Skandináv népballadák-fordítási gyakorlat

Írj a megadott szavakkal verset játék nehezített változata. Itt a vers összes szavát megadták, sőt meg is írták a verset, svédül! Nekünk a megfelelő magyar szavak megtalálásával újra kell írnunk a művet.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

harminchat2019. november 8. 04:53

Köszönöm szépen a fordítást Istvánnak! A harmadik versszak maradt hátra, ezzel befejeződik Boromir siratása. A szövegben szereplő Amon Hen egy kisebb hegy, vagy domb neve, amin egy rég elhagyott erőd áll. Rauros pedig egy nagy vízesés neve a már korábban említett Anduin folyó azon szakaszán, ahol az a Nindalf nevű lápos részre ér.

From the Gate of Kings the North Wind rides, and past the roaring falls;
And clear and cold about the tower its loud horn calls.
`What news from the North, O mighty wind, do you bring to me today?
What news of Boromir the Bold? For he is long away.`
`Beneath Amon Hen I heard his cry. There many foes he fought.
His cloven shield, his broken sword, they to the water brought.
His head so proud, his face so fair, his limbs they laid to rest;
And Rauros, golden Rauros-falls, bore him upon its breast.`
`O Boromir! The Tower of Guard shall ever northward gaze
To Rauros, golden Rauros-falls, until the end of days.`

harminchat2019. november 8. 04:40

---------------------------------------------------------------

harminchat2019. november 8. 04:39

Szabó Szalay István fordítása:

Kesergés Boromirért II.

dűnék és kövek közül,hol a tenger nyit,
amerről délnek szele fúj
amott kapuk nyögnek s sirályok sikolya száll
te mindent tudó szél onnan délről,
mily hírt hozol,Boromir az igaz
most ő merre jár?
én csak szenvedek,mint ő késik
és ne kérdezd,merre lakik
csak azt tudom,ott sok csont fekszik
fehér,fekete partokon,sötét ég alatt
kik az Anduinon hajóztak a tengerig
kérdezd erről az északi szelet,hírt mit hoz
Ó,Boromir,kapuk mögött a tengeri utak
délre tartanak,ám hírt rólad,
nem szürke tenger felett szálló
sirályok hangjai hoznak

Melbourne nov.5

harminchat2019. november 8. 04:36

A tengerből kél a déli szél, dűnék, sziklák közül,
Vijjogó sirály hangokon, a zengő kapuk felől.
Mondd mi hír, sóhajtó szél, délről mit ez éjjel hozál,
Hol van az igaz Boromir, rá várva a bú átjár.
Ne kérdezd hol időzik ő, mert oly nagy a csonthalom,
A fekete és fehér kövű viharvert partokon,
Oly sokakat visz az Anduin a tengerhez tova.
Az északi széltől faggatózz, ő mi hírt hordoza.
Ó Boromir a kapun túl az út a tengerre tart,
de te nem jössz síró sirályokkal, üres az ezüst part.

harminchat2019. november 1. 07:06

Köszönöm szépen a beküldött fordításokat!
Nem volt könnyű szöveg és a folytatásában is van néhány részlet, amihez nem árt egy kis háttér információ.
A versben említést tesznek Anduinról. Ez egy folyó neve elf nyelven, ami a hegyekből (Misty Mountans) eredve egész Középföldén (Middle-earth) át tart a tengerhez. Északi részén található a Rauros vízesés,ez a harmadik versszakban szerepel majd, érdemes megjegyezni a nevét.

From the mouths of the sea the South Wind flies, from the sandhills and the stones;
The wailing of the gulls it hears, and at the gate it moans.
‘What news from the South, O sighing wind, do you bring to me at eve?
Where now is Boromir the fair? He tarries and I grieve!’
‘Ask me not of where he doth dwell—so many bones there lie
On the white shores and the dark shores under the stormy sky;
So many have passed down Anduin to find the flowing Sea.
Ask of the North Wind news of them the North Wind sends to me!’
‘O Boromir! Beyond the gate the seaward road runs south,
But you came not with the wailing gulls from the grey sea’s mouth.’

harminchat2019. november 1. 06:28

-----------------------------

harminchat2019. november 1. 06:27

Szabó Szalay István fordítása:

