@hazocsa: ja, hogy ezt szó szerint kell érteni. Igy egészen más

hazocsa(offtopic)2020. július 11. 09:46

@Edeke: 2020. július 11. 07:45 "Ha, már..."
Betűimpresszió: (makáma és verspróza, próza közt): "Ha, már..." Születéskor az emberre már vár a halál. De élteti a remény, lehet az élete szép regény. Kibomló tavasz, tékozló nyár, távoli ködlő, tündöklő szín festett ősz. Az őszi ragyogásban bujkál, a kemény tél, de remél.
Remél, mindig csak új, eljövő pillanatra várva. Várva még sokra "mielőtt útra kél" De nézd! Élte hajszál köteg, mely biztosan tart, de az idő pereg. Pattannak, fogynak a szálak. Nem segít a harácsolt vagyon, jobb ha esőben magad adod. Így mikor az "elmúlás szólít" bátran felelheted neki megyek veled! De jó itt.
Gratulálok! remek szonettedhez.

Ha már rám szántál, pár percet kérlek olvasd el a meghívómat:
hazocsa(offtopic)2020. július 11. 03:12
Versenyen kívül:

Kumdari fából, vaskarika meghívó!
Önmecénás alkotófórum, minden verset, írni olvasni szeretőnek.

Neked is szól, ha vagy elég bátor, hogy személyesen, olvasni szerető társaddal együtt megmutasd magad. És ha egy pár egymásnak feleselő, esetleg válaszoló szonettre, versre vágysz...
Őszelőn rím, csatára várlak.

Edeke2020. július 11. 07:45

Ha, már..

Ha már, magáénak datál a halál,
Az ember remél, hogy még egy percet él,
Mint az ősz, ha szorítja, a tél,
Még tündököl, bár vesztét érzi már.

Az ember csak a pillanatra vár,
egy utóra, mielőtt útra kél,
de talpa alatt fütyül, már a szél,
A pokolban, csak neki áll a bál.

Ha harácsolsz, akkor nem varázsolsz,
Ám, ha önfeledten lágy esőben táncolsz,
Istent érzed, ahogy megsimít.

Minden óra fordul vigadóra,
Minden ember fogékony a jóra,
Nem kell félj, ha az elmúlás szólít.

hazocsa(offtopic)2020. július 11. 03:12

Versenyen kívül:

Kumdari fából, vaskarika meghívó!
Önmecénás alkotófórum, minden verset, írni olvasni szeretőnek.

Ó ti boldog idő milliomosok
akikben dalolnak a jambusok.
Boldog irigységgel olvasom sorotok
költő olvasónak lenni, van sok jó ok.

Zeng bennem dalotok, versbe zárt dallamok,
Úgy vágynák írni én is, de csak hallgatok.
Napi munka megtör, de a kényszer gyötör
versetek olvasván már kisebb a gödör.

Mondjátok! Mi lenne, ha pár amatőr költő,
egy "padon", őszelőn megpihenne, közösen
verseket ihletne? Daluk nem volna önző,
jó pár napra, övék lenne a parti föveny.

Együtt néznék a napnyugta fényét,
mi elvenne minden vita élét.
Vagy a susogó nádi harmat mélyét,
lágy dombokat és sziklák meredélyét.

Mit közösen együtt működve írtak,
vagy épp... egy füzetbe belesírtak!
Végül rendre összetűznék,
értékelnék egymás művét.
A szállást adó mecénást
csak élménnyel fizetnék,
de élményüket mégis magukkal vinnék.