szonettverseny

negyvenkilenc2024. április 10. 21:27

@Eleonora: Kedves Nóra! Hasonlóan fáradtnak érzem magam én is, sajnos fejben is, de most ez a zárba kulcsot illesztős gondolatod ihletet adott, gyorsan le is írtam a rímeket! Remélem használhatóak!

képet
térről
lépett
fénytől

árnyék
sötét
látsszék
börtönét

zár
csend
daccal

vár
felment
marasztal

Eleonora(offtopic)2024. április 10. 17:55

@negyvenkilenc: Igen!, bár meg kell mondani, hogy mire vége a napnak néha úgy elfáradok mintha egész nap betonoztam volna.  :) Most nekem nehezek voltak a rímek, remélem nemsokára megajándékozol bennünket újakkal, nagyon sokat jelent nekem, és azt hiszem, hogy mindannyiunknak az itt lét, hisz mindahányunknak megvannak a mindennapi körülményei, dolgai, gondolatai, de itt úgy érezhetjük, hogy a rímek hatására talán, de olyan zárakba is illeszthetünk gondolatkulcsot, amit egyébként nem tehetünk/tehetnénk meg. Nagyon köszönöm a gratulációt!

HMMarta(offtopic)2024. április 8. 21:36

@negyvenkilenc: Köszönöm, én is remélem!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 8. 21:35

@emonye: "Létben illanó délibáb az öröm" van nap, ami délibábot hoz, van ami valódi örömöt. A varjak meg csak irígykedjenek! Szép, szomorú versedhez szivből gratulálok!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 8. 21:30

@Eleonora: Valóban nagy öröm egy gyermek érkezése, igazi varázslata az életnek! Gratulálok a vershez!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 8. 21:26

@HMMarta: "Legyél oly egészséges, mint hajdanán,
olyan erős, amilyen voltál nemrég,
akire jövőben csupa jó köszön"
Kedves Márta, remélem hatnak jó szívvel írt soraid!

emonye2024. április 8. 20:40

Felhőn szállok, mint a madarak tova
Az idő, károgó varjú, ellebeg
A kék végtelen az örök fény hona
Gömbölyít egy kerek, szürke felleget

Nem voltam én egy szőke tündér soha
Nem is számoltam a boldog perceket
De rám kacsintott az éjek vándora
Azóta nappal is engem emleget

Vad vágyak vezére volt ő hajdanán
De fásultság figurája lett nemrég
Aki csak unottan, kedvesen köszön

A hősök szerencsétlenek mindahány
Magasztosak és szent már csak az emlék
Létben illanó délibáb az öröm…

Angyalka73(offtopic)2024. április 8. 14:51

@Eleonora:
Kedves Eleonóra!
Nagyon szép ez a versed, örömmel olvastam!  :))
Üdvözlettel Melinda

Eleonora2024. április 7. 21:58

Új hajtás

Várlak, a nap olyan se té se tova
a másodperc is csak úgy ellebeg
gondolat széled, sehol nincs hona
csak falra pingál bodros felleget.

Pirongat az élet, azt hittem soha
többé nem várhatok varázs perceket
mégis érkezik a lét új vándora
ki majd sokára is megemleget.

Máshogy lett, mint ahogy véltem hajdanán,
ám történtek végzetes dolgok nemrég,
ám nyitni kell akkor ha élet köszön.

Hisz a résztvevők közül mindahány
már a múltba dermedt szomorú emlék,
első felsírásod lesz majd az öröm.

HMMarta2024. április 5. 19:35

Halászné Magyar Márta
Szonett a családunk által egy nagyon szeretett személyhez (4.rész)

Mint egy rossz álmot, kergetném tova,
kinyitnám szemem, mikor ellebeg,
nem lenne felénk fájdalom hona,
messzire űznénk ilyesmi felleget,

baleseted ne történt volna soha,
kitörölnénk azokat a perceket,
legyél felépülés erős vándora,
kit majd mindenki gyógyultként emleget.

Legyél oly egészséges, mint hajdanán,
olyan erős, amilyen voltál nemrég,
akire jövőben csupa jó köszön!

Múljon el a fájdalmad mindahány,
baleseted legyen halovány emlék,
és életed legyen mindig öröm!
2024.04.05.

HMMarta2024. április 4. 23:09

Halászné Magyar Márta
Szonett a családunk által egy nagyon szeretett személyhez (3.rész)

Vonuljon vad vihar végleg tova,
bízom benne, hogy a baj ellebeg,
a jövő legyen csupa öröm hona,
ne lássunk többé fekete felleget.

Ne legyenek fájdalmaid soha,
most bírd ki a nagyon nehéz perceket,
majd légy az életed vidám vándora,
kit mindenki szeretettel emleget.