Kesergés Boromirért

Hol lápos mezőkön hosszú füvek nőnek
Rohan földjén túl
hol nyugati szél vándorol
s a falakon átfúj,
te vándor szél most milyen hírt hozol
talán láttad Boromir vitézt
hold vagy csillagfényben kóborlón
"én láttam hajózni őt,
hét tenger zavaros szürke vizeken
és láttam őt járni,addig míg
eltűnt végleg elhagyott földeken
észak árnyékába merült
s én többé nem láttam
talán Észak szele hallotta
Denethor fiának kürthangját:
ó,Boromir ,magas falakról
nyugat felé kémlelek
de te nem onnan jöttél
hol már nincsenek vitézek

okt.3o

goalking2019. november 1. 06:26

Rohanon át,erdőn és mocsáron keresztül,ahol a fű nő
A Nyugati szél a falak körül sétál,s felém jő
A vándorló szél vajon milyen híreket hoz felém éppen?
A magas Boromirt észlelted már a hold-vagy a csillagfényben?
Láttam őt,ahogy hét patak közt lovagol széles és ezüst folyók felett,
Láttam kihalt területeken sétálni,amíg el nem ment.
Az Északi Szél árnyékában nem láttam többször őt,
Az Északi szél hallott egy Denethor fia nevű kürtöt,
Ó,Boromir. Amikor a magas faltól más irányba tekintettem,
De szerintem nem az üres területekről jöttél,ahol emberek nincsenek-Azt hitted nem veszem ezt észre

Megjegyzés: Az utolsó két sort egy sornak kell számítani,csak nagyon hosszú sor lett.

harminchat2019. november 1. 06:25

Boromir siratása

Lovasvég lápján s mezein, hol a fű magasra nő,
nyugati szél épp erre tart, falaktól vonulva jő.
Mondd mi hír, te kóbor szél, mit nékem ez este hozál,
láttad, e daliás Boromirt, e holdfény éjszakán?
Hét pataknál láttam őt, gázolva a szürke vízen,
láttam alakját elveszni ott a kihalt földeken,
Észak felé az árny enyész, és nem láttam senki mást.
Denethorfinak kürtszava északon hallik talán.
Ó Boromir, én vártalak nyugat hegymagas falán,
de te nem jössz kietlen föld felől, oly üres a táj.

harminchat2019. október 27. 14:38

Köszönet a múlt heti feladvány fordítóinak a beküldött dalokért! Kicsit megkésve teszem fel az e heti dalt. Próbáltam visszatérni a skandináv vonalhoz, de nem találtam semmi egyszerűt, így ismét a jó öreg Gyűrük urából következik egy ének, amely Boromir halálára íródott. Mivel elég hosszú, így ez most csak az első versszak. A videóra kattintva ott a többi versszak is ha valaki egyben szeretné látni. Jó időtöltést!

Lament for Boromir J. R. R. Tolkien

Aragorn sang:
Through Rohan over fen and field where the long grass grows
The West Wind comes walking, and about the walls it goes.
‘What news from the West, O wandering wind, do you bring to me tonight?
Have you seen Boromir the Tall by moon or by starlight?
‘I saw him ride over seven streams, over waters wide and grey,
I saw him walk in empty lands until he passed away
Into the shadows of the North, I saw him then no more.
The North Wind may have heard the horn of the son of Denethor,
‘O Boromir! From the high walls westward I looked afar,
But you came not from the empty lands where no men are.’

harminchat2019. október 25. 04:38

Szabó Szalay István fordítása:

A hét Csodálatos

szigorú,ám jóságos az Apa arca
amint leülve ítélkezik
ő dönt életünk hosszáról
mindannyian gyerekei vagyunk

életet ad nekünk az Anya
minden nőnek vigyázója
mosolya gyengéd könnyet töröl
mindannyian gyerekei vagyunk

az ellennel küzd a Harcos
óvja minden lépésünket
karddal,pajzs és nyílvessző
mivel védelmez minket

a már sokat átélt Tudós
irányítja a sors folyamát
arany lámpásával világit
minden gyerekének utat

éjjel,nappal dolgos a Kovács
hogy mindenki hasznos legyen
eke kalapács és tűzhely
mit ő ad gyerekeinek

az égen magasan ott a Szűz
de jelen van szerelmesek szemében
mosoly akár a madár röpte
amint álmot hint gyerekeire

a hét Csodálatos,ki minket alkotott
s hívásunkra mindig készek
csak el ne bukj...behunyt szemmel
te gyerek....ők figyelnek téged

Melbourne 2o19 okt.22

harminchat2019. október 25. 04:37

A Hét Isten dala

Apa arca kemény és zord,
tetted előtte jó vagy rossz,
ő sorsunkról ha határoz
gyermekét mosollyal nézi.

