Vita volt egy új vers kapcsán - giccs vagy nem giccs? Ki mondhatja ki?

Az olvasó giccsnek nevezett egy verset, hozzátette még azt is, hogy az olvasók csak dícsérik a verset, és nem fogalmaznak meg kritikát, ezt különöse az általa, "befutottnak, vagy nagyoknak" nevezett poetos költőkre vonatkoztatta.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Attila_the_hun2016. január 21. 23:28

@hmbt: Kedves hmbt! Fogadjunk, hogy Ön pedagógus.  :)

Törölt tag2016. január 20. 21:43

Törölt hozzászólás.

Kandabula2016. január 18. 21:47

Van egy zakó. Elkezdek az ujjából centinként levágni. Mikor lesz belőle mellény?

Monchi2016. január 18. 20:01

@Kandabula: pedig de  :D, én csak egy szót javasoltam, te át költötted. Bár szó ami szó szubjektív, hogy hogyan veszük.

Kandabula2016. január 18. 19:20

@Monchi: én a Tiédet írtam át, az eredetihez hozzá sem nyúltam...

Monchi2016. január 18. 17:10

Hát én nem írtam volna át a másét, csak a ténylegesen számomra helytelen kijavításás ajánlottam. Szerintem szép az eredeti is. Nem költeném át senkiét önkényesen. Ennyi tisztelet mindenkit megillet.

Kandabula2016. január 17. 21:07

Beszállhatok én is?

Illatod mint harmat, illan
közelembe, rám-simulva,
mit Isten nekünk rendelt
álmodjuk meg együtt, újra.

Bocs...

Monchi2016. január 17. 08:05

"Mint harmat illan illatod
Elmémhez (alakulva ) simulva
Mit az Isten itt hagyott
Mi együtt álmodjuk meg újra"

Szerintem így jobb, az alakulva erőltetett.

Edeke2015. december 29. 15:42

"Mint harmat illan illatod
Elmémhez alakulva
Mit az Isten itt hagyott
Mi együtt álmodjuk meg újra"

Nem tartalmaz közhelyet? Hát ott van a 'meg" szócska. Szinte minden versben benne van. Olyan uncsi már.

Marie_Marel2015. december 29. 14:45

@Edeke: ez is igaz. És itt kezdődik a művészet, amikor nem veszed észre a panelt sem, mert átalakult az értő művész kezében, nem öncélú.

gersti2015. december 29. 14:38

@Marie_Marel: próbálom.hiába,számomra semmi,de az én készülékemben lehet a hiba

Marie_Marel2015. december 29. 14:35

@gersti: Azért próbáld értelmezni, hátha mégis van...

gersti2015. december 29. 14:31

@Marie_Marel: és nincs semmi értelme

Marie_Marel2015. december 29. 14:30

Most olvastam ezt:

"Mint harmat illan illatod
Elmémhez alakulva
Mit az Isten itt hagyott
Mi együtt álmodjuk meg újra"

celtichun: Napsugaram

Na, ez nem tartalmaz közhelyet, igazán költői.  :-)

gersti2015. december 29. 14:21

@Marie_Marel: Hát persze,hogy szebb,de ez nem érv az eredeti jelzős szerkezet használata ellen.És kellett hozzá egy Juhász Gyula-méretű zseni.

Edeke2015. december 29. 14:01

Nem a "lelki társtól", és a hasonló "közhelyektől lesz giccses egy vers, hanem attól, hogy ezeket a frázisokat öncélúan, és céltalanul használja. Ha egy vers megérinti az olvasót, mert van mondanivalója, akkor a benne lévő szavak elvesznek, a vers egészében, vagy beleolvadnak, és nem tűnnek ki, mert az egész egyben láttatja magát, és úgy, már nem arra figyelünk, mikből áll, hanem arra miről szól.

Pera762015. december 29. 13:11

@Grigo_Zoltan:  :)
Így van, nem egyformákból alkottak.
Nekem pl. a lelki társ az időtlenben létezik. Jelen, múlt, jövő: örök.

Grigo_Zoltan2015. december 29. 13:05

@Pera76: A lelki társ, nekem jelen idő, nem múlt idő.
De nem vagyunk egyformák :)

Pera762015. december 29. 13:05

Mert akkor értékelünk valamit igazán, mikor elvesztődött...
Akkor ugrik be a felismerős, hogy ő volt az igazi, és ő is marad.
Akár a költő képzeletében, akár valójában ez volt, számunkra, olvasóknak végülis mindegy, mert a hitelesség átjött és az a jó versek egyik ismertetője.

Pera762015. december 29. 13:02

@Grigo_Zoltan: Bizony egy társról szól, olyanról, ki az időn túl itt és ott örök, akinek minden hétköznapi mozdulatban feltűnik a hiánya. (Nincs, ki a nyakkendőt helyreigazítsa, nélküle nem tud beszélni, köszönni se rendesen, stb., tehát a hiánya átjár, mint huzat a házon  :) tehát a lényeg a nincs.)