Csak halvány emlék legyen, hogy hajdanán,
valami rossz történt Veled, nemrég,
és halld, hogy boldogság reád köszön.

Jól sikerüljön műtéted mindahány,
váljon belőlük halovány emlék,
teljes gyógyulásod legyen öröm.
2024.04.04.

HMMarta(offtopic)2024. április 4. 21:39

@Rdi: köszönöm szépen! Nekem itt mindig mindenki szonettje tetszik. Mind más, pont ez a jó ebben, hogy ugyanazon megadott szavakból, ahányan vagyunk annyifélét (vagy még sokkal többfélét is) hozunk ki, és mind jó.

Rdi2024. április 4. 20:31

@negyvenkilenc: Köcce, gondoltam a Vén Dóra Andorra vándora fog tetszeni mindenkinek  :)
@Edeke: Nekem ez tetszik:"Ok nélkül, kergetek, most meg egy felleget" kár, hogy nem mentél tovább a kutyaélet felé  :P
@HMMarta, @Taktoma: : megint szép verset írtatok.

HMMarta(offtopic)2024. április 4. 16:28

@negyvenkilenc: köszönöm szépen!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 4. 10:49

@HMMarta: Kedves Márta! Régi, de folyton feledésbe merülő felismerés, hogy a múlt pillanatai már nincsenek, a jövő percei még nincsenek velünk, csak a jelen a valós, érdemes hát megragadni a percet!
"Minden másodperc mulandó, mindahány
lesz a jövőben csak egykori emlék,
bármennyit boldogan megélni öröm"
Gratulálok szép szonetteidhez!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 4. 10:46

@Edeke: "Többé soha nem fecsérelek a búra bús perceket" szép gondolat, még úgy is, hogy a versből áradó szomorúságot csak egy piszoknyi kis öröm ellensúlyozza.
Gratulalok, nagyon jó!

negyvenkilenc(offtopic)2024. április 4. 10:42

@Rdi: Kedves Péter! Irodalomtörténeti szempontból mérföldkőnek tekinthető szonetted, melyből kitűnik az eddig oly kevéssé ismert tény: jobb aludni hajadonok hajhadán, mint hajdinán... most is, nem csak hajdanán. Az még további vizsgálat tárgyát képezi, mindez egyetemes jellegűnek tekinthető-e, vagy leginkább a Vén Dórákra korlátozódik. Amig erre fény derül, szívből gratulálok mosolyt fakasztó soraidhoz!

HMMarta2024. április 4. 09:30

Halászné Magyar Márta
Elkergetném a fellegeket

Kergetnék messzire minden bajt, tova,
várom, hogy a rossz végre ellebeg,
és nálunk a boldogságnak lesz hona,
ami örökre száműz felleget.

Ne tépázza lelkünket vihar soha,
örömmel élhessük meg a perceket,
remény legyen velünk utunk vándora,
mi legyünk, kiket szeretet emleget.

Elindultam földi létbe hajdanán,
rádöbbentem akaratlanul nemrég,
hogy az elmúlás hívatlanul köszön.

Minden másodperc mulandó, mindahány
lesz a jövőben csak egykori emlék,
bármennyit boldogan megélni öröm.

Edeke2024. április 4. 06:16

Hajdani

Tétován tántorgog mindég tőled tova,
Felettem szellemek, mindegyik ellebeg,
Ez a kivert kutyák sikátor otthona,
Ok nélkül, kergetek, most meg egy felleget

Noha megfogadtam, ennyi! Többé soha
nem fecsérelek a búra bús perceket,
Szívemben sátrat vert a kétség vándora,
minden szívdobbanás, csak téged emleget.

Nem így terveztem én, ezt még hajdanán,
hogy fájó emlék lesz, mi voltál nemrég,
Egy pocsolyából arcom, már vissza sem köszön..

A csövesek rajtam nevetnek, s mindahány
csak meglát, tudja fáj az emlék,
csak köröm alatt piszoknyi az öröm

HMMarta2024. április 4. 05:41

Halászné Magyar Márta
A valóság a mindennapok hona

Szemhéjam elnehezült, nézek tova,
szép álom úszik előttem, ellebeg,
a valóság a mindennapok hona,
nem tartóztat fel fekete felleget.

Fiatalon nem gondoltam soha,
hogy később hogyan élek meg perceket,
vagyok a kijelölt ösvény vándora,
nem tudom, sors engem miként emleget.

Frissen léptem utamra hajdanán,
kanyargott előttem le és fel nemrég,
ma rám egyre járhatatlanabb köszön.

Végül ugyanoda vezet mindahány,
ahol már nem leszek más csak emlék,
jó lenne, ha addig érne sok öröm.
2024.04.04.