Anya adta az életet,
megóvja a hitveseket,
mosolyával békét teremt
gyermekét szeretve nézi.

Harcos állja a zord időt,
oltalmazva akármi jő,
karddal és pajzzsal nagy erős,
gyermekét szeretve védi.

Az Anyó vén és mindent lát,
sorsod ékét és homályát,
fénnyel tölti a lámpását,
gyermekét szívvel kíséri.

A Kovács folyton csak munkál,
ővele egy jobb világ vár,
kalapácsa a tűzben jár,
gyermekét serénynek képzi.

A Szűz táncol az égen át,
szerelmes szeme szépnek lát,
kedvvel szórja a mosolyát,
gyermekét álommal küldi.

Hét Isten mi teremtőnk,
minden bajban a megmentőnk,
hunyd le szemed az éj ha jő,
gyermekem nincs mitől félni.

goalking2019. október 25. 04:34

Az Atya arca szigorú és izmos,
Ő dönti el mi a jó és a rossz,
Az élet vagy rövid,vagy van benne hossz.,
és szereti ő a kisgyerekeket.

Az Anya adja az élet ajándékát,
S megbámulja mindenki más asszonyát,
És szelíd mosolya megszüntet minden vitát,
s szereti ő a gyermekeit.

A Harcos az ellenség elé kiáll,
Bárhová megyünk,vigyáz ránk.
És mindig magánál tartja lándzsáját,íját és kardját
és őrzi a kisgyermekeket.

Az idős nő bölcs és öreg,
És látja a sorsainkat,amint kibontakoznak,s kitörnek
Az arany lámpát felkapcsolja,fogy fény legyen
hogy vezesse a kisgyerekeket.

A Kovács teljes idős munkába áll,
Hogy jobbá tegye az emberek világát.
És arra használja az ekét,tüzet,s a kalapácsát,
hogy kisgyerekeknek építsen.

A leány táncol az ég kékjében,
S szeretők sóhajában él szépen,
A mosolygása megtanítja a madarakat a repülésre
és álmokat ad a gyermekeknek.

A hét Isten,akik minket készítettek,
S hallgatunk,ha hívnunk kellene őket.
Tehát,akkor sem eshetsz le,ha becsukod a szemedet,
mert ők látnak benneteket,kisgyermekeim.

harminchat2019. október 25. 04:34

Szabó Szalay István fordítása:

A hét Csodálatos

szigorú,ám jóságos az Apa arca
amint leülve ítélkezik
ő dönt életünk hosszáról
mindannyian gyerekei vagyunk

életet ad nekünk az Anya
minden nőnek vigyázója
mosolya gyengéd könnyet töröl
mindannyian gyerekei vagyunk

az ellennel küzd a Harcos
óvja minden lépésünket
karddal,pajzs és nyílvessző
mivel védelmez minket

a már sokat átélt Tudós
irányítja a sors folyamát
arany lámpásával világit
minden gyerekének utat

éjjel,nappal dolgos a Kovács
hogy mindenki hasznos legyen
eke kalapács és tűzhely
mit ő ad gyerekeinek

az égen magasan ott a Szűz
de jelen van szerelmesek szemében
mosoly akár a madár röpte
amint álmot hint gyerekeire

a hét Csodálatos,ki minket alkotott
s hívásunkra mindig készek
csak el ne bukj...behunyt szemmel
te gyerek....ők figyelnek téged

Melbourne 2o19 okt.22

harminchat2019. október 18. 20:28

Köszönöm Istvánnak a remek fordítást, Eorl egy képzeletbeli királyság, Rohan királya volt. Ezen a héten egy másik képzeletbeli királyságba, Westerosba látogatunk.
Itt hét istent tisztelnek, róluk szól a dal.

The Song of the Seven

Written by George R.R. Martin

The Father`s face is stern and strong,
he sits and judges right from wrong.
He weighs our lives, the short and long,
and loves the little children

The Mother gives the gift of life,
and watches over every wife.
Her gentle smile ends all strife,
and she loves her little children

The Warrior stands before the foe,
protecting us where e`er we go.
With sword and shield and spear and bow,
he guards the little children.

The Crone is very wise and old,
and sees our fates as they unfold.
She lifts her lamp of shining gold
to lead the little children.

The Smith, he labors day and night,
to put the world of men to right.
With hammer, plow, and fire bright,
he builds for little children.

The Maiden dances through the sky,
she lives in every lover`s sigh.
Her smiles teach the birds to fly,
and gives dreams to little children.

The Seven Gods who made us all,
are listening if we should call.
So close your eyes, you shall not fall,
they see you, little children.

harminchat2019. október 18. 20:08

Szabó Szalay István fordítása:

Eorl vitéz

Merre van most a ló és lovasa?
Hol van a kürt,mely harsoga?
A szálló hajak villanása,
a sisak meg a láncruha,
merre van a hárfán játszó kéz
s a tűznek vöröslő fénye
akár mezőn forduló szél
vagy hegyeket öntöző eső
múltak mind el a napok
nyugati dombok mögött
árnyékba borultak
ki tudná égett fák
füstjét összefogva
vagy eltelt éveket
újra látni tengerből kimosva?

harminchat2019. október 18. 20:06

Eorl (az ifjú)

Hol a ló és hol aki megülte?
Itt a kürt, de hol ki belefújt?
Hol a sisak és a páncéling,
fénylő hajnak lobogó fürtje?
Hol a kéz mely játszott a hárfán
és a tűz mely a parazsat szülte?
Mind elmúltak, mint eső hegy ormán,
mint a szél mely a mezőn kóborolt.
Lebuktak nyugat dombjai mögé
a múló időnek napjai,
s a holt fák erdejének füstjét
ugyan ki fogná ismét egybe,
vagy az elfolyt éveket a tenger vizén?

harminchat2019. október 12. 13:57

Köszönet a beküldött fordításokért, én mindig nagy örömmel olvasom őket, mert nagyon tanulságos látni, más hogyan oldja meg aszöveg értelme, a szavak zenéje és a vers stilusának összeegyeztetését.
Lassan át kéne nevezni a topicok, mert a skandináv témákból kifogytam. Erre a hétre egy rövid Tolkien verset találtam, remélem lesz benne némi kihívás

Lament for Eorl the Young by J. R. R. Tolkien

Where now is the horse and the rider? Where is the horn that was blowing?
Where is the helm and the hauberk, and the bright hair flowing?
Where is the hand on the harpstring, and the red fire glowing?
They have passed like rain on the mountain, like a wind in the meadow;
The days have gone down in the West behind the hills into shadow.
Who shall gather the smoke of the deadwood burning,
Or behold the flowing years from the Sea returning?

https://m.youtube.com/watch?v=2YTBgFmK_bs

harminchat2019. október 11. 04:35

Szabó Szalay István fordítása

a lány szökkent,ám a fiú követte
Tinúviel,Tinúviel ...kiáltotta
a lányt tündérnevén szólítva
s ő torpant hallgatózva
egy perc míg a varázs elérte:
Beren ő az,amint felismerte
a hangot ,az öröm Tinúvielt
a fiú karjaiba vezette

ahogy Beren őrá nézett
a lebegő hajszálak árnyán
mint tükör csillogott( a lány)
a csillagok reszkető fényében
Tinúviel,a tündérlány
ki örök élettel áldva
körülfogta szálló hajával
a fiút ezüst ölelésbe zárta

végzetük hosszú útja
hűvös,szürke hegyek ormán
vitte sötét s kemény ajtókon
és éji árnyas erdőkön azután
napsütötte vizek választották
ám ők újra találkoztak
róluk dalol a vadon egyre
kik oly régen már elmúltak

Melbourne,2o19 október 7.
üdvözlettel István

goalking2019. október 11. 04:33

Tinúviel,Tinúviel-kiáltozta ezt a nevet,
Majd pedig szép csendben elment,
Azonban visszajött,tündéri nevét kiáltozta,
S megállt hogy hallgassa.
Egy pillanatra megállt,s varázslat történt,
A hangot meghallotta Beren és ő érkezett épp
És a végzet Tinúviel karjaira hullott,
És a karjában csillogott.

És ahogy Beren a szemébe nézett,
S Tinúviel haja árnyékot vetett
A csillagfény remegése
Csillogó tükröződésbe borította az eget.
A tündérvásáron Tinúviel
Leánykori bölcsként volt jelen
Haját hátradobta,látszott az árnya,
S csillogó ezüstbe fonódott a karja.

Hosszú út volt,melyet a sors szült meg
A hideg és szürke kőhegyek
Között,majd sötét vas ajtócsarnokon keresztül sétáltak
S az éjjeli erdei fák rájuk bámultak.
A Napfényes Tenger köztük szunnyadott,
És egy utolsó találkozás mégis volt.
Mindkettejük elhullott
Az erdő pedig egy szomorú dalt dúdolt.